Muszbek Mihály sportközgazdász a Sportgazdasági nagyító elnevezésű elemzését ismertető szerdai sajtóbeszélgetésen azt mondta, hogy a 16 NB I-es klubot működtető gazdasági társaság kiadása összesen 17,8 milliárd forint volt, ezzel szemben csak 13,8 milliárd forint bevételt könyveltek el. „Ez azt jelenti, hogy a csapatok csak évi 200-300 millió forint tulajdonosi hozzájárulás mellett tudnak működni” – jelentette ki Muszbek.
Ami a klubokat egyenként illeti, a 2013-as mérlegek alapján csak az MTK (+73 millió), a Mezőkövesd (+51 millió), a Haladás (+2 millió) a Lombard Pápa (+11 millió) és a Ferencváros (+139 millió) volt nyereséges, a zöld-fehér klub azonban ezt úgy tudta elérni, hogy olyan, 1,9 milliárd forintos egyéb bevételt is elkönyvelt, amelynek forrását a mérleg kiegészítő melléklete nem részletezi. Öt csapat, a Videoton (–811 millió), a Debrecen (–382 millió), a Győr (–520 millió), az Újpest (–1642 millió) és a Diósgyőr (–543 millió) veszteséggel zárta a tavalyi esztendőt.
Muszbek kitért arra is, hogy 2009 óta az NB I halmozott vesztesége meghaladta a 10 milliárd forintot, mert a bevételek lassabban nőnek, mint a kiadások, illetve a beérkezett pénzek egyre nagyobb hányada nem piaci, üzleti alapú, hanem valamilyen költségvetési forrás, illetve közpénz. „A profi magyar labdarúgás kétszer annyit költ, mint amennyit piaci alapon költhetne, ugyanakkor az MLSZ gazdasági licence és az UEFA fair play előírásai nem érvényesülnek a csapatok gazdálkodásában” – állapítja meg az anyag. A sportközgazdász hozzátette: a liga játékoskereskedelmi mérlege a tavalyi évben 750 ezer euró veszteséget mutat, pedig a környező országok – Románia, Horvátország és Szerbia – ugyanezen a területen egyenként 2-3 millió euró nyereséget értek el. A szakember hangsúlyozta, hogy a tavalyi esztendőben egyetlen 500 ezer eurót meghaladó játékosexport sem volt, s a külföldön játszó magyar labdarúgók piaci értéke is 48 százalékkal visszaesett.
A magyar bajnokság első osztályáról úgy beszélt, hogy „változatlanul nagy részben a levezető, kis tudású idegenlégiósok gyűjtőhelye”, ezért a külföldi játékosok számának drasztikus csökkentését, 15 százalék alá szorítását javasolja.
Muszbek Mihály szerint a magyar labdarúgás a közpénzalapú infrastruktúra és sportfejlesztése területén előrelépett, ám problémának látja, hogy ez differenciáltan, nem pedig az esélyegyenlőség figyelembevételével valósult meg. Kitért arra, hogy 2013-ban a központi költségvetésből 42 milliárd, a társasági és osztalékadóból 16,6 milliárd, az önkormányzatoktól 8-12 milliárd forint érkezett a magyar futballba.
Ugyancsak fejlődés volt tapasztalható az utánpótlás területén az igazolt labdarúgók számában – amely 15 százalékkal emelkedett –, valamint a szövetség és a klubok működésének szervezettségében. A szakember stagnálást tapasztalt a sportgazdasági teljesítményben, a jövedelmezőség és a források tekintetében. Súlyos visszaesés jelentkezett viszont szerinte a sportszakmai, valamint a sporteredményesség terén, illetve a sportági imázs népszerűsítése tekintetében, mivel egy felmérés alapján a 29–49 éves korosztály felét nem érdekli a magyar futball.
