Volt olyan edzője Andrea Pirlónak, aki egyszerűen idiótának hívta őt. Még amikor fiatalon az Interben futballozott, és Roy Hodgson irányította a csapatot, az angol rendszeresen úgy szólította, hogy Pirla. Az anekdota szerint az edző nem értett jól olaszul, különben tudta volna, ez a szó annyit tesz, hogy idióta… Pirlóban mély nyomot hagyott a – vélt vagy valós – sértés, és aztán a két nagy rivális, az AC Milan és a Juventus mezében bizonyította, hogy igazából zseni.
Edzői debütálása előtt hasonlóan szélsőséges volt a kérdés: Pirlo zseni vagy idióta? A 2017-ben visszavonult középpályás alig egy hete kapta meg az edzői diplomáját, korábban sosem irányított utánpótláscsapatot sem, nemrég pedig még televíziós szakértőként kritizálta a Juventus játékát. Azé a Juventusét, amelynek előző edzőjét, a tapasztalt Maurizio Sarrit a csapat zsinórban kilencedik olasz bajnoki címe ellenére elküldtek. Tehát bőven van támadási felület Pirlo esetében.
Andrea Pirlo már edzőként osztogatja az autogramokat a Juventusnál – Fotó: REUTERS/Massimo Pinca
Amikor a 2012-es Európa-bajnokság negyeddöntőjében, az Anglia elleni tizenegyespárbajban Panenka-szerű lövéssel emelt a kapuba, Pirlo sokadszorra és talán a leglátványosabban bizonyította, hogy jól tűri a nyomást. Úgy tűnik, ez edzőként is igaz rá. Legalábbis a Sampdoria elleni első meccsében kevés hibát lehetett találni.
Elsősorban nem is a hazai pályán aratott 3-0-s győzelem volt a szembetűnő, hanem az, hogy az újonc Pirlo remek taktikai húzással lepte meg a genovaiakat irányító Claudio Ranierit, aki rutintalannak nem nevezhető: már a 400. tétmeccsén ült a kispadon edzőként. A Juventus támadásban három középső védővel és két szélsővel futballozott, védekezésben viszont Juan Cuadrado visszahúzódott jobb oldali védőnek, Danilo pedig középről kivált balbekknek. A Juventus folyamatosan váltogatta a három- és négyvédős rendszert, ami összezavarta a Sampdoriát.
A torinói gárda felállása is tartogatott meglepetéseket. Pirlo a kezdőbe jelölte Dejan Kulusevskit, aki az előző szezonban a Parmában futballozott kölcsönben, és a Serie A legjobb fiataljának választották meg. A 20 éves szélső élt a bizalommal, már a 13. percben gólt szerzett a Sampdoria ellen. A Juventus további góljait Leonardo Bonucci és Cristiano Ronaldo jegyezték.
Kulusevskinél is váratlanabb volt az amerikai Weston McKennie csapatba állítása – a 22 éves középpályást a Schalkétól vette kölcsön a klub. A Barcelonától érkező Arthur így nem is játszott, Bentancur és Diego Costa pedig csak csereként kapott lehetőséget, miközben Paulo Dybala sérülés miatt nem léphetett pályára.
Pirlo kapcsán a legtöbbször Zinédine Zidane-t hozzák fel példaként, aki szintén kevés edzői tapasztalattal aratott sikert sikerre a Real Madriddal (bár ő legalább az utánpótlásban dolgozott előtte). A francai edzőnek nem indult ilyen simán az idény a La Ligában. A Real az első fordulóban még pihenőt kapott a nemzetközi kupaszereplés miatt, ezért a második körben a Real Sociedad otthonában lépett pályára először.
A gól nélküli döntetlen nem a várt rajt volt a címvédő királyi gárdától, noha a 350. La Liga-meccsén pályára lépő Karim Benzema az első félidőben kétszer is megszerezhette volna a vezetést, de hibázott. Szünet után a Sociedad is elrontott két ziccert, így a döntetlen igazságosnak tűnt.
Mindkét csapatban volt egy-egy érdekesség a pályára lépők között. A Realban Zidane a kezdőbe állította a néhány évvel ezelőtt csodagyerekként beharangozott Martin Ødegaardot, aki az előző idényt éppen a Sociedadban töltötte kölcsönben. A baszk együttesben pedig tíz év után először lépett pályára a La Ligában David Silva, aki a Manchester Citytől tért haza Spanyolországba.
Utóbbinak volt is egy nagy lövőhelyzete, de Raphaël Varane, akit a meccs legjobbjának választottak meg, önfeláldozóan blokkolt. Így maradt a 0-0.
