Fájó búcsú a vívó-világbajnokságtól

A párbajtőrözők csapatversenyében a címvédő férfiak csak nyolcadikok lettek, a nők lemaradtak a dobogóról.

Az első asszóban Szász kéttusos előnyt szerzett, és Révész ezt meg is fejelte, így 10-7-re vezettünk. A folytatásban azonban Tóth ellen egyenlített Gudkova, majd Szász sem bírt Kolobovával, és ettől kezdve ha nem is sokkal, de rendre az oroszok vezettek. Révész az utolsó előtti csörtében egy tust tudott faragni a hátrányból, így Szász 18-20-nál állt fel Sutovával szemben. Az első tust versenyzőnk adta, ám a már egyéni vb-arannyal is rendelkező Sutova keze nem remegett meg, s végül az oroszok 31-24-re győztek. A végeredmény természetesen túlzó, Szásznak egyre inkább rohannia, támadnia kellett előkészítés nélkül, hiszen az idő fogyott, és Sutova ezt kihasználta.

Csapatunk számára így maradt a bronzmérkőzés az olaszok ellen, és ezt sem sikerült megnyerni. Az utolsó párban Szász 31-30-es vezetésünknél lépett pástra a Kazanyban egyéni vb-címet szerzett Fiamingo ellen, de az akciói végén nem érte el ellenfelét vagy mellészúrt, miközben sorozatban hét találatot kapott. 31-37-ről pedig már nem volt esélye visszakapaszkodni, hiába próbálkozott ezzel az utolsó pillanatokig. Csapatunk 45-37-re kikapott, és a negyedik helyen zárt. Úgy, hogy a bronzmeccsen nyolc asszón keresztül vezetett Nem csoda tehát, hogy nem vigasztalta a lányokat az, hogy a tavalyi vb-kilencedik helyükről öt pozíciót előreléptek.

Kovács Iván fegyvernemi vezetőedző értékelése: „Vegyesek az érzelmeim. Bejutottunk az elődöntőbe, de aztán nekünk nem jutott egyedül érem. Ráadásul mindkét vesztes mérkőzés sokáig a terveink szerint  alakult, úgy éreztem, reális esélyünk van a győzelemre. Azt tudomásul kell venni, hogy nagyon kiegyenlített a mezőny, ki merem jelenteni, hogy ebben a szakágban a legkiegyenlítettebb. Az is bosszantó, hogy bronzérem estén második helyre jöttünk volna fel a világranglistán, így viszont ötödikek vagyunk. Ez is alátámasztja az előző gondolatomat. Jövőre tehermentesítenem kell Emesét, aki egyértelműen végighúzta az évet egyéniben és csapatban egyaránt. Nem tehetem meg, hogy minden egyes alkalommal az ő vállát nyomja a teher. Akkor is, amikor olyan ellenféllel kell fejeznie, akivel nem egyértelműen pozitív a mérlege. Rióig még sok idő van, töltődnie kell. Azt is be kell látnunk, hogy a kispadunk még mindig nem elég erős. Már vannak erre vonatkozó terveim, de még csiszolom azokat Mincza-Nébald Ildikóval a szezon kezdetéig. Ugyanakkor összességében kimondottan pozitívnak értékelem a szezont,  és elégedett vagyok a világbajnokságon látottakkal is. Emese világranglista-vezető, az Eb-n és a vb-n is ötödik lett, Julianna előrelépett a rangsorban, és itt, Kazanyban nagyszerűen vívott, főleg a csapatversenyen.”