A Szu–35 típusú, többcélú, szupermanőverező, együléses vadászgépet úgy tervezték, hogy képes legyen légi és földi célpontok támadására. Többek között nagy hatótávolságú rakéták, földről és tengerről indított támadások meghiúsítására alkalmas. Emellett ez a vadászrepülő képes az ADMS-eszközökkel lefedett és távoli, földi infrastrukturális objektumok megsemmisítésére, valamint légi megfigyelésre is – írta oldalán a Rosoboronexport.
(Fotó: AFP/Anadolu/Sefa Karacan)
Az alaptípus, amiből végül ez lett
A Szu–35 egy nehéz vadászbombázó repülőgép, amelyet a Szu–27M típusjelzésűként gyártottak először Oroszországban. Ez a géptípus a Szu–27 alaptípus továbbfejlesztésével jött létre. Több prototípus mellett három szériagyártmány is is készült belőle. A géptípusok között szerkezeti eltérés van, például a függőleges vezérsík és a belső tüzelőanyag-rendszer kialakításában.
A gép fejlesztését azért kezdték meg, mert a Szu–27 gépek vezérlése, elektromos és elektronikus rendszerei, a sorozatgyártás megkezdésével, már nem feleltek meg az orosz légierő igényeinek
A kezdetben Szu–27M-ként ismert repülőgép fejlesztése 1983-ban kezdődött meg.
Szu–35 a negyedik generációs vadászbombázó
2003-ban a Szuhoj elindított egy projektet egy olyan vadászgép gyártására, amely áthidalja a Szu–27 és Szu–30MK továbbfejlesztett változatai, valamint az orosz ötödik generációs Szuhoj PAK FA közötti szakadékot. Az eredmény pedig a Szu–35 lett, ami már egy negyedik generációs repülőgép.
A Szuhoj Szu–35 (NATO-kódja: Flanker-E) a ma szolgálatban lévő orosz vadászgépek egyi csúcstípusa, és a negyedik generációs sugárhajtású vadászgépek egyik legmodernebbike.
A páratlan manőverezőképességéről ismert Szu–35-ös elektronikai és fegyverzeti képességeinek többsége felzárkózott a nyugati társaihoz.
A repülőgép váza
A Szu–35 lényegében egy jelentősen átalakított Szu–27-es vadászgép, amely egy továbbfejlesztett vázat kapott. Ezzel megnőtt a gép élettartama 1500 óráról 6000 órára és 10 évről 30 évnyi üzemidőre. A megerősített repülőgépvázban széles körben alkalmaznak titánötvözeteket. A csökkentett tömeg így 34,5 tonnára emelte a maximális felszállósúlyt.
A pilótafülke hátsó részén található avionikai rekesz rövidebb lett, és a megmaradt térfogat egy plusz üzemanyagcellának ad helyet.
A törzs középső részének felső felületéről hiányzik a légfék, mivel ezt a funkciót, a fejlesztések során, differenciáltan működtetett kormánylapátokra cserélték. Ezek méretét is megnövelték, és függőleges hátrameneti éllel látták el. A farokcsúcsok fémből készültek.
A középső és az oldalsó farokrészek plusz helyet kaptak az üzemanyag elhelyezésére.
Az üzemanyag-terhelés több mint két tonnával nőtt, ezzel 11 500 kilogrammra növelték. A típus repülőgépeinek másik újdonsága az Aerosila TA14-130-35 gázturbinás segédhajtómű. A vadászgép beépített oxigéntermelő egységgel is rendelkezik, amely növeli az önálló üzemeltetési képességeket.
Aerodinamikailag a Szu–35 a Szu–27-eshez hasonló. A technológiai fejlesztéseknek köszönhetően kompaktabb és könnyebb hardvereket hoztak létre, így a repülőgép súlypontja a hátsó részre tolódott. Szintén javította a gép aerodinamikáját a függőleges stabilizátorok magasságának csökkentése és a kisebb hátsó pilótafülke.
A Szu–35 futóművét a repülőgép megnövekedett felszálló és leszálló tömege miatt megerősítették. Ugyanakkor a fékszárnyat ezekre a típusokra már nem tettek.
A hajtóművek szívónyílásai nagyobbak a jobb légáramlás érdekében, a flaper részek nagyok, a farokszárny pedig kisebb. A törzsnek jobb az aerodinamikája és a felhajtóereje is.
A világ egyik legmodernebb pilótafülkéje
A Szu–35 pilótafülkéje az egyik legfejlettebb a világon, műszeregyüttesének magját két színes, MFI típusú, többfunkciós folyadékkristályos kijelző, egy beépített kijelzőprocesszorral ellátott multifunkciós panel, egy széles látószögű kollimációs kijelző a szélvédőn, valamint egy vezérlő- és kijelzőpanel alkotja.
A beépített processzorral ellátott MFI multifunkciós rendkívül nagyméretű (23 × 30 cm, átlója 38 cm), kijelzők felbontása 1400 × 1050 pixel. Többablakos üzemmódban grafikus, numerikus, alfabetikus és szimbolikus információk fogadására, feldolgozására és előállítására szolgálnak.
A multifunkciós panel a repülés során bármikor megjeleníti a szükséges információkat, és a gombsor gombjainak megnyomásával parancsokat ad ki. A beépített processzorral ellátott légi kollimációs kijelző a pilótafülkén túli teret figyeli. A Szu–35 pilótafülkéjében a fedélzeti rendszereket és fegyverzetet a repülőgép vezérlő joystickján és a hajtóművezérlő karokon lévő gombokkal és kapcsolókkal, valamint a többfunkciós kijelzőkön lévő gombsorral vezérlik.
A pilóta rendelkezésére áll egy sisakra szerelt célmegjelölő. A pilóta munkaterhelésének csökkentése érdekében a pilóta információs támogatása az úgynevezett sötét pilótafülke megközelítést alkalmazza, és csak vészhelyzetben adnak ki neki figyelmeztető üzeneteket. A pilóta és a navigáció a precíziós lézeres navigációs rendszernek, a digitális mozgó tereptérképnek és a rádiótechnikai navigációs segédeszközöknek köszönhetően sokkal könnyebb.
A Szu–35 fontos jellemzője a legújabb fedélzeti műszerek alkalmazása.
Magja az információkezelő rendszer, amely a funkcionális, logikai, információs és szoftveres alrendszereket egyetlen komplexumba integrálja. Ez biztosítja a pilótát vezető személyek és a berendezések közötti interakciót. Ez két központi digitális számítógépet, valamint egyéb információs eszközöket és – teljesen üvegből készült pilótafülke koncepcióra épülő – jelzőrendszert foglal magában.
A repülőgép számos más avionikai és elektronikus rendszerrel, többek között digitális fly-by-wire repülésirányító rendszerrel is rendelkezik, vagyis a repülőgépek hagyományos mechanikus vezérlését elektronikus kezelőfelülettel helyettesíti. A gépet emellett head-up (kivetített) kijelzővel és éjjellátó szemüveggel szerelték fel. A több rendszer – távvezérlés, automata vezérlés, korlátozó jelzőrendszer, légjelző rendszer, futóműkerék-fékrendszer – funkcióit egyidejűleg ellátó új integrált vezérlőrendszer (az MNPK Avionika által kifejlesztett) alkalmazása növeli a vadászgép kezelhetőségét és manőverezőképességét.
Irbis E radar
Ez a fejlesztés egy X-hullámsávú többfunkciós radar, amely egy kétlépcsős hidraulikus meghajtóegységre szerelt antennasorral (PAA) rendelkezik. Az antennaeszköz egy elektronikusan vezérelt sugárral pásztáz, 60°-nál nem kisebb szektorokban. A kétlépcsős elektrohidraulikus meghajtóegység mechanikusan elfordítja az antennát 60°-ban és 120°-ban dőlésszögben. Így az elektronikus vezérlés és az antenna mechanikus kiegészítő elforgatásának alkalmazásával a sugár maximális elhajlási szöge 120°-ra nő.
A radar jellemzőit tekintve hasonló az F–22-es radarjához. Az Irbis 350-400 kilométer távolságból képes érzékelni a közeledő célpontot.
Ilyen távolságból a vadászgép egy repülőgép-hordozót, 150-200 kilométerről egy vasúti hidat, 100-120 kilométerről egy motorcsónakot, 60-70 kilométerről pedig operatív-taktikai rakétarendszereket vagy páncélozott járművek és harckocsik csoportjait láthatja, és mindet el tudja találni.
A radar többféle üzemmódban képes feltérképezni a terepet. Az Irbis-E-t egy OLS–35 optoelektronikus célzóberendezés egészíti ki, amely lézeres távolságmérő, infravörös kereső és követő funkciókat is biztosít.
Az Irbis ellenáll az elektronikus hadviselésnek is, vagyis nem lehet blokkolni a gépet vagy megzavarni annak radarját.
A Szu–35 BM a farok részben is rendelkezik radarral, erre a funkcióra a Szu–34-esben használt Phazotron NO12 és NO15, valamint Leninets VOO5 áll rendelkezésre.
A Szu–35 tűzvezető rendszerének második információs csatornája az infravörös kereső és követő (IRST) szenzor – a célok infravörös jelét használja fel a célpontok felderítésére és követésére 90 kilométeres távolságban, üldöző üzemmódban.
Az IRST a beépített lézeres távolságmérőjével 20 kilométeres, illetve 30 kilométeres távolságból mér légi és felszíni célokat.
Ezenkívül az IRST használható a lézersugaras rakéták földi célpontjainak megfestésére is. A megfigyelő/célzó optronikus pod még nagyobb képességekkel ruházza fel a vadászgépet a kereső üzemmódban, valamint a navigációs és pilóta szerepkörben.
A rendszer a légi célok távolságát 20 kilométerig, a földi célokét pedig 30 kilométerig is méri, akár négy különböző légi célt is képes figyelni és követni, valamint lézervezérlésű rakéták célpontjait is képes kijelölni.
Az OLS 35cdnem csak a célpont távolságát méri, hanem egy láthatatlan pontot is létrehoz, amely lézeres célmegjelöléssel látja a rakétákat és bombákat. Az így kapott videókép és információ megjelenik a kijelzőn.
A pilóták egy videókamerán keresztül látják a célt, és meghatározzák annak szögkoordinátáit, a lézer pedig megméri a távolságot.
Ezt az információt továbbítják a Szu–35 célmegjelölő rendszerébe, a fedélzeti számítógépek pedig kiszámítják a célpont pontos eltalálásához szükséges paramétereket.
Navigáció
A Szu–35 új fedélzeti rendszerei között modern navigációs és rádiókommunikációs berendezések és egy nagy hatékonyságú elektronikus elhárító csomag található. A repülőgép két UHF (alacsony frekvencia) és két VHF (magas frekencia) rádióval, hang- és rádiókódoló rendszerrel, valamint az adatcserét biztosító Link–16 rendszerrel rendelkezik. Mindezen elemeket, valamint a radar, az IRST és a podok adatait két modern számítógép vezérli, amelyek lehetővé teszik az adatok feldolgozását és továbbítását a pilóta számára a kritikus pillanatokban, megkönnyítve annak munkaterhelését.
A Szu–35-ös BINS-SP inerciális/műholdas navigációs rendszerét a moszkvai Elektromechanikai és Automatizálási Intézet fejlesztette ki az Aviapribor holding többi tagjával együttműködve.
Számos más navigációs segédeszközt és a kijelzőrendszert a Ramenskoje Műszertervező Iroda és a Technocomplex tudományos termelési központ más tagjai fejlesztették ki. A navigációs rendszer a műholdas helymeghatározástól függetlenül és a földi rendszerekkel való kommunikáció nélkül képes meghatározni a repülőgép helyzetét.
Hajtómű
A Szu–35-öst egy 117S (AL–41F1S) turbóventilátoros hajtómű hajtja.
A Szuhoj, az NPO Saturn és az UMPO által közösen kifejlesztett hajtóművek lényegesen módosított AL–31F sorozatgyártású hajtóművek, amelyek ötödik generációs technológiákat alkalmaznak, és az ötödik generációs PAK FA Saturn 117 (AL–41F1) hajtóműveinek kialakításán alapulnak.
Új ventilátort, új nagy- és kisnyomású turbinákat, valamint új digitális vezérlőrendszert használnak. A korszerűsítésnek köszönhetően a hajtóművek speciális üzemmódú tolóereje 16 százalékkal, 14 500 kgf-ra (kilogramm-erőre) nőtt.
A maximális, égésmentes üzemmódban pedig eléri a 8800 kgf-ot.
A gép tolóereje a becslések szerint 142 kN (kilonewton), 20 kN-nal több, mint a Szu–27M AL–31F-é. Az élettartama 4000 óra, szemben az AL–31F 1500 órájával; a két hajtómű tolóerő-vektorálási képességgel rendelkezik. Mindegyik tolóerővektoros (TVC) fúvóka forgástengelye ferdén áll, hasonlóan a Szu–30MKI konfigurációjához.
A hajtómű a Szu–35-ösnek korlátozott szuperszonikus repülési képességet, illetve tartós szuperszonikus sebességet biztosíthat utánégető használata nélkül.Három százalékkal nagyobb átmérőjű ventilátorral (932 milliméter (36,7 hüvelyk) a 905 milliméterrel szemben), fejlett nagy- és kisnyomású turbinákkal rendelkezik.
Lopakodó
A radar lopakodó képesség csökkenti a Szu–35 visszaverődését az X rádióhullámsávban és a ±60°-os szögtartományban. Radarelnyelő anyagot alkalmaztak a hajtóművek bemeneti nyílásainál és a hajtóművek kompresszorának első fokozatainál, hogy felére csökkentsék a Szu–35 frontális radarkeresztmetszetét (RCS); a kabintetőt is módosították a radarhullámok eltérítése miatt.
Elektronikus hadviselés
A Szu–35 a KNIRTI L175M Khibiny-M-et használja erre a funkcióra.
Ez egy kis torpedó alakú szárnyvéggondolából áll, amely a rakétatámadás észlelése után elektronikus védőburkolattal borítja be a repülőgépet.
Ez megakadályozza, hogy a rakéta elérje a célt, és eltéríti a pályáról. Lényegében egy digitális felhőt hoz létre, amely láthatatlanná teszi a Khibiny-vel felszerelt eszközt az ellenséges radarok és irányított keresőfejek számára. Ez a rendszer hasonló az F–18 G vadászgépben található rendszerhez, és három üzemmódban működik.
A katonai repülés területén a head-up display lehetővé teszi a pilóta számára, hogy a műszerei által szolgáltatott információkkal együtt figyelje a környezetét. Ez a módszer abból áll, hogy a pilótához, a navigációhoz vagy a küldetés végrehajtásához szükséges információkat a külső környezetre helyezik rá, egy vagy több félig átlátszó tükrön megjelenítő kis kivetítő segítségével A rendszer egy speciálisan előkészített átlátszó anyagban történő diffrakciót használ. Széles, 20°×30°-os látómezővel rendelkezik.
Katapult ülés
Repülés közben a pilótát felfüggesztő/visszatartó hevederrendszer tartja az ülésben és váll- és derékrögzítő mechanizmusokkal rögzíthető az ülésben. Az ülés fokozatmentes magasságállítással rendelkezik, ami az ülésfoglalást kényelmessé teszi a munkavégzéshez és a látáshoz.
A kilövéskor fellépő dinamikus G-nyomással szembeni védelmet a védőfelszerelés, a széllökés elleni pajzs, az ülésben való kényszerített rögzítés, az ülésstabilizálás, valamint az energiaforrás három üzemmódja közül a pilóta tömegétől függően lehet kiválasztani.
A repülőgép 850 km/h feletti sebességénél a katapult üzemmódját a gyorsulástól függően automatikusan állítja be.
Miután a pilóta automatikusan levált az ülésről, a mentőernyő ernyője felfúvódik, biztosítva a pilóta biztonságos ereszkedését. A pilótával együtt az ülésről leválasztott hordozható túlélőkészlet biztosítja a pilóta létfontosságú funkcióit leszállás vagy vízre szállás után, megkönnyíti a pilóta keresését, a PSN–1 mentőtutaj pedig szükség esetén segíti a pilóta lebegését a víz felszínén.
A Szu–35 teljesítménye számokban
- Maximális felszállósúly, kg: 34 500 kg.
- Maximális sebesség: 2,25 Mach, vagyis 2700 km/h
- Maximális hasznos teher: 8000 kg
A Szu–35 típusai
A No. 711-es nullszériagép 1995-ig tesztpéldány volt, azonban ettől az évtől új festéssel, teljesen új hajtóművekkel és teljesen egyedi megnevezéssel, Szu–37 néven vált ismertté. A gép hajtóműve az AL–37FU jelű változat lett. Jevgenyij Frolovval a fedélzetén több bemutatót tartott Nyugaton, amivel sikert aratott a nagyközönség és a szakemberek között egyaránt.
