Négyen legalább kétfelé húznak

Nem volt elhamarkodott az augusztus végi jóslat: a Kammerer Zoltán, Storcz Botond, Vereckei Ákos és Horváth Gábor alkotta kétszeres olimpiai bajnok kajak négyes ebben az összeállításban többet nem versenyez együtt. Sőt Storcz és Horváth esetében az is kérdéses, versenyeznek-e még valaha. Mindenesetre nem lenne szép lezárása pályafutásuknak, ha a zágrábi világbajnokságon feladott középfutam lenne az utolsó nemzetközi szereplésük.

2005. 10. 12. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Érthetően nagy felzúdulást váltott ki, hogy az idei világbajnokságon a férfi kajak négyes küzdelem nélkül lemondott az éremszerzés esélyéről, s csupán végigcsónakázta az ezer métert a középfutamban. A négy sportoló azzal magyarázta tettét, hogy méltó eredmény elérésére úgysem lett volna esélyük, a B döntőben pedig nem akartak evezni, s így legalább Kammerer és Vereckei rá tudott pihenni a másnapi ötszázas döntőkre. Később Sári Nándor, Kammerer, Storcz és Horváth edzője azt állította, Vereckei ötlete volt a sportszerűtlen cselekedet, szavaiból továbbá azt lehetett kihámozni, az ő három tanítványa dacszövetséget köthet a bizonyítás szándékával. Októberrel elkezdődött a felkészülés az új idényre, így megkérdeztük tőle: tudja-e már, ki lehet a negyedik ember a hajóban?
– Több okból is korai, hogy a négyesről beszéljek – kezdte az edző. – Egyrészt még túl frissek a sebek. Sajnálom és szégyellem, ami Zágrábban történt, nehezen tudom megbocsátani. Másrészt amíg nem ismerem a válogatási elveket, addig felesleges a csapathajó kialakításán rágódni. Harmadrészt bár már három hete rendesen dolgozunk, Storcz és Horváth még nem jár le edzésre. Állítólag evezgetnek, de ez kevés, el kellene dönteniük, hogy vállalják-e a kemény munkát.
Sári helyzetértékelése alapján mindjárt nem is egy, hanem három ember kell a négyesbe. Bár a két „öreget”, a 30 éves Storczot és a 33 éves Horváthot már csak amiatt sem szabad leírni, mert a szerződésük jövő nyárig, azaz a hazai rendezésű világbajnokságig szól, amit egyikük sem hagyna ki szívesen. Kettejük közül Horváth fogalmazott egyértelműbben:
– Októbertől elvállaltam, hogy én leszek a Honvéd szakosztály-igazgatója. Kár is lenne tagadnom, készülök a civil életre, de ezt az évet még szeretném teljes erőbedobással végigcsinálni. Most, az induláskor természetesen sok munka szakadt a nyakamba, de ha kapok segítséget, a kajakozás és az igazgatóság összeegyeztethető. Ha pedig mégsem, akkor most még egyértelműen a kajakozás élvez előnyt. Szeretnék ott lenni a szegedi vb-n. Azt most még nem merném kijelenteni, hogy melyik számban, de persze a négyes elől nem zárkóznék el.
Arra a kérdésre, hogy dacból hárman újra összeállnak-e, így válaszolt: – Dacból? Dehogy. Ahhoz mindenki túl erős személyiség ebben a csapatban. Legfeljebb ha az eredményeink kikényszerítik.
Storcz még Horváthnál is kevesebb fogódzót adott a folytatást illetően:
– Egy jó hajóba szerintem még Vereckei is beszállna. Egyébként pedig mindenki tiszta lappal indul. Nem hinném, hogy a pályafutásomat egy kisiklott év alapján ítélné meg bárki is.
Kammerernek és Vereckeinek határozottabb elképzelése van a jövőről. Igaz, az életük más területen jelentős változáson megy keresztül ezekben a napokban. Kammerer, miként a bulvársajtó beszámolt róla, a közelmúltban költözött el végleg otthonról, feleségétől és kisfiától, és egy modell mellett keresi a boldogságot; Vereckei pedig a hét végén köt házasságot kedvesével. Nem szorosan a témához tartozik, de a négy bajnok viszonyát azért jellemzi, hogy csak Kammerer és Horváth hivatalos a menyegzőre.
– Már szeptemberben nagy elszántsággal megkezdtem a munkát – evezett biztos vizekre Kammerer. – A tavalyi, az olimpiát követő év sajnos törvényszerűen gyengébbre sikerült, de én már most Pekingre készülök. Továbbra is szeretnék vezérevezős lenni egy ütőképes négyesben, amelyben a régiből szerintem legfeljebb ketten kapunk helyet.
Abba a találgatásba, hogy rajta kívül ki lehet a másik régi-új tag, a háromszoros olimpiai bajnok nem kívánt belemenni. Vereckei Ákos azonban mindjárt szűkítette a kört:
– A tavalyi feltételekkel nincs értelme a négyest erőltetni. Jövőre ezer méteren is egyesben szeretnék kijutni a világversenyekre. Bár továbbra is az ötszáz a fő számom, a hosszabb távon, úgy érzem, most ritkább a mezőny. Az a Benkő Zoltán, akit itthon magabiztosan legyőztem, az Eb-n második, a vb-n pedig negyedik lett.
Tömör összegzésként megerősíthetjük, a kajak-kenu tényleg egyéni sportág.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.