Csillagászati jegyárakkal készül a szövetség a hazai Eb-re

A magyar szurkolóknak minden bizonnyal a lélegzete is eláll majd, amikor meglátják a belépők árát a női kézilabda-Európa-bajnokságra.

A december 7-21-ig tartó tornát öt városban rendezik majd: Győrben, Debrecenben, Budapesten, Varasdon és Eszéken. A magyar válogatott, amely rendezőként selejtezők nélkül tagja a mezőnynek, a győri csoportba kapott besorolást Spanyolországgal, Oroszországgal és Lengyelországgal. Debrecenben Norvégia, Dánia, Románia és Ukrajna küzd meg egymással. A varasdi csoport így néz majd ki: Svédország, Németország, Horvátország, Hollandia, míg Eszéken Montenegró, Franciaország, Szerbia, Szlovákia harcol a továbbjutásért (íme az Eb teljes programja).

A kvartettek erősségét most ne firtassuk, vessünk inkább egy pillantást a meccsekre megváltható tikettek árára.

Győrben igencsak elmérte a farkát a szövetség: 7900 forintba kerül majd a legolcsóbb napijegy (két aznapi mérkőzésre), de ha valaki nem a kapu mögül szeretné majd követni az eseményeket, akkor 15 900 vagy 24 900 forintot kell leszurkolnia. A legalacsonyabb kategóriás, háromnapos bérletet 21 ezerért válthatjuk meg a győri arénába, a rongyrázók vélhetőleg a 67 ezrest választják inkább.

Ezzel szemben a debreceni árszabás jóval földközelibb: a napijegyeket 2490–15 900 forintért vehetjük meg, háromnapos bérletet pedig már 7000 forintért is találni a Főnix Csarnokban.

Akit a középdöntő is érdekelne, 4900–24 900 forintos jegyek közül válogathat. A Papp László Arénában sorra kerülő helyosztókra 12900-tól, a bronzmeccsre és döntőre pedig 14900-tól lehet kilátogatni, de akad tikett 59900 forintért is. Hogy az ehhez hozzábiggyesztett 400 forintos közvetítői díj felszámolása bagatell vagy őrjítően pofátlan, azt már ki-ki döntse el saját maga.

Első látásra sokkoló, de másodikra is minimum elképesztő. Főleg annak fényében, hogy a varasdi és eszéki meccsekre 6-8 euróért, átszámolva durván 1800–2400 forintért már ki lehet menni szurkolni. A debreceni csoporttalálkozókon Dániára, Norvégiára vagy éppen Romániára akár még kíváncsi is lesz a kézibarát cívisvárosi ennyi pénzért, de 2500 forintot az ukránok és a románok is kicsengetnek gond nélkül. A magyar mérkőzésekre szabott jegyárak viszont rendkívül magasak, és nagyon úgy tűnik, hogy a félházas vagy várhatóan alacsonyabb nézőszámot garantáló meccsek hiányzó bevételeit a hazai szurkolók fogják „kipótolni”.

Az MKSZ nem bújt el kérdéseink elől, az Eb-szervezőbizottság elnöke, Marczinka Zoltán egyenesen válaszolt. Mint mondja, a szponzorációból származó pénzek mellett a magyar szövetség a jegyekből számíthat további bevételre, és ezek értékesítésén osztozik a horvát szövetséggel, no meg az Európai Kézilabda-szövetséggel. Szerinte a horvátok azért adják ilyen olcsón a belépőket, mert – miként az utóbbi hónapokban náluk rendezett női válogatott tornák is mutatták – csupán néhány száz nézőt tudnak a csarnokba csábítani.

Felmerül a kérdés, hogy a szövetség egyáltalán megnézte-e más, korábban rendezett női vb-k, Eb-k jegyárait és összevetette-e a hazai rendezésű Európa-bajnokság árszabásával? A szervezőbizottság elnökének közlése szerint nem csak ezt, de a csarnokok befogadóképességét, sőt a fizetéseket is megvizsgálták a korábbi rendező országokban, és így állapították meg a végső jegyárakat. Ennek némiképp ellentmond, hogy a 2012-es szerbiai kontinensviadal elődöntőire, a bronzmeccsre vagy a döntőre átszámítva már 3700 forinttól lehetett bilétát venni, míg nálunk ennek több mint négyszereséért, pedig a belgrádi Kombank Arena legalább olyan szervizt nyújt, mint a Papp László. Déli szomszédunknál a csoportmeccsekre 1900, a középdöntőkre 2500 forintos napijegyekhez is hozzá lehetett jutni.

A szövetség visszatérő érve a csillagászati jegyárakra, hogy az EHF 500-700 tikettet igényelt a szervezőktől meccsenként, ezt pedig valahogy ki kell termelni, a mellékelt ábra szerint ezt leginkább a magyar szurkolókkal kívánják megtenni. Az újonnan felhúzott győri csarnok magas építési költsége a szövetség érvelésében szintén nyomós okként hozható fel, ahogyan az aréna 280 ezer forintos óránkénti bérleti díja és az EHF munkatársainak utazási költsége és napidíja is. A győri szervezők nem titkolják, a most szabott jegyárak egyfajta bevezetőként szolgálnak, mégpedig ahhoz, hogy a szurkolók ne hidaljanak majd le teljesen, amikor a későbbiekben szembesülnek majd a BL-meccsek belépőinek árával.

Marczinka Zoltán hangsúlyozza: ha az ingyenes VIP-belépőkhöz és az EHF-nek grátisz elosztogatott jegyekhez hozzávesszük a médiumoknak szintén térítésmentesen átadott tiketteket, akkor 2500-3000 embernél tartunk Győrben. Ennyien nem fognak fizetni a meccsekért, így a maradék háromezerrel kell majd kifizettetni előbbiek árát is. Egy sajtós asztal hat szurkoló helyét foglalja el, ráadásul az EHF ragaszkodik a legjobb, középső szektoros helyekhez a médiamunkások esetében.

A szövetség pofonegyszerű üzleti célt tűzött ki a hazai rendezésű Európa-bajnokság elé: ne legyen ráfizetéses. A szervezőbizottság elnöke most annak is örülne, ha nullszaldósra sikerülne kihozni a tornát. Az Eb után mindenképpen megkérdezzük a szövetséget, milyen mérleggel zárták a rendezvényt.

(Az Eb összes találkozójára érvényes jegyszabást ide kattintva találja!)