Verrasztó Evelyn a Cote d’Azurön hangolt Dohára

Nizzában szép az élet, megújul az ember.

Ch. Gáll András
2014. 11. 28. 4:20
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Pár napja még Montpellier-ben, a francia bajnokságon nyerte meg a 100 és a 200 méteres vegyes úszást, a 200 m gyorsot, plusz tagja volt az Olympic Nice aranyérmes 4x50 méteres gyors- és vegyes váltójának, péntek délután pedig már a magyar válogatott tagjaként repül a jövő szerdán kezdődő dohai rövid pályás úszó-világbajnokságra.
Látszólagos ellentmondás? Cseppet sem. Verrasztó Evelyn ugyan két hónapja kiköltözött a francia Riviérára, de ugyanolyan magyar maradt, mint azelőtt, s ha érmet szerez Katarban, akkor azt Magyarországnak szerzi.
„Már régóta terveztem ezt a pályamódosítást, s a végső lökést az augusztusi, berlini Európa-bajnokságon kaptam meg. Nem igazán ment az úszás, éreztem, környezetváltozásra, új impulzusokra van szükségem. Végtére is tizennyolc éve úszom a Komjádi uszodában, ennyi idő alatt az ember egy kicsit belefásul a taposómalomba. Ugyanakkor nem akartam feladni, úgy éreztem, van még bennem néhány jó eredmény. Ezért kiköltöztem Nizzába, s az Olympic Nice úszóklubnak vagyok most a versenyzője Fabrice Pellerin irányításával” – mondta portálunknak a 25 éves, háromszoros rövid pályás és egyszeres „normál medencés” Európa-bajnoknő.
Evelyn nizzai klubtársaival
Fotó: Facebook
Pellerin nem „kispályás”, még ha az első franciaországi erőpróba 25 méteres medencében is volt Evelynnek: a neves edző olimpiai bajnokot faragott Yannick Agnelből és Camille Muffat-ból a londoni játékokon. De vajon nem orrolt-e meg az édesapa-edző-klubtulajdonos, Verrasztó Zoltán, A Jövő SC lelke, mindenese?
„Erről szó sincs, ő ebben a szituációban az édesapám volt, nem pedig az edzőm, és mindenben támogatott, mellettem állt. Teljes egyetértésben váltunk el, különben is, a mai világban nem áthidalhatatlan a Budapest–Nizza-távolság. Hiszen most is itt vagyok a Komiban, a kiutazás előtti utolsó hazai edzésemen, és apa most is segít ” – magyarázta Evelyn, aki készséggel érintette a nizzai kiruccanás anyagi vonatkozásait is.
„A francia Riviéra, a Cőte d’Azur Európa talán legcsodálatosabb régiója, ugyanakkor az egyik legdrágább is. Azért ugyan nem kell fizetnem, hogy az Olympic Nice klubban úszom, és Fabrice Pellerin is, úgymond, ingyen edz, de a tartózkodásom költségeit magamnak kell állnom. Öten bérelünk egy lakást, így megoszlanak a kiadások ”
Felmerül a kérdés, vajon mennyire új az, amit Pellerin mester tanít ahhoz képest, ami a Komjádi uszodában volt a módi?
Itthon újra együtt bátyjával, Dáviddal
Fotó: Facebook
„Nincsenek itt már nagy újdonságok. Tizennyolc év alatt kialakult egy stílusom, ezen már nem nagyon lehet, de nem is kell változtatni, Fabrice apró finomításokat tanít. A szárazföldi munkában, a tornában tapasztaltam bizonyos újításokat, de például a súlyzózás ugyanúgy megy, mint otthon. Valójában az új környezet, az új emberek, a tengerpart, a szép idő az, ami a többletet jelentheti, s ami közrejátszhat abban, hogy Dohában jó eredményeket érjek el a 200 méteres gyors-, hát- és vegyes úszásban. Aztán jöhet a felkészülés a jövő évi kazanyi világbajnokságra, majd a riói olimpiára. mert addig mindenképpen folytatni akarom.”
Ami azt illeti, azzal nehéz lenne vitatkozni, hogy a Riviéra kellemesebb környezet a november végi ködös, fagyos Budapestnél

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.