„Gazsi, te tényleg nem indulsz? Akkor legalább eggyel beljebb vagyok!” – szólnak oda egy félmosollyal Csere Gáspárnak az ELTE lágymányosi campusánál az egyetem immár 36. alkalommal elrajtoló 5vös5km elnevezésű futóversenye előtt.
Az intézmény korábbi hallgatója, a riói olimpiát is megjárt Csere Gáspár vasárnap Mosonmagyaróváron megnyert egy 10 km-es utcai versenyt, a hét végén Győrben áll rajthoz, és edzőjével közösen úgy döntött, hogy ezt a mostani öt kilométeres megméretést inkább kihagyja.
– Éppen tíz évvel ezelőtt vettem részt először ezen a versenyen, akkor tizenegyedikes gimnazistaként ötödik lettem, később pedig többször meg is nyertem. Az utóbbi években már ritkábban indultam, igazság szerint kinőttem, de ha illeszkedik a versenynaptáramba, szívesen jövök – mondja az ELTE sportegyesületéhez, a BEAC-hoz immár tizennyolc éve kötődő 27 éves atléta, aki Rio után a jövő évi ötkarikás játékokon is ott lenne a maratonfutás mezőnyében, és a most bejelentett #road2tokio2020 projekt keretében az ELTE is támogatja eme törekvésében.
– Afféle futónagykövete lettem az egyetemnek, a felkészülésemre, az edzőtáboraimra kapok egy bizonyos keretet, én pedig abban segítek, hogy még jobban pezsegjen a futóélet az ELTE-n – fogalmaz Csere Gáspár.
Nos, a pezsgés most is megvan, az idei 5vös5km-en közel ezerkétszázan szedik a lábukat a lágymányosi campus körül és a Duna partján.
Az 56 éves régész, történész, az MTA rendes tagja is beállt a fiatalok közé
Fotó: Mirkó István
Jó példával jár elöl az ELTE rektora, Borhy László is. Az 56 éves régész, történész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja nem éppen szobatudós, ez a határozott kézfogásából is érződik, ami egy küzdősportokban felettébb jártas, fekete öves aikidóstól azért nem ér váratlanul bennünket.
A középmezőnyben ér célba, s hamarabb is letudhatta volna a távot – ő tartja a professzori csúcsot –, de most többedmagával, csapatban futott.
– Nagyon sok közösségépítő rendezvényünk van, ilyen az »eötvös ötös« is, amelyet évente kétszer rendezünk meg, májusban és szeptemberben. S az egyetemi közösségnek minden generációja jelen van rajta a hallgatóktól a professzorokig. Ez egy olyan közösségi erőpróba, amely erősíti az Eötvös Loránd Tudományegyetem közösségi szellemét és az Eötvös Loránd-i hagyományokhoz való ragaszkodást. Hiszen Eötvös Loránd nemcsak az egyetem rektora, professzora, akadémikus volt, hanem a magyar sportélet egyik meghatározó alakja. Az első magyar turisztikai társulat létrehozója, a BEAC megalapítója, szenvedélyes hegymászó, a Dolomitokban csúcsot is neveztek el róla. A futóversenyünkkel őrizzük emlékét, másrészt pedig az ép testben ép lélek filozófiára alapozva valljuk, hogy jó tanár, jó kutató, jó tudós abból lesz, aki nemcsak a szellemével, hanem a testével is törődik. Jó látni, hogy milyen sok fiatallal találkozhattunk most is, akikről látszik, hogy rendszeresen sportolnak. És aki karban tartja a testét, az a tanulmányaiban is sokkal jobban teljesít – szögezi le Borhy László.
Megemlítjük neki, hogy a futóversenyüknek az „5vös5km” elnevezése igazi telitalálat, legfeljebb egy vaskalapos nyelvész akadhat fenn rajta.
– Ez az egyetem nevéből adódó lehetőség, amire a térbeli adottságaink is megvannak azóta, amióta beköltözhettünk a lágymányosi campusunkba. A régi helyeinken, a Trefort-kertben és a Piarista-közben azért nehéz lett volna öt kilométeres futóversenyt rendeznünk… – jegyzi meg a rektor.
Az ELTE patinás sportegyesülete, a BEAC is alaposan kinőtte magát, tavaly ünnepelte a 120. évfordulóját, és hat olimpiai bajnokkal büszkélkedhet Prokopp Sándor (1912, hadipuska), Csik Ferenc (1936, 100 m gyorsúszás), Rajczy Imre (1936, kardcsapat), Kovácsi Aladár (1952, öttusacsapat), Hámori Jenő (1956, kardcsapat) és Németh Angéla (1968, gerelyhajítás) személyében.
De az ELTE-nek tavaly februárban is lett egy olimpiai bajnoka, hiszen a phjongcshangi téli ötkarikás játékokon győztes rövid pályás gyorskorcsolyaváltónkból Burján Csaba a Természettudományi Kar matematika szakos hallgatója.
– Mellette említsük meg az olimpiai bronzérmes úszó Kapás Boglárkát is, ő is az ELTE-n tanul, Csere Gáspár pedig a BEAC színeiben volt kint Rióban, és támogatjuk, hogy Tokióba is kijusson. S ha már az élsportról beszélünk, el ne feledkezzünk a BEAC NB I-es női kosárlabdacsapatáról – mondja Borhy László, záró gondolata pedig tökéletes végszó: „Minden magára valamit is adó egyetem törekszik arra, hogy sportélete is legyen, ez hozzátartozik egy egyetemi élethez, és része a fiatalságnak.”
