Mire jut Marco Rossi csapata, hogyan szerepelünk a párizsi olimpián?

A sport világában a múlt esztendő is különleges volt számunkra, hiszen mi rendeztük meg a legrangosabb – egyúttal Magyarország történetének is legnagyobb – sporteseményét, a szabadtéri atlétikai világbajnokságot. Az idei évnek két csúcseseménye is van: a nyáron előbb a németországi labdarúgó Európa-bajnokság (június 14.–július 14.) válogatottunk részvételével, majd a párizsi olimpia (július 26.–augusztus 11.).

Párizs, 2023. július 25. Usain Bolt olimpiai és világbajnok jamaicai atléta (k) és Tony Estanguet, a 2024-es párizsi olimpia szervezõbizottságának elnöke (b) pózol az ötkarikás játékok fáklyaváltójának befejezése alkalmából rendezett eseményen a francia fõvárosban 2023. július 25-én. MTI/EPA/Mohamed Badra Fotó: Mohamed Badra

A sport históriájában egyedülálló, hogy két olimpia között nem négy év telik el, csak három, de 2021-ben végül annak is örülnünk kellett, hogy Tokióban a koronavírus-járvány fenyegetésében, a szurkolók kizárásával összehozták a játékokat. A vészhelyzet már a múlté, azonban a párizsi olimpia sem lesz teljesen nyugodt az orosz és a fehérorosz sportolók megjelenése miatt. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság december elején engedélyezte, hogy a két ország kvótát szerző sportolói egyéni sportágakban, semleges színekben indulhatnak a francia fővárosban. Legalábbis azok, akik ellen nincs bizonyíték, hogy aktívan támogatták az Ukrajna elleni háborút; és a közösségi médiában már egy „rossz helyre” tett lájk is kizáró ok lehet. Ám a NOB hiába adott zöld utat, a sportágakban a nemzetközi szövetségek hatásköre kimondani a végső szót. A Nemzetközi Atlétikai Szövetség például továbbra sem bólintott rá az oroszok és a fehéroroszok indulására, a tavalyi budapesti vb-n sem lehettek itt nálunk. Ha az ukránokon múlna, egyetlen orosz sportoló sem tehetné be a lábát az olimpiára, és ezzel a véleményükkel nincsenek egyedül. Sokan viszont a NOB-bal együtt azon az állásponton vannak, hogy a sportolókat nem szabad büntetni a kormányuk lépései miatt. A nemzetközi versenyeken az ukrán és az orosz sportolók találkozása mindenesetre már eddig is jó néhány feszült helyzetet teremtett.

Párizs: Nincs elvárás az érmek számát illetően

Ami bennünket illet, eddig 65 kvótát szereztünk a párizsi seregszemlére, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) pedig 160–180 fős indulói létszámmal kalkulál. Gyulay Zsolt, a MOB elnöke úgy fogalmazott, ő maga tíz-tizenkét magyar aranyesélyt lát, de hozzáfűzte, hogy ezeknek az esélyeknek a legjobb esetben is csak a fele szokott valóra válni. (Tokióban hat aranyat, hét ezüstöt és hét bronzot szereztünk.) Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár egy év végi interjúban kijelentette: sem a csapatunk létszámára, sem az érmek számára vonatkozóan nincs elvárás. Megemlítette ugyanakkor a támogatásban újdonságként bevezetett kvótabónuszt, amellyel a sportszövetségek az alaptámogatáson felül minden indulási jog után ötmillió forintot kapnak. Erre 800 millió forintot különítettek el, ami tehát 160 versenyzőnk indulását jelentené.

A csapatsportágak képviselői közül eddig egyedül a tavaly Fukuokában világbajnoki címet szerzett férfi vízilabdázóink értek révbe, de még a női vízilabda-, a női és férfi-kézilabda-, valamint a női kosárlabda-válogatott is kiharcolhatja a részvételt, továbbá mindkét nemnél a 3×3-as kosárlabdacsapat is. Női kosárlabda-válogatottunk februárban Sopronban, női kézilabda-válogatottunk áprilisban Debrecenben szerezhet kvótát, a kvalifikációs tornán mindkét együttesnek a négyes csoportja első vagy második helyén kell végeznie. A 3×3-as szakágban ugyancsak Debrecenből vezet az út Párizsba, májusban.

Rögtön az év elején vízilabdában két helyszínen, de egy időben rendezik a női és a férfi Európa-bajnokságot. Hollandiában és Horvátországban már a hét második felében vízbe szállnak, női válogatottunk a kvótaszerzés reményében. Januárban lesz a férfikézilabda Eb is Németországban, februárban Dohában kerül sor a vizes vb-re, egy hónappal az olimpia előtt pedig Belgrádban Eb-n versenyeznek az úszók. Atlétikában Glasgow ad otthont a fedett vb-nek márciusban, majd júniusban Róma a szabadtéri Eb-nek.

Marco Rossi csapata Svájc, Németország és Skócia ellen

Az olimpia melletti másik csúcsesemény idén a németországi labdarúgó Európa-bajnokság lesz, amelyre a magyar válogatott csoportelsőként jutott ki. Marco Rossi szövetségi kapitány csapata a csoportjában június 15-én Svájc ellen kezd Kölnben, 19-én a házigazda Németország következik Stuttgartban,  június 23-án pedig Skócia, szintén Stuttgartban.

A hazai nagy nemzetközi sportesemények közül kiemelkedik a februári olimpiai kvalifikációs légfegyveres Eb Győrben, az áprilisi evezős Eb Szegeden (itt is osztanak kvótákat), a májusi ritmikus gimnasztika Eb Budapesten és a júniusi kajak-kenu Eb Szegeden. Júniusban Budapesten a Ludovika Campus lesz a házigazdája a BMX freestyle, breaktánc, gördeszka és sportmászás olimpiai kvalifikációs sorozatában a második, egyben utolsó állomásnak. Már az olimpia után, novemberben és decemberben a női kézilabda Eb – amelyet Magyarország, Ausztria és Svájc közösen rendez – egyik helyszíne Debrecen lesz. A kínálatból ki kell emelni a négyesfogat-hajtók szilvásváradi világbajnokságát szeptemberben, valamint természetesen a Formula–1-es Magyar Nagydíjat is, amelyet július 19–21-én rendeznek. S ezen már lehet hangolni a rá következő hét végén kezdődő olimpiára is.

Borítókép: Usain Bolt olimpiai és világbajnok jamaicai atléta és Tony Estanguet, a 2024-es párizsi olimpia szervezőbizottságának elnöke pózol az ötkarikás játékok fáklyaváltójának befejezése alkalmából rendezett eseményen a francia fővárosban 2023. július 25-én (Fotó: MTI/EPA/Mohamed Badra)