Nyolcezer kilométeren át Dakarba

A U T Ó S P O R T A Dakar-rali rendezői az idén megkönyörültek a versenyzőkön, akik kivételesen nem egy lezárt kamionparkolóban búcsúztatták az óesztendőt, sőt még a karácsonyt is szeretteik körében tölthették. A verseny 1978 óta íródó krónikájában ilyen későn még soha nem rajtolt a mezőny, mint ma Lisszabonból. Az viszont nem újdonság, hogy most is pokoli, hozzávetőleg 8000 kilométeres út vár az indulókra, köztük tíz magyar egységre.

2007. 01. 06. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Thierry Sabine éppen három évtizede tévedt el az Abidjan– Nizza-ralin. Ha ez Nizza tengerparti fövenyén esik meg vele, a történet szóra sem érdemes, és ma aligha lenne Dakar-rali. A francia pilóta azonban a Líbiai-sivatagban veszett el, ami már komplikáltabb eset. Sabine végül előkerült, és ennek örömére kitalálta, hogy lehetne egy még rázósabb versenyt is rendezni – Párizsból Dakarba. 1978. december 26-án a Trocadero térről, átellenben az Eiffel-toronnyal, 80 autó, 90 motor és 12 kamion neki is vágott az embert próbáló távnak. A verseny aztán egyre jobban kinőtte magát. A ma kezdődő, 29. Dakar-ralin minden eddiginél több nemzet, 45 képviselteti magát; 185 autó, 245 motor és 85 kamion indul el a hosszú útra. Ahogyan tavaly is, Lisszabonból, mert a rajt csak 1994-ig járt alanyi jogon a francia fővárosnak. Egy év múlva már Granada–Dakar-ralit rendeztek, de már 1992-ben is újítottak, mert akkor Fokvárosba kellett eljutni. A mezőny ekkor nem is járt a szenegáli fővárosban, mint ahogy 2003-ban sem, amikor a rajt Marseille-ben, a cél pedig Egyiptomban, Sarm el-Sejkben volt. A név viszont védjegy, hivatalosan ekkor is Dakar-ralit rendeztek. A klasszikus Párizs–Dakar távot legutóbb 2001-ben tűzték ki. Sabine ekkor már régen nem volt az élők sorában, a fő szervező az 1986-os versenyen tragikus balesetet szenvedett, a helikoptere homokviharba került, és lezuhant. S ezen a ponton bizony azt is meg kell említeni, hogy maga a verseny is jó néhány áldozatot szedett az évek során.
A Dakar-rali krónikájában az autósok között a finn Vatanen a legeredményesebb, aki négyszer tudott nyerni, nem épp mostanában (1987, 89, 90, 91), és 54 évesen most is szerencsét próbál. A Volkswagen gyári csapatát erősíti mellette a tavalyi második helyezett, a dél-afrikai De Villiers és a kétszeres ralivilágbajnok spanyol Sainz is, mégsem a német istálló a favorit. A sivatagban az utóbbi évek tapasztalatai alapján a Mitsubishik futnak a legjobban. Tavaly a francia, egykori alpesi síző világbajnok Alphand koronáztatott meg, az előző két évben pedig honfitársa, a korábban motorral hatszoros győztes Peterhansel. És az idén is ők az esélyesek. A német Kleinschmidt ezúttal egy BMW-ben ül, most legfeljebb jó helyezésre számíthat, de róla illik szólni, hiszen 2001-ben ő lett a Dakar első és eddigi egyetlen női győztese. (S bár akkor ő is egy Mitsubishit vezetett, ami már eleve félsiker, a másik felét semmiképpen ne vegyük el tőle.) A motorosok között a KTM egyeduralkodó, a kérdés itt igazából az, hogy vajon a címvédő spanyol Coma a KTM-Repsol vagy a 2005-ös győztes francia Despres a KTM-Gauloises nyergében lesz-e jobb. Vagy esetleg egy másik spanyol, Puyol (KTM-Gauloises) nyer.
Ami a magyar kontingenst illeti és először az autós indulóinkat, a Szalay Balázs, Bunkoczi László (Opel Antara), a Palik László, Darázsi Gábor (Nissan), a Kis Sándor, Czeglédi Péter (Nissan) és a Kristóf Márton, Simon Péter (Bowler) duókért szoríthatunk. Szalay a legrutinosabb, neki az idei már a kilencedik Dakar-ralija lesz. Négyszer célba is ért, az előző évben a 29. helyen, 2005-ben 21. volt. Palikék két éve nem kis meglepetésre a 18. helyen zártak, ez az eddigi legjobb magyar eredmény, tavaly viszont már a második szakaszon kiestek, miután felrobbant az autójuk motorja. Legutóbb Kisék is pechesek voltak, a verseny felénél beléjük rohant a francia Belmondo, és örülhettek, hogy ép bőrrel megúszták a kalandot. A folytatást azonban elfelejthették… A motorosok között most három merész honfitársunk, Kátai Péter, Hemann Henrik és Dési János próbál szerencsét. Mindhárman KTM-mel mennek, de ezek a kétkerekűek természetesen nem ugyanazok a legújabb fejlesztések, mint amelyeken Coma és Despres ül. S a mezőnyben akad három magyar kamionos egység is: a Darázsi Zsolt, Laklóth Aladár, Szalai Norbert (MAN), a Szaller Zoltán, Pócsik László, Pavel Fasko (MAN) és a Szobi Balázs, Jobbágy Ákos, Éder Attila (MAN) trió próbál meg valahogy elvergődni a szenegáli fővárosba.
Majd csak január 21-én derül ki, hogy ez kinek sikerül.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.