A kormányfő, a PFLA alapítója a honlapon vasárnap megjelent interjúban a stadionépítésekről elmondta: a Puskás-stadion építése hamarosan megkezdődik, „ami azért mégis Közép-Európa egyik kiemelten nagy és szép építménye lesz a Nemzeti Olimpiai Központban. Nemcsak stadiont építünk, hanem egy egész olimpiai központot.” Úgy fogalmazott, hogy félúton vannak a teljes megoldásig vezető úton. „2018-ban vagy 2019-ben képesek leszünk Bajnokok Ligája-döntőt rendezni Magyarországon.”
A többi épülő stadionról elmondta, „a debreceniek jól állnak, a Fradi jól áll”, továbbá négy létesítményt – a Diósgyőrét, a Mezőkövesdét, a Videotonét és a Szombathelyét – a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) pénzügyi rendszerén kívül, közvetlenül hozzák rendbe, a látványtervek már elkészültek. Hozzátette, azt szeretné, ha a kormány ezekről még a nyáron dönteni tudna, s így még idén elkezdődhetnének a munkálatok. Megjegyezte, a többi NB I-es és NB II-es stadion az MLSZ programjában újulhat meg.
A stadionépítésekre vonatkozó kritikákról úgy vélekedett, egy dolgot mindig szem előtt kell tartani: „suttyomban, szégyenkezve, magyarázkodva, a viták elől meghátrálva nem lehet alkotni”. Kiemelte, hogy stadiont nem a futballistáknak építenek, ahogy színházat sem a színészeknek, az operaházat sem az operaénekeseknek, hanem a nézőknek.
– A magyar futball szempontjából aligha lehetne szomorúbb helyzetet elképzelni, mint amikor nem maradnak talpon a selejtezők után klubcsapataink. A Videoton kiesése, vagy a Győr kiesése nemcsak a Videotont vagy a Győrt veti hátra, hanem az egész magyar labdarúgást – közölte Orbán Viktor. Úgy véli: a labdarúgás sikere klubsikerekből épül, amire csak a koronát teheti fel a válogatott szereplése. Ha nincsenek erős klubjaink, sosem lesz tartósan sikeres válogatottunk.
A kormányfő reális célkitűzésnek tartja azt, hogy először egy, majd később, amikor elérjük a nemzetközi minősítésben a románok szintjét, akkor pedig két magyar csapat rendszeresen legyen ott a legjobb 32-ben, azaz a Bajnokok Ligája csoportkörében. Szerinte középtávon a Fradinak kötelező folyamatosan jelen lenni a 32-ben, mert a Fradi Európa 32 legjobb klubjának az egyike, a hagyománya, a szurkolói, a mérete, a fontossága, a történelme és minden más alapján, ami a Fradira jellemző. És attól függően, hogy milyen jól menedzselik a második, harmadik, negyedik magyar klubot, és milyen az utánpótlása, még egynek ott kell lennie. Mint mondta: a Videoton tulajdonképpen erre a szerepre jelentkezett be. Igaz, hogy hamarabb kezdett el egy modern szakmai munkát Mezey György révén, mint a Fradi, ezért előrébb is tartunk, de hát a súlykülönbségeket azért látnunk kell – tette hozzá a miniszterelnök.
„A magyar profi futball teljesen életképes. Ha végignézzük, lassan és biztosan gyarapszik azoknak a kluboknak a száma, amelyek mögött jelentős gazdasági szereplők állnak” – jelentette ki. „A Videoton mögött ott a MOL, a Győr mögött ott az Audi, a Diósgyőr mögött ott a Leisztinger-féle üzleti csoport, a Honvéd mögött ott van a Hemingway-féle üzleti világ, a Debrecen mögött a Teva, a Pécs mögött a Mathias-csoport, az MTK mögött a Várszegi-csoport – ha még ott van –, a Paks mögött – egyedüliként – a magyar állam. A mi akadémiánk, amely nem pályázik nemzetközi babérokra, köszöni szépen, a saját utánpótlás-nevelésének meg az ide érkező magánadományoknak köszönhetően – közhasznú alapítványként – áll a lábán – fogalmazott Orbán Viktor. Hozzátette: „a Fradinak hamarosan lesz kérője, erősebb és nagyobb, mint bárki másnak, ez hetek kérdése. A Kecskemét is meg fog erősödni, csak először kicsit meg kell melegednie Magyarországon a Mercedesnek.” Értékelése szerint ez azt jelenti, hogy 10-11 klub biztos lábakon áll, így már csak ötöt-hatot kell stabilizálni.
A gazdasági helyzetről még megjegyezte, az MLSZ jó rendszert alakított ki a tévés pénzek ügyében, és hamarosan a szerencsejátékból is több pénz érkezhet a futballba. Utóbbival kapcsolatban elmondta, arra vártak, hogy az Európai Unió hozzájáruljon az online szerencsejáték szabályozásához. Ez megtörtént, a törvényt elfogadták, most az ebből befolyó pénzek elosztási rendjét kell megalkotni.
A kormányfő hangsúlyozta: a futballklub nem gazdasági vállalkozás. Aki nem így gondolja, félreérti a helyzetet. Egy vállalkozásnak egyetlen szempontja van, hogy tulajdonosának minél nagyobb hasznot hozzon. A futballban ez lehetetlen – jelentette ki. „A futball olyan, mint a bográcsgulyás. Folyamatosan teszünk bele, sosem veszünk ki, és a végén kész” – fogalmazott Orbán Viktor.
A miniszterelnök a TAO-programot teljes sikernek tartja. „A számok mellbevágóan biztatóak. Százával épülnek a pályák, tucatjával a csarnokok, és hamarosan tucatjával fognak épülni az uszodák is, amit nagyban segít, hogy 2021-ben Budapest rendezheti a világ harmadik legnagyobb sporteseményét, a vizes vb-t.” Hozzátette, a program egyik nagy eredménye, hogy Magyarországon három év alatt létrejöttek azok a kapcsolatok, amelyek Nyugaton ötven év alatt, szervesen erősödtek meg. Szerinte nem arról van tehát szó, hogy kedvezőbb így adózni, hanem arról, hogy sportvezetők és magántőkések leülnek, beszélnek egymással és gondoskodnak arról, hogy megvalósuljon, ami fontos a számukra, s arra kölcsönösen áldoznak, az egyik a munkáját, a másik a pénzét.
A kormányfő a futballról globálisan is véleményt mondott, a legnagyobb problémát az európai jómódú klubok és a pénz viszonyrendszerében látja. Szerinte az európai szövetség (UEFA) érzékeli ezt a problémát és próbál gyógymódokat találni rá, például az úgynevezett pénzügyi fair play bevezetésével. Ezt jó kezdeményezésnek nevezte Orbán Viktor, de úgy vélte, ezzel „nem tudja orvosolni a bajt, inkább a jelenlegi helyzettel akar elfogadható együttélést kialakítani”.
„Egyetlen megoldás van, ha visszatérünk Bosman-világ előtti időszakhoz. Ezt speciel nem az Európai Unió ellenében mondom, de az unió hozta a nyakunkra ezt a szerencsétlenséget. Ezt az Európai Unió legsúlyosabb hibái közé kell sorolnunk, és csak az unió javíthatja ki” – mondta Orbán Viktor, aki szerint „a foci a kultúra része, ezért speciális szabályok kellenek, s nem lett volna szabad gazdasági tevékenységgé minősíteni”.
A Bosman-szabály lényege: a futballista belga Jean-Marc Bosman keresete nyomán az Európai Bíróság 1995 decemberében úgy foglalt állást, hogy az uniós külföldi játékosok számának korlátozása az Európai Unió tagállamaiban hátrányos megkülönböztetésnek minősül, azaz korlátozza a szabad munkaerő-áramlást.
Arra a kérdésre, hogy mi lenne, ha Csányi Sándor MLSZ-elnök „feladná a hosszú távra tervezett, láthatóan küzdelmes munkáját”, a miniszterelnök úgy reagált, hogy „Csányi Sándort ismerem, jász, az pedig kemény fajta. Nehéz elképzelni, hogy az MLSZ elnöke meghátrálna.”
Orbán Viktor az idén élvonalba jutott Puskás Akadémia alapítójaként az intézmény céljairól is beszélt, s kifejtette, nem az NB I-es, illetve NB II-es szereplés a cél, hanem az, hogy játékosokat neveljenek. Hozzátette, az előre elgondolt ütem szerint haladnak, minden két évben legalább négy játékost „adnak fel” a Videotonnak. Beszélt arról is, hogy a Puskás Akadémiánál az NB I-es csapat létezésének egyetlen egy oka van, ez pedig az, hogy minél több fiatal játékost – a megfelelő arányban kiegészítve őket rutinos futballistákkal – szoktassanak hozzá a nagyobb terheléshez, az erőteljesebb koncentrálást igénylő játékszituációkhoz.
A kormányfő elmondta: amikor elkészítik terveiket, akkor az akadémia nemcsak saját magát, nem is a Videotont, hanem elsősorban a magyar labdarúgást tartja szem előtt. Hozzátette: ez számomra becsületbeli ügy. Nemzeti önbecsülés és büszkeség nélkül még a focinak sincs értelme. – A klub fontosabb, mint a játékos, a csapat fontosabb, mint én vagyok. Az ország sikere mindig fontosabb, mint egy klubsiker – szögezte le Orbán Viktor.
Arról is beszélt, hogy a Puskás Akadémia stadionjának építéséhez nem használnak közpénzt, azt magánadományokból fedezik. Ezt azért tartotta fontosnak megemlíteni, hogy ne adjon felesleges támadási felületet, másrészt miniszterelnökként helyzeti előnye van, az üzleti élet szereplőit meg tudja győzni arról, ha egy ügy fontos. A kormányfő hozzátette: reméli, hogy a következő ötven évben csupa olyan miniszterelnök lesz Magyarországon, aki valamilyen célra összehoz annyi magánadományt, hogy valami fontos, különleges, egyedi létrejöjjön. Hagyományt akartam teremteni, remélem, lesznek követőim – tette hozzá Orbán Viktor.
