A múlt évi lipcsei világbajnokságon egyéniben legtovább jutó versenyzőnk, a női tőr egyéniben bronzérmes, itthon az év vívójának választott Knapek Edina klubjában is magasra jutott: ő lett a Honvéd vívószakosztályának az igazgatója. S már itt is mérhető eredményt ért el: az általa támogatónak megnyert Human Rent Kft. a szakosztály költségvetésének harminc százalékát biztosítja.
– Ki nézte ki a szakosztály-igazgatói posztra? – kérdeztük a közgazdászdiplomával rendelkező, 28 éves Knapek Edinát, aki a Honvédban nőtt fel, így a klubhoz való kötődése is adott.
– Az elődöm, Bernát Zoltán. Miután a tőr szakág szövetségi kapitánya lett, a két pozíciót a nyilvánvaló összeférhetetlenség miatt egyszerre nem töltheti be, ezért az egyik nap váratlanul felvetette, hogy szerinte alkalmas lennék a szakosztály vezetésére, és megkérdezte: mit szólok az ötlethez. Egy nap gondolkodási idő után arra jutottam, hogy tetszik.
– Bernát Zoltán azonban továbbra is az edzője maradt. Vagyis a páston ő a főnök, azon kívül viszont az ön beosztottja. Hogyan kezelik a helyzetet?
– Nem vagyok Zoli főnöke, ugyanis a szövetségi kapitány klubedzői feladatot sem láthat el. Valóban ő az edzőm, a javadalmazását azonban a vívószövetség állja, nem a Honvéd.
– Adja magát a kérdés: a szakosztály irányítása nem szívja el az erejét, amit a vívásra is fordíthatna?
– Bízom benne, hogy nem. Már csak azért sem, mert a szakosztályt korábban, 2004 végéig irányító Móna István megígérte, hogy amiben tud, segít. S egyébként is, rengeteg olyan vívó van, aki az élsport mellett még valamilyen munkahelyen állásban van, így én is csak egy vagyok közülük.
– A klubtársai hogyan fogadták, hogy az egyik pillanatról a másikra ön lett a szakosztály-igazgató?
– Mindenki nagyon kedves volt velem, és nem hiszem, hogy ez annak szólt volna, hogy hirtelen én lettem a főnökük. Mindig mindenkivel nagyon jó viszonyban voltam, s nem is lehet kérdéses, hogy ez így is marad.
Nem tudtak elmenni a kamuprofilok: üresen maradtak a lelátók a Tisza Párt kongresszusán
