Novak Djokovics titka: Federer és Nadal utolérhetetlen számára

Huszonkét Grand Slam-trófea, közte tíz Australian Open-siker, hat világbajnoki cím, harmincnyolc mesterverseny-győzelem, hét világelsőként zárt év, háromszázhetvennégy hét a ranglista élén. Mind-mind olyan rekord, amelyet – másodmagával vagy egyedül – Novak Djokovics tart a férfiteniszezők között. A sportág kedvelői közül mégis sokan vonakodnak őt a valaha volt legjobb játékosnak tartani, a kevésbé objektív népszerűségi versenyben behozhatatlan a hátránya Roger Federer és Rafael Nadal mögött. Pedig Djokovics is tiszteletteljes a riválisaival, tesz a társaiért, jótékonykodik, de a szerb klasszis mégis megosztó bajnok marad.

Melbourne, 2023. január 29. A szerb Novak Djokovic ünnepel, miután három szettben legyõzte a görög Sztefanosz Cicipaszt az ausztrál nemzetközi teniszbajnokság férfi egyesének döntõjében Melbourne-ben 2023. január 29-én. Djokovic 22. Grand Slam-trófeájával utolérte az örökrangsor élén Rafael Nadalt, és január 30-tól újra világelsõ lesz. (Fotó: MTI/EPA/AAP/James Ross) Fotó: MTI/EPA/AAP/James Ross

Djokovics tehetsége ekkor már nyilvánvaló volt, s végül sikerült Münchenbe szöknie a veszélyzónából, ahol a korábbi Roland Garros-döntős Nikola Pilic akadémiáján pallérozódott. Pilicnek egyértelmű a véleménye arról, hogy az inspiráló filmbe illő története ellenére Djokovics miért nem olyan népszerű, mint két, hozzá hasonlóan legendastátusba emelkedett kortársa, a svájci Roger Federer és a spanyol Rafael Nadal.

A sikerét a Nyugat rosszul viselte. Azt gondolták, hogy az általa elért színvonal a nyugati országokból származóknak van fenntartva.

– fogalmazott Pilic, akit Djokovics második apjaként tisztel.

Roger Federer és Rafael Nadal világa

Nehéz a szimpátiát objektíven mérni, de az ATP-nek van két díja, ami árulkodó. A „szurkolók kedvence” szavazást 2003 és 2021 között kivétel nélkül minden évben Federer nyerte, majd tavaly a svájci visszavonulásával keletkezett űrt Nadal töltötte be. 2004 és 2021 között a Stefan Edberg nevét viselő sportszerűségi díjon is ők ketten osztoztak, ezt Federer tizenhárom, Nadal öt alkalommal kapta meg, míg tavaly a norvég Casper Ruud megszakította a kettős hegemóniáját.

Djokovics neve viszont fel sem merült, pedig a tenisz nagy hármasából ő az, aki gyakran jutalmazza az ellenfelek kiváló ütéseit tapssal. Igaz, ő az is, akit leléptettek Grand Slam-tornán: a 2020-as US Openen egy dühében elütött labdával torkon találta az egyik vonalbírót.

Az elegáns, a tenisz úri sport jellegét talán utolsóként magában hordozó Federer a világ valamennyi teniszstadionjában élvezte a közönség támogatását, s immár jó barátja, Nadal is így van ezzel bő egy évtizede. Djokovicsnak ugyanehhez rengeteg szerb turistára van szüksége, vagy arra, hogy a naptári Grand Slam teljesítéséért vívott meccsén a vereség szélén álljon a szintén nem közönségkedvenc Danyiil Medvegyev ellen.

Csakugyan csupán annyi állna a háttérben, amit Pilic mond? Hogy Djokovics, ahogy szintén fogalmazott Ausztriáliában, „kis országból”, váratlan helyről jött, ahonnan nem szoktak klasszisokhoz a teniszrajongók?

Novak Djokovics szülei a páholyban

Az biztos, hogy az eltérő kultúrára hamar fény derült. Federer és Nadal szüleit szinte sosem láttuk a lelátón, Djokovics családját viszont rendszeresen. Áldoztak eleget Novak karrierjére ahhoz, hogy ott lehessenek, csakhogy nem fogják vissza magukat: a 2008-as Australian Openen Dijana csak annyit kiabált, miután fia legyőzte Federert az elődöntőben:

Meghalt a király, éljen a király!

A Djokovics szülők annyira bosszantották a svájcit, hogy ugyanabban az évben, Monte-Carlóban meccs közben ki is szólt nekik a pályáról, hogy maradjanak már csendben.

Az apa, Szrdjan is ért ahhoz, hogyan kavarja fel egy-egy nyilatkozattal az állóvizet: Federert nagy teniszezőnek, de rossz embernek nevezte, Nadalról azt nyilatkozta, hogy csak addig volt a fia barátja, amíg le tudta őt győzni. Így aztán hiába Novak Djokovics sokkal diplomatikusabb megnyilvánulásai, a családi bélyeg rajta ragad.

A Djokovics família vehemensen védte Novakot a tavalyi ausztráliai kálvária során, de amikor kellemetlen kérdést kaptak, öccse, Djordje azonnal berekesztette a sajtótájékoztatót. S az idei Australian Opent sem úszták meg Djokovicsék családi balhé nélkül: Szrdjan éppen akkor köszönte meg a szerb szurkolóknak a támogatást a negyeddöntő után, amikor azok Vlagyimir Putyin melletti szimpátiatüntetést tartottak Melbourne utcáin.

A kétarcú Novak Djokovics sérülései

Federert valójában már 2006-ban felbosszantotta a szerb teniszező. A svájci éppen karrierje legjobb idényét teljesítette, és arra is szánt időt, hogy a Davis-kupában osztályozón játsszon Szerbia-Montenegró ellen. A tizenkilenc éves reménység, Novak Djokovics öt szettben legyőzte Stanislas Wawrinkát, pedig a meccs közben többször ápolást kért.

Sérülések? Vicc az egész.

– reagált Federer, aki aztán három szettben lesimázta a jövő nagy bajnokát, lezárva a párharcot. A svájci klasszis azonban nem maradt egyedül gyanakvó megjegyzésével, Andy Roddick a 2008-as US Openen végzett emlékezetes kirohanást Djokovics „tizenhat sérülése” ellen, s összefüggő témaként a szerb sok meccsfeladása is rendszeres kritika tárgya volt.

– Csalódást keltő, hogy címvédőként feladja a meccsét, de láttunk már tőle ilyet néhányszor. Tavaly Monacóban azért adta fel ellenem, mert fájt a torka – mondta Federer a 2009-es Australian Openen. Míg a svájci karrierje során soha nem adott fel elkezdett meccset, Djokovics 2005 és 2011 között tízszer is megtette ugyanezt, s nem bánta, hogy ezzel megfosztja aktuális riválisát attól az érzéstől, hogy ő megverte Novak Djokovicsot.

– Két személyisége van. A pályán egy gépies, minden eszközzel a győzelemre törekvő versenyző. A pályán kívül egy kedves ember, aki mindenkin segítene, aki rajong a családjáért és a hazájáért – mondta Djokovicsról Boris Becker, aki három éven át edzette a szerbet. Ebből következett Djokovics sok ütőzúzása és érzelemkitörése a pályán, s talán azt is beleérthetjük, hogy olykor az ápolásokkal is taktikázott.

A feladások számát visszaszorította, az étrendje radikális átalakításával sokat fejlődött a fizikuma, és így jutott el a csúcsra. Amikor két éve az Australian Openen látványosan szenvedett Taylor Fritz ellen, de hasfalsérülése ellenére öt szettben továbbjutott, az amerikai mégis elővette a régi nótát: „ha igazán sérült lett volna, feladja a meccset”. (Persze az új, teniszes Netflix sorozat, a Break Point harmadik epizódja éppen arról szól, hogy Fritz hogyan kockáztatta sérülése súlyosbodását, hogy megnyerje az Indian Wells-i tornát.) Djokovics az idei Australian Openen ki is fakadt.

Amikor mások sérüléssel küzdenek, áldozatként vannak beállítva, amikor én járok így, engem hazugnak tartanak

– mondta a szerb, akinek edzője, Goran Ivanisevic szerint a teniszezők döntő többsége visszalépett volna a melbourne-i tornától olyan MRI-eredmények után, amilyeneket Djokovics kapott, a szerb viszont őrülten hajszolja az újabb és újabb sikereket.

Djokovics és a tudomány

Novak Djokovics nem felejtette el, honnan jött. A teniszező alapítványa – amelyben felesége, Jelena is aktív szerepet vállal – rengeteg hátrányos helyzetű szerb gyermeknek segít, hogy ne kerüljön már iskolai évei előtt lemaradásba a kortársaihoz képest. A teniszezőkön is igyekszik segíteni, bár négy éve életre hívott érdekvédelmi szervezete egyelőre még kevés komoly eredményt tud felmutatni.

A jótékonykodás, a közösségi munka éppúgy népszerűvé tehetné a modern korban, mint a sikerei alapjának tekintett étrendváltoztatás. Csakhogy utóbbinak nem lehet a reklámarca, amikor ellent mond a tudományos konszenzusnak. Djokovics saját tapasztalatai alapján bízik az alternatív megoldásokban, s arról is beszélt már, hogy szerinte pozitív gondolkodással és imával megváltoztatható a víz molekuláris szerkezete.

A legnagyobb nyilvánosságot persze a koronavírushoz és a vakcinához való hozzáállása kapta. Djokovics kitart amellett, hogy nem oltatja be magát, noha emiatt továbbra sem léphet be az Egyesült Államokba, ahol rengeteg jelentős tenisztornát rendeznek, tavaly pedig az oltatlansága következtében kiutasították Ausztráliából.

Novak Djokovics megküzdött a gyerekkori traumával, a Nyugat lenézésével, a fizikai kihívásokkal, a riválisai kritikáival, a családja és a népszerűtlen véleményei vállalása miatti megbélyegzettségével. S idén visszatért legnagyobb sikerei helyszínére, az országba, amelyet rengeteg pénzzel támogatott az erdőtüzek idején, de amely mégis „elárulta” őt az oltás hiánya miatt. Sérülése ellenére vállalta a játékot, és ismét felülkerekedett a kihívásokon.

Mindez kitört belőle, amikor ordítva, zokogva, magán kívül ünnepelte a sikert a Rod Laver Arénában.

Novak Djokovics, aki a nehézségektől erősebbé válik, megosztó bajnok marad. S talán ha nem lenne ennyire megosztó, nem lenne ekkora bajnok sem.

Borítókép: Novak Djokovics a határait kutatva az ég felé tekint (Fotó: MTI/EPA/AAP/James Ross)