Amerika és Európa sportháborúja mindent átrendezhet

Az európai klubkosárlabda életében olyan erős konfliktus bontakozik ki, amelyet még nem látott a világ. Egyszerűbben fogalmazva: Amerika Európa leigázására készül. Ez nem vicc, ha az alább olvasható történet megvalósul, az alapjaiban rengetheti meg az európai sport helyzetét. A férfikosárlabda Euroliga szervezői egyelőre nemet mondtak az amerikai nyomásnak, de a tengerentúlon nem hátráltak meg. Sőt, az európai nem még nagyobb tervek megvalósítására sarkallta az amerikaiakat. Az NBA eltökélt, egyelőre Európa is az.

Amerika és Európa sportháborúja megrengetheti a kosárlabdát Fotó: NurPhoto via AFP/Urbanandsport/Joan Valls

Az NBA ajánlata közös európai működési struktúra létrehozására irányult. 

Az Euroliga klubjai azonban nem akarták elfogadni az amerikai fél jelenlegi feltételeit.

A tulajdonosok számára nem közömbös, hogy egy új rendszerben milyen döntési jogkörük, pénzügyi részesedésük és beleszólásuk maradna. Ráadásul több olyan Euroliga-tulajdonos is akad, aki szerint az amerikai fél szándékosan alulértékelte az európai sorozatot. 

Új helyszínek és régi, ismerős városok

George Aivazoglou, az NBA európai és közel-keleti működéséért felelős vezetője beszélt a tervekről. A 12 állandó franchise számára hét országban keresnek piacokat. A listán a következő városok bukkantak fel:

• London és Manchester (Nagy-Britannia)
• Párizs és Lyon (Franciaország)
• Madrid és Barcelona (Spanyolország)
• Milánó és Róma (Olaszország)
• Berlin és München (Németország)
• Athén (Görögország)
• Isztambul (Törökország)

A lista üzleti szempontból talán nem szorul magyarázatra, de kosárlabda szempontjából igen. London és Manchester ugyanis eddig nem tartozott azon városok közé, ahol jelentős lett volna a férfikosárlabda szerepe, miközben a két város üzletileg nézve valóban hatalmas sportpiac. Az NBA pont ezeket a helyeket is keresi, azaz itt akar felépíteni új, magas jövedelmet generáló csapatokat. 

George Aivazoglou úgy fogalmazott, hogy komoly értékkülönbség van aközött, amit az európai kosárlabda jelenleg elér, és amit a lehetőségei alapján elérhetne.

Az NBA fővezére, Adam Silver korábban többször is jelezte, hogy az új európai bajnokságot az Euroligával együttműködve tartaná a legerősebbnek. 

Az NBA fővezére, Adam Silver még mindig bízik a tárgyalások sikeres folytatásában. Fotó: Getty Images via AFP/Gregory Shamus

A Washington Post október 8-i beszámolója szerint az NBA továbbra is abban bízik, hogy a két rendszer egyesíthető. Kamil Novak a FIBA Europe ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy a 12 állandó helyre rendkívüli érdeklődés mutatkozott. Elmondása szerint a befektetői érdeklődés meghaladta a várakozásokat. 

Az NBA hivatalos oldalán júliusban megjelent beszámoló szerint a 12 ajánlat között állítólag több olyan is volt, amely 500 millió és egymilliárd dollár közötti értéket képviselt.

A Guardian október 8-i cikke ennél is nagyobb léptékű tervről írt: a lap értesülése szerint az NBA tíz év alatt mintegy 10 milliárd dolláros befektetéssel számolhat, és a londoni franchise-ra egymilliárd dollárt meghaladó ajánlatok is érkezhettek.

Az eddigi nyilatkozatok szerint az új bajnokság 2027. októberében indulna. Az NBA és a FIBA október 8-i közös nyilatkozata megerősítette, hogy folytatják az új európai férfiliga előkészítését, függetlenül attól, sikerül-e megállapodniuk az Euroligával. Ugyanakkor a Guardian október 8-i értesülése szerint a rajt 2028-ra is csúszhat.

Mi történik a kosárlabdával?

Most már csak azt kellene tisztázni, mi történik az európai férfikosárlabdával, ha az NBA tényleg megindítja saját bajnokságát? A jelenleg is működő (és nagy szakmai, valamint gazdasági sikerrel működő) Euroliga hosszú éveken át építette fel saját, mára tényleg jól jövedelmező rendszerét. Ebben a sorozatban olyan klubok szerepelnek, mint a Real Madrid, a Barcelona, a Fenerbahce, az Olimpiakosz és a Bayern München. 

A spanyol Barcelona és a litván Kaunas összecsapása a férfikosárlabda Euroligában. Forrás: NurPhoto via AFP/Urbanandsport

Ezeknek a csapatoknak nemcsak a sporteredményeik, hanem a szurkolótáboruk, a hagyományaik és a helyi piacuk is értéket képviselnek. 

Az NBA-t azonban ez nem hatja meg. Ők más típusú növekedést szeretnének látni a legnagyobb európai városokban.

Olyan újonnan felépíthető, hosszú távon értékesíthető franchise-okat, egységes kereskedelmi rendszert és egy olyan ligát, amelynek a működését központilag az NBA szervezheti, kicsavarva a döntési jogkört az európai kezekből.

• A két, egymással szemben álló rendszernek három sarokpontja van.
• A klubok és tulajdonosok csoportja, azaz melyik szervezet kínál kedvezőbb feltételeket és nagyobb hosszú távú üzleti lehetőséget?
• A játékosok: melyik bajnokság képes magasabb fizetéseket, versenyképesebb mezőnyt biztosítani?
• A szurkolók és közvetítési jogok: megoszlik-e a figyelem két sorozat között, vagy sikerül olyan együttműködést kialakítani, amely elkerüli a közvetlen ütközéseket?

A FIBA érvelésének középpontjában az áll, hogy a sportág fejlődése nem folytatódhat úgy, hogy az új rendszerbe eleve csak a leggazdagabb klubokat engedik be. (Ez az érvelés azért álságos kissé, mert a jelenlegi Euroliga pontosan ezt testesíti meg.) Miközben tehát a tárgyalások folytatódnak, egy dolog teljesen biztos: az NBA olyan új versenyrendszert akar felépíteni, amely hosszú távon az európai klubkosárlabda erőviszonyait is átrendezheti.