Naponta megmássza az Eiffel-tornyot, hogy Párizsban felérjen a csúcsra

Vályi Gergő egy Nógrádi megyei kis községből, Szügyről ingázik mindennap Budapestre, hogy valóra váltsa az álmát. A 17 éves ifjú lehet a magyar falmászás első olimpikonja.

Valamit valamiért, mondja a fiatal sportmászó, aki minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy a 2024-es párizsi nyári játékok résztvevője lehessen. Vályi Gergőnek hat esztendős korában tetszett meg a bátrak sportja, amiről akkoriban még feltételezni sem lehetett, hogy Tokióban bekerül az olimpiai játékok programjába. A szügyi gimnazista élete jelenleg a tanulás és a sportolás mellett jobbára csak az utazásból áll, hetente négyszer ingázik Budapestre, hogy edzhessen, kész szerencse, hogy a buszon tanulni és olvasni is lehet, sőt, olykor még egy keveset szundítani is. Az internetezés és a tévénézés nem kenyere, hétvégeibe pedig a bulizások nem férnek bele.

Egy-egy 3-4 órás edzésen más feladatok megoldása mellett 20-szor rohamozza meg a 15 méter magas mászófalat. Könnyű kiszámolni, hogy ez 300 méter csak felfelé, amit tovább nehezít, ha a fal befelé dől. Ezzel a teljesítménnyel akár a 324 méteres Eiffel-torony csúcsára is feljuthatna.

A bátrak sportja

– Kisgyerek voltam, amikor eldöntöttem, hogy sportmászó leszek. Mint minden sportolót, engem is értek csalódások, de a sikereim a kudarcokért is kárpótoltak. Három éve korosztályos Európa-bajnok lettem, tavaly öt ifjúsági Európa-kupa fordulót is győzelemmel zártam, de már a felnőttek között is versenyeztem, ami egyelőre inkább csak tanulságos próbálkozásnak számított. Olyan sportágat választottam magamnak, amely a bátorságról és a kitartásról szól, amiben rengeteg munka nélkül csak bosszankodni, nagyokat esni és meghátrálni lehet. Sok próbatételt kell még kiállnom, de hiszek abban, hogy eljutok Párizsba, ahol már négy versenyszámban hirdetnek olimpiai bajnokot – nyilatkozta az SzPress Hírszolgálatnak Vályi Gergő, a balassagyarmati Balassi Bálint Gimnázium 11. osztályos diákja, aki nem csak a sportolói, hanem a tanulmányi előmenetelére is büszke lehet.

A sportmászás valóban az erő, a szívósság, a kitartás és a bátorság sportja, ami egyre nagyobb népszerűségnek örvend a kihívásokat kedvelő vagány fiatalok körében. Szerelmesei 2016-ban kitörő lelkesedéssel fogadták, amikor a NOB a gördeszkázással és a hullámlovaglással együtt az ő sportágukat is beemelte a házigazdák által választható versenyszámok közé, amelynek a sporttörténelmi lehetőségével először Tokió élhetett. A sikeres premier után egy percig sem volt vitás, hogy Párizs választása netán egy másik fiatalos sportágra esne. Stílszerűen ennél is van feljebb, a sportmászás 2028-tól kezdve bekerülhet a nyári játékok 28 úgynevezett alapsportága közé. Erre a döntésre már csak napokat kell várni… 

Ideális testalkat 

– Jobb, magabiztosabb és eredményesebb szeretnék lenni, sok versenyen elindulni, és a felnőtt vetélytársaimmal is bátran felvenni a versenyt. A királyszámként emlegetett nehézségi mászást tartom a legnagyobb kihívásnak, amely a legközelebb áll a természetes sziklákon zajló sportmászó erőpróbákhoz. A feladat nagyságától, a formámtól és a döntéseimtől függ, hogy a felfelé vezető utat 50 vagy inkább 60 fogással tudom megtenni. A pályák és a versenyek nehézségi foka szerint a kilences francia skálán az ötödik fele közelítek, van tehát hova fejlődni – folytatta a 177 centiméteres magasságával és a 68 kilós versenysúlyával a sportmászáshoz ideális alkatú Vályi Gergő.

Vályi Gergő csak örül annak, hogy Radics Attila és Tusnády Nimród személyében a hazai versengésben két vetélytársa is akad, de az is könnyít a helyzetén, hogy a Magyar Hegy-és Sportmászó Szövetség kitartó munkájának köszönhetően egyre több pálya és oktató áll a sportág kedvelőinek a rendelkezésére.

Borítókép: a sportmászás olimpiai alapsportág lehet (Fotó: MHSSZ)