Valljuk be töredelmesen, a hazai sportélet versenyzőcentrikus, edzőinknek kevesebb erkölcsi és anyagi megbecsülés jut, mint ami őket megilletné. Szemben a nyugati országokkal, ahol megfizetik a jó mestereket. Az áldatlan állapot azt eredményezi, hogy sok magyar edző külföldön keresi a boldogulást, gyengítve ezzel a hazai eredményességet, illetve erősítve az ellenfelek táborát. Csak a vívósportban jelenleg harminc honi szakember dolgozik külföldön, és a másik sikersportágban, a kajak-kenuban a közelmúltban két tréner mondott búcsút a hazai vizeknek, köztük a világbajnok Benedek Dalma mestere.
A magyarázat abban keresendő, hogy edzőink többsége minimálbéren tengődik, támogatás nélkül, bizonytalanságban él, illegális módokon és fekete pénzen próbál életszínvonalán javítani. Sajnálatos, a rendszerváltozás sem hozott sorsfordító javulást a létükben, miközben a magyar sport zuhanórepülése megállíthatatlannak tűnik. Azok a mesterek, akik az előző tizenöt-húsz évben sikeres sportolókat készítettek fel a világversenyekre, fájdalom, megöregedtek, elérték a nyugdíjkorhatárt, és javarészt 40 ezer forintos kegydíjban részesülnek. Növeli a gondjaikat, hogy nem fizettek társadalombiztosítást utánuk, és – talán az olimpiákat leszámítva – az állami kitüntetések során is háttérbe szorultak.
Kovács Tamás, a Magyar Olimpiai Bizottság nemrégiben kinevezett sportigazgatója most egy úgynevezett edzői csomagot terjesztett elő, amely komoly megbecsülést jelentene a szakemberek számára. Kovács, aki tizenöt évig a vívósport szövetségi kapitánya is volt, az elmúlt hét év alatt hat (!) állami sportvezetővel ismertette meg az edzők anyagi és erkölcsi megbecsülésével kapcsolatos elképzeléseit – mialatt a sport minisztériumi irányításától eljutottunk a „kiscsoportos” szakállamtitkárságig –, de csak most, Elbert Gábor államtitkártól kapott pozitív visszhangot. Az elgondolást segítendő, nemrégiben bizottság is alakult, amelyben – a sportigazgató mellett – az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, a Nemzeti Sportszövetség, a Magyar Edzők Társasága, továbbá két sikersportág, a vívás és a kajak-kenu főtitkára is képviselteti magát.
Milyen koncepció vár további megvitatásra, kidolgozásra és megvalósításra? – kérdeztük a sportigazgatót.
– A legfontosabb változások egyike számomra a mesteredzői járadék bevezetése – mondta Kovács Tamás. – A cím birtokosa hatvanadik életévének betöltése után havi 50 ezer forintot kapna, ami körülbelül 250 jelölt esetében, mert ennyivel számolunk, durván 150 millió forint lenne évente, tehát nem egy hatalmas összeg. Aki azonban olimpiai járadékot kap – a bronzéremért járó összeg ennél kevesebb –, az választhatna, hogy a kettő közül melyiket akarja.
A MOB sportigazgatója joggal állítja: az állami sportirányítás megbélyegezte az edzőket azzal, hogy az olimpiai, világ- és Európa-bajnokságokon az első három helyért adandó jutalom ötven százalékát szavazta meg a szakembereknek, akik nélkül aligha jutottak volna a versenyzők a dobogó közelébe. A 2004-es athéni olimpia után például 10 millió forintot vehetett át a magyar aranyérmes, az edzőnek viszont csak a fele jutott… A sportigazgató javaslata az, hogy a mestereket is a versenyzőkhöz hasonló pénz illesse.
– A csomag harmadik tétele a dobogós helyekért járó olimpiai járadék kérdése, amit 45. életévük betöltése után minden hónapban kapnak a sportolók. Az edzőknek viszont ennek is csupán ötven százalékát szavazták meg. Az olimpiai aranyéremért járó olimpiai járadék jelenleg kb. 160 ezer forint, tehát 80 ezret utalnak át az edzőknek. A 80 ezer hatvan százalékát kapja – azaz 48 ezer forintot – az ezüstérmes olimpikont nevelő edző, 40 százalékát – azaz 32 ezer forintot – a „bronzérmes” szakember.
– Szerettem volna az edzők olimpiai járadékát is a versenyzők szintjére emeltetni – mondja Kovács Tamás –, de úgy látszik, ebben az esetben kompromisszumra kell törekednünk. Az állam ugyanis pillanatnyilag csaknem 900 millió forintot fizet ki olimpiai járadék fejében egy évben, és a szakemberek pénzének megkétszerezése rendkívüli gondokat eredményezne. Éppen ezért a javaslatomban az áll, hogy a versenyzőknek juttatott pénz hetven százalékát kapják meg az edzők, ami így is előrelépés lenne.
A tervezet negyedik pontja a nemzet edzője cím létrehozása a Nemzet Sportolója cím mintájára. Ebben az esetben is tizenkét sportágból tizenkét edzőt választanának. Csakhogy ehhez a sporttörvény módosítására lenne szükség. Ha havonta 500 ezer forintot veszünk alapul, akkor 72 millió forintot kellene a nemzet edzőinek kifizetni évente. Az elképzelésekben az is szerepel, hogy a költségeket esetleg az állam és a MOB közösen vállalná, vagy a Mező Ferenc, illetve a Wesselényi Miklós alapítvány is besegítene, ami azt jelentené, hogy megoszlanának a terhek.
– A csomag utolsó tétele a jövő edzőinek támogatása járadék formájában – folytatja Kovács Tamás. – A jelek azt mutatják, hogy egyre kevesebb fiatal választja idehaza az edzői pályát, éppen ezért nagyon fontos, hogy támogassuk őket. Először arra gondoltam, hogy hatvan fiatal mestert közalkalmazotti státusba kellene helyezni. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium azonban azonnal megvétózta a javaslatot, arra való hivatkozással, hogy a magyar kormánynak éppen az az elképzelése, minél kevesebb közalkalmazott legyen Magyarországon. Ebből eredően nem tudnak kivételt tenni a sporttal. Ellenben felvállalták, hogy a sportágfejlesztési programban, amelyre 100-120 millió forint áll rendelkezésre, mondjuk a 16 legjobb olimpiai sportág fiatal edzői – a szövetségek bevonásával – pályázhatnának bizonyos összegekre, természetesen olyanok, akik nem mesteredzők, de az utánpótlás-nevelésben már bizonyítottak.
A sportigazgató edzői csomagja kedvező fogadtatásra talált mind az edzők, mind a sportvezetők körében, és Elbert Gábor államtitkár is azon gondolkodik, hogyan tudja a szükséges összeget előteremteni, illetőleg a pénzt a cél érdekében átcsoportosítani. Egyre erősödnek azok a hangok, amelyek fennen hirdetik, hogy Magyarországnak 2020-ban vagy 2024-ben olimpiát kellene rendeznie. Ennél talán fontosabb, hogy a jövő olimpikonjainak megteremtsük azokat a feltételeket és lehetőségeket – edzői gárdát, létesítményeket stb. –, amelyek biztosíthatják majd a sikeres szereplést.
rendőrség
Őrizetbe vettek egy férfit Ukrajnában, több ország iskoláit fenyegette e-mailben
