Száz esztendeje született Csapó Endre, Ausztrália egyetlen magyar nyelvű nyomtatott lapja, a két éve megszűnt Magyar Élet főszerkesztője. „Állampolgári hűségünk Ausztráliához köt, de szellemi hűségünk a magyar népé. […] Mennyezetünk az a magyar égbolt, amely mindazokat betakarja, akiknek szívét-lelkét még melegíti a magyar érzés” – írta az újság indulásakor, 1978-ban. Egy más nyelvet beszélő, másként gondolkodó, más értékekkel bíró országban igyekezett igényes és hiteles tájékoztatással közösséggé formálni az ottani magyarságot. Lezsák Sándor 2011-ben így írt róla: „A határon átcsempészett újság cikkeit a hetvenes, nyolcvanas években is olvashattam és írásaiból részeket, egészet legépeltem, indigóval másoltam és szamizdatként adtam tovább egy-egy tilalmas gondolatát […]” A haláláig aktív lapalapító-főszerkesztő a diaszpórában végzett nemzetmegtartó munkásságáért a Magyar Köztársasági Érdemkereszttől a Magyar Örökség díjig számos magas kitüntetésben részesült. (Legutolsó elismerését, a Magyar Páneurópai Unió Báró Eötvös József Sajtódíját – távollétében – én vehettem át.)
Az újság szinte valamennyi vezércikkét Csapó Endre jegyezte. „A hazánk előtt álló alternatíva innen is, onnan is küzdelmes” – fogalmazott egyik írásában. „Két élesen elválasztható lehetőség van: vagy a nemzetközi baloldal kiszolgálása, vagy a nemzeti védekezés felvállalása.” Erről a máig tartó honvédő háborúról tudósította kitartón elszakadt honfitársainkat, míg tehette. Az anyagilag kifulladt Magyar Élet 2019-ben jelent meg utoljára.
Napra fél évvel később Bandi bácsi is eltávozott.
Hogyan is mondta? Mennyezetünk a magyar égbolt…
Borítókép: Csapó Endre (Forrás: Facebook/Magyarélet.au)
