Magyar induló a világ legkegyetlenebb futóversenyén

Hatan vállalták a 333 kilométert, köztük Szőnyi Ferenc, a magyar ultrasportoló.

„A táv kevésbé ütős, a körülmények jelentik az igazi kihívást.” A világ legkeményebb maratonjának tartott himalájai La Ultrát jellemzi így a komáromi Szőnyi Ferenc, akit csakis azért nem lehet nagyképűséggel vádolni, mert az emberfelettinek tűnő feladat nála kiindulási pont. Az 51. életévét taposó ultrasportoló korábban világrekordot állított fel a tízszeres ironmanen, az ötödik ember volt a világon, aki megcsinálta a hússzorost, a harmincszoros versenyen pedig pár órás lemaradással másodikként ért célba. Csak hogy világos legyen: a nemzetközi triatlon szervezet által szervezett hosszú távú verseny, az ironman 3,8 kilométer úszásból, 42 kilométer futásból és 180 kilométer kerékpározásból áll, mindezt egyhuzamban. A tízszeres vasember táv értelemszerűen ennek a 10, a hússzoros a 20, a harmincszoros a 30 nap alatti változata, vagyis a sportolók minden nap leúsznak, lefutnak és lebicikliznek egy ironmant.

Szőnyi gyakorlatilag túlszárnyalt mindent, amit ép elmével kibírható sportteljesítménynek nevezhetünk, így nem maradt más hátra, válaszolt a La Ultra szervezőinek hívó szavára, és ő is rajthoz áll az augusztus 16-i versenyen. „Két segítőmmel augusztus 4-én vágunk neki az útnak, 6-án érkezünk meg az India legészakibb felében fekvő Ladakh-ba. A következő napokban eldől, hogyan sikerül az akklimatizáció. A rajt augusztus 16-án lesz, innentől 72 óra áll rendelkezésre, hogy célba érjünk.”

A többes szám mindössze hat embert takar, ennyien neveztek be a háromszor 111 kilométeres hosszabb távra, a rövidebb 90 kilométeres ennél jóval népszerűbb. Az előbbi, ultra szakaszon a futók maguk osztják be pihenőidejüket, mindenki akkor áll meg, akkor eszik-iszik, alszik, amikor kedve tartja. Szőnyi Ferenc 2,5-3,5 órás alvást tervez, éjszakánként szeretne aktívan pihenni, de a masszírozásra, étkezésre, a megfelelő regenerációra is komoly figyelmet fordít majd. Némi táplálékon, fejlámpán, ruhán és életvédelmi felszerelésen kívül mást nem cipel magával. A verseny útvonala az „országút” mellett halad végig, ami tulajdonképpen egy kitaposott ösvény.

Miképp a magyar vasember fogalmaz, a La Ultrát a körülmények nemesítik. Az első nap 3200 méteres magasságból indulnak, és nagyjából 5600-as magasságba futnak fel, a Khardung La hegycsúcsot „támadják” ekkor. Az első szakasz áthalad a Föld legmagasabban fekvő, autóval is megközelíthető útján. Ezután következik a Worry La csúcs, végül pedig a Tang La hegy. Az utolsó szakaszon tartják a világ legkeményebbnek mondott maratonját, Szőnyit is ezzel riogatják leginkább. A teljes szintkülönbség 5700 méter lesz, ami valóban brutálisan hangzik.

„Sokat meditáltam azon, hogyan lehetne valódi versenykörülményeket teremteni, de ez Európában lehetetlen. Több mint 10 éve másztunk a Mont Blanc környékén, az 5000 méter körüli oxigénhiányos állapot tehát nem ismeretlen előttem. Nagyjából fél éve készülök a versenyre, a Dolomitokból, ahol 2000-2500 méter magasan futottam, nemrég tértem haza, ott edzőtáboroztam, persze ez sem ugyanaz, mint ami Indiában vár majd rám. A korábbi ultratávok tapasztalataiban, alap állóképességemben és a versenyzői kvalitásaimban bízom. Ritkán adtam fel versenyt: jó nagy levegőt kell venni, és menni előre. Ha bírni fogom a 333 kilométert, akkor nagy esélyt látok rá, hogy megnyerjem a La Ultrát.”

Szőnyi Ferenc első magyarként indul a Himalájában tartott La Ultrán, a tavalyi Ultra Milano és a Spartathlon versenyekkel már kvalifikálta magát, így nem kell külön teljesítenie az induláshoz szükséges szintet. Úgy érzi, mintha első maratonján indulna, bátorsággal vegyes izgalommal készül az újabb emberfeletti kihívásra.