Saját jeget akarnak a Szigeti Bikák

Az új pályát 900 millió forintból lehetne felhúzni, a 250 milliós önrész alapfeltételként rendelkezésre áll.

NM
2014. 04. 02. 15:35
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Régi, ismert, lelkes szereplője a magyar jégkorongnak a Szigeti Bikák. Az egyesületet még a sportág szabadtéri hőskorában, 1996-ban alapították. Akkor még csak három fedett pálya volt Magyarországon: Székesfehérváron, Szegeden és az 1999-ben leégett Budapest Sportcsarnok alagsorában; a Dunaújvárosi Jégcsarnokot például csak 1998-ban adták át.

A Csepel-szigeti, közelebbről szigetszentmiklósi székhelyű Szigeti Bikák kezdetben telente a Kis-Duna jegén hokiztak, majd ahogy komolyabbra fordult a szenvedélyük, a Millenárisra, Pesterzsébetre jártak föl fedett pályára, újabban pedig a Tüskecsarnokban edzenek és játszanak. E télen közönségcsalogató ötletként a város egyik szabadidőparkjában, a Kéktón húztak fel önkormányzati segítséggel kisméretű műjégpályát. Ennek sikerén is felbuzdulva most látják elérkezett az időt arra, hogy tető alá költözzenek.

A tervüket általános sportfejlesztési koncepció keretében kívánják megvalósítani. Szigetszentmiklós dinamikusan fejlődő új városrészében már áll a sportcsarnok, s a szomszédjában uszodát és jégcsarnokot építenének. A projekt lényegében kész, ám a jégkorong költséges sportág, az új pályát 900 millió forintból lehetne felhúzni. A költségvetésben a 250 milliós önrész – amely alapfeltétel – már rendelkezésre áll, de persze a szövetség és az önkormány segítsége is elkél. A társasági- és osztalékadóból származó forrás komoly lehetőség, hisz a teljes jégkorongsport évente durván 4,5 milliárd taopénzre pályázhat, a szövetség ebből körülbelül 2,1 milliárd forintot szán pályaépítésre. Erre a célra tavaly 24 klub pályázott, a szövetség öt munkát bírált el kedvezően, de a Ferencváros és az Újpest terve azért nem valósult meg, mert a két nagy egyesület nem tudott elegendő taopénzt összegyűjteni.

A tapasztalatok alapján idén mindenki megfontoltabb. Egyelőre négy-öt érdeklődő van – köztük a Szigeti Bikák –, s nyolc-tíz pályázónál többre nem is számít a szövetség. A lehetőség tehát adva van, a szigetszentmiklósiak pedig elszántak, hogy éljenek vele. Azzal érvelnek, hogy Budapest déli részével együtt durván százötvenezer fős vonzáskörzete lenne a jégcsarnoknak, ráadásul az agglomerációban a fiatal, kisgyermekes családok vannak többségben. E kikezdhetetlen tényekre alapozva kilépnének az amatőrkeretek közül, s komoly utánpótlásbázist építenének ki, legalább kétszáz gyermek részvételével. Ez olyannyira nem fikció, hogy ötven srác szervezett képzés keretében már most is rendszeresen üti a pakkot.

A jégcsarnokban ráadásul nemcsak a hoki találna otthonra, hanem a rövidpályás gyorskorcsolya és a műkorcsolya is. A felmérések szerint a lakosságnak van igénye a tervezett létesítményre; minden azon múlik, sikerül-e előteremteni a szükséges 900 millió forintot, s a szövetség áldását adja-e a tervekre. A Szigeti Bikák, pontosabban a régió jeges sportjainak megszállottjai tehát két igenre vannak régóta dédelgetett álmuk megvalósulásától.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.