Csillagászati jegyárakkal készül a szövetség a hazai Eb-re

A magyar szurkolóknak minden bizonnyal a lélegzete is eláll majd, amikor meglátják a belépők árát a női kézilabda-Európa-bajnokságra.

Gabay Balázs
2014. 07. 23. 11:22
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A december 7-21-ig tartó tornát öt városban rendezik majd: Győrben, Debrecenben, Budapesten, Varasdon és Eszéken. A magyar válogatott, amely rendezőként selejtezők nélkül tagja a mezőnynek, a győri csoportba kapott besorolást Spanyolországgal, Oroszországgal és Lengyelországgal. Debrecenben Norvégia, Dánia, Románia és Ukrajna küzd meg egymással. A varasdi csoport így néz majd ki: Svédország, Németország, Horvátország, Hollandia, míg Eszéken Montenegró, Franciaország, Szerbia, Szlovákia harcol a továbbjutásért (íme az Eb teljes programja).

A kvartettek erősségét most ne firtassuk, vessünk inkább egy pillantást a meccsekre megváltható tikettek árára.

Győrben igencsak elmérte a farkát a szövetség: 7900 forintba kerül majd a legolcsóbb napijegy (két aznapi mérkőzésre), de ha valaki nem a kapu mögül szeretné majd követni az eseményeket, akkor 15 900 vagy 24 900 forintot kell leszurkolnia. A legalacsonyabb kategóriás, háromnapos bérletet 21 ezerért válthatjuk meg a győri arénába, a rongyrázók vélhetőleg a 67 ezrest választják inkább.

Ezzel szemben a debreceni árszabás jóval földközelibb: a napijegyeket 2490–15 900 forintért vehetjük meg, háromnapos bérletet pedig már 7000 forintért is találni a Főnix Csarnokban.

Akit a középdöntő is érdekelne, 4900–24 900 forintos jegyek közül válogathat. A Papp László Arénában sorra kerülő helyosztókra 12900-tól, a bronzmeccsre és döntőre pedig 14900-tól lehet kilátogatni, de akad tikett 59900 forintért is. Hogy az ehhez hozzábiggyesztett 400 forintos közvetítői díj felszámolása bagatell vagy őrjítően pofátlan, azt már ki-ki döntse el saját maga.

Első látásra sokkoló, de másodikra is minimum elképesztő. Főleg annak fényében, hogy a varasdi és eszéki meccsekre 6-8 euróért, átszámolva durván 1800–2400 forintért már ki lehet menni szurkolni. A debreceni csoporttalálkozókon Dániára, Norvégiára vagy éppen Romániára akár még kíváncsi is lesz a kézibarát cívisvárosi ennyi pénzért, de 2500 forintot az ukránok és a románok is kicsengetnek gond nélkül. A magyar mérkőzésekre szabott jegyárak viszont rendkívül magasak, és nagyon úgy tűnik, hogy a félházas vagy várhatóan alacsonyabb nézőszámot garantáló meccsek hiányzó bevételeit a hazai szurkolók fogják „kipótolni”.

Az MKSZ nem bújt el kérdéseink elől, az Eb-szervezőbizottság elnöke, Marczinka Zoltán egyenesen válaszolt. Mint mondja, a szponzorációból származó pénzek mellett a magyar szövetség a jegyekből számíthat további bevételre, és ezek értékesítésén osztozik a horvát szövetséggel, no meg az Európai Kézilabda-szövetséggel. Szerinte a horvátok azért adják ilyen olcsón a belépőket, mert – miként az utóbbi hónapokban náluk rendezett női válogatott tornák is mutatták – csupán néhány száz nézőt tudnak a csarnokba csábítani.

Felmerül a kérdés, hogy a szövetség egyáltalán megnézte-e más, korábban rendezett női vb-k, Eb-k jegyárait és összevetette-e a hazai rendezésű Európa-bajnokság árszabásával? A szervezőbizottság elnökének közlése szerint nem csak ezt, de a csarnokok befogadóképességét, sőt a fizetéseket is megvizsgálták a korábbi rendező országokban, és így állapították meg a végső jegyárakat. Ennek némiképp ellentmond, hogy a 2012-es szerbiai kontinensviadal elődöntőire, a bronzmeccsre vagy a döntőre átszámítva már 3700 forinttól lehetett bilétát venni, míg nálunk ennek több mint négyszereséért, pedig a belgrádi Kombank Arena legalább olyan szervizt nyújt, mint a Papp László. Déli szomszédunknál a csoportmeccsekre 1900, a középdöntőkre 2500 forintos napijegyekhez is hozzá lehetett jutni.

A szövetség visszatérő érve a csillagászati jegyárakra, hogy az EHF 500-700 tikettet igényelt a szervezőktől meccsenként, ezt pedig valahogy ki kell termelni, a mellékelt ábra szerint ezt leginkább a magyar szurkolókkal kívánják megtenni. Az újonnan felhúzott győri csarnok magas építési költsége a szövetség érvelésében szintén nyomós okként hozható fel, ahogyan az aréna 280 ezer forintos óránkénti bérleti díja és az EHF munkatársainak utazási költsége és napidíja is. A győri szervezők nem titkolják, a most szabott jegyárak egyfajta bevezetőként szolgálnak, mégpedig ahhoz, hogy a szurkolók ne hidaljanak majd le teljesen, amikor a későbbiekben szembesülnek majd a BL-meccsek belépőinek árával.

Marczinka Zoltán hangsúlyozza: ha az ingyenes VIP-belépőkhöz és az EHF-nek grátisz elosztogatott jegyekhez hozzávesszük a médiumoknak szintén térítésmentesen átadott tiketteket, akkor 2500-3000 embernél tartunk Győrben. Ennyien nem fognak fizetni a meccsekért, így a maradék háromezerrel kell majd kifizettetni előbbiek árát is. Egy sajtós asztal hat szurkoló helyét foglalja el, ráadásul az EHF ragaszkodik a legjobb, középső szektoros helyekhez a médiamunkások esetében.

A szövetség pofonegyszerű üzleti célt tűzött ki a hazai rendezésű Európa-bajnokság elé: ne legyen ráfizetéses. A szervezőbizottság elnöke most annak is örülne, ha nullszaldósra sikerülne kihozni a tornát. Az Eb után mindenképpen megkérdezzük a szövetséget, milyen mérleggel zárták a rendezvényt.

(Az Eb összes találkozójára érvényes jegyszabást ide kattintva találja!)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.