A nyitó három dániai szakaszt követő első pihenőnap után kedden már Franciaországban folytatódott a Tour de France, a terepviszonyok azonban nem változtak: a 4. etap, a Dunkerque és Calais között 171,5 kilométeres napi penzum hat kategorizált emelkedőt tartalmazott, de mind a hat a legalacsonyabb, negyedik kategóriás volt. A legmagasabb „tető” is csak 199 méterrel haladta meg a tengerszintet, a legmeredekebb emelkedő pedig 1,1 kilométeren 7,7 százalékos meredekségű volt. A hegyi pontversenyben vezető, vagyis pöttyös trikós dán Magnus Cort (EF Education–EasyPost) és a francia Anthony Perez (Cofidis) meglépett a mezőnytől, mert Cort az „apróért” is lehajolt: a kis emelkedőkön egy-egy pontot ért az elsőként áthaladás. S hat „hegyből” ötöt el is vitt öt pontért.
Aztán Perez egyedül maradt az élen, de azt ő sem gondolhatta komolyan, hogy a mezőny engedi szakaszt nyerni. Az utolsó emelkedőn utolérték, itt pedig, bő tíz kilométerrel a vége előtt az összetettben vezető, sárga trikós Wout van Aert (Jumbo–Visma) mindenkit faképnél hagyott, és nem is tudták utolérni. A 27 éves belga azután nyerte meg a Tour negyedik szakaszát, hogy az első három mindegyikén második lett. Most viszont a mezőnyben mögötte a többiek sprintelhettek a második helyért. Ebben is belga volt a legjobb, Jasper Philipsen (Alpecin–Deceuninck), aki először azt hitte, hogy ő nyerte meg a szakaszt, ám gyorsan szóltak neki, hogy Van Aert időközben már célba ért... Philipsen utóbb be is vallotta, hogy ezt bizony csúnyán benézte, hátulról indította meg a hajrát, és nem tudta, hogy mi történt legelöl. Nos, az történt, hogy Wout van Aert a pályafutása során hetedszer nyert szakaszt a Tour de France-on; ez Philipsennek még egyszer sem sikerült.
Így érkezett be a szakaszgyőztes Wout van Aert:
Majd jött a mezőnyhajrá, amit Jasper Philipsen nyert meg, és azt hitte, hogy ő lett az első:
Van Aert csak nyolc másodperc előnnyel győzött, az egyenes szakaszon látótávolságban volt, Philipsen mégsem vette észre. Egy videóban a két célba érkezés: