A legutóbbi négy tétmérkőzését megnyerte a három magyar válogatott labdarúgót (Gulácsi Péter, Willi Orbán, Szoboszlai Dominik) foglalkoztató, a Bundesligában hatodik helyen álló RB Leipzig. A lipcseiekre szombaton nagy rangadó vár, a Bayern Münchenhez látogatnak. Willi Orbán erről is beszélt a Nemzeti Sportnak adott interjúban.
– A taktika vagy a morál változott többet Domenico Tedesco érkezése után?
– Amikor a csapat sorozatban nyer, a hangulat is automatikusan javul, ez egyértelmű. Ami a taktikát illeti, próbáljuk többet birtokolni a labdát, pozíciós játékkal akarunk érvényesülni. Igyekszünk uralni a meccset, és megfojtani az ellenfél játékát. Ősszel inkább az állandó letámadással próbálkoztunk, sokkal többet kellett védekeznünk labda nélkül, ami kevésbé vált be.
– A decemberben elküldött Jesse Marsch azt nyilatkozta, hogy a játékosok nem azt a taktikát követték, amit kért tőlük.
– Az elején mindannyian nyitottak voltunk Jesse Marsch elképzeléseire, ismertük korábbról, láttuk, milyen kiváló eredményeket ért el a Salzburggal. Ám a csalódást keltő eredmények után érthető, ha kételkedni kezd a játékos. Sem szakmailag, sem emberileg nem tudok rosszat mondani róla, nem is szeretnék, talán az időzítés volt rossz. Egyfelől egyik szakvezetőnek sem lett volna könnyű átvenni a nyáron távozó Julian Nagelsmann helyét, aki átlagon felüli edzőnek számít, az irányítása alatt rengeteget fejlődött a csapat, a játék a labdabirtoklásra épült, kerestük a kulcspasszok lehetőségét. Ezzel szemben Jesse Marsch inkább a folyamatos letámadásban hitt. Ha három-négy évvel ezelőtt veszi át az együttest, amikor még inkább ez a játék jellemzett minket, vélhetően sikeresebbek lettünk volna vele, de az előző idényhez képest túl éles volt a váltás.
– Ha a hullámzó teljesítmény nem lett volna elég, november végén többek között ön is koronavírusos lett. Mennyire viselte meg a fertőzés?
– Szerencsére enyhe tünetekkel megúsztam. Két hétre estem ki a ritmusból, ennyi idő kellett a negatív teszthez és ahhoz, hogy a vizsgálatok után az orvosok megadják a zöld jelzést. Az első edzés nem esett jól, éreztem, nem vagyok a topon, de mostanra teljesen utolértem magam. Viszont nagyon sajnálom, hogy a fontos meccseken nem segíthettem a csapatnak, borzasztó érzés volt tehetetlenül, otthonról nézni a társakat.
