Hogy maradjunk az épített örökségnél, pontosabban a nyomaiknál, elutaztunk Esztergomba, ahol a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeumával együttműködésben már második éve folyik a PPKE Régészeti Tanszék kutatási programja. Elsőként az MNO számolt be azokról az azonosított kora Árpád-kori templom freskótöredékekről, melyek igazi szenzációnak számítanak. Egy teljes napot tölthettünk a kutatók társaságában, akik az egykori Szent Vid-templom mellett az esztergomi vár szemétdombját is górcső alá vették. Az izgalmas, beszédes leletekben nem volt hiány. Major Balázs ásatásvezető régész szerint itt az ideje, hogy a középkori Esztergom elfoglalja méltó helyét a nemzetközi színtéren is.
Nógrád megyei Szurdokpüspöki határában, a 21-es számú főút mentén nem kisebb lelet, mint egy közel tizennégyezer éves gyapjas mamut maradványai kerültek elő a humuszréteg eltávolítása közben. Szilágyi Márton, az ELTE Régészettudományi Intézetének régésze elmondta, a válogatott testrészeket a neolit korszak vadászai helyezhették el itt, valószínűleg egy hús tárolására szolgáló gödörben, de végül nem fogyasztották el a zsákmányt.
A sorból nem maradhat ki Ősi Attila, aki az MTA Lendület Program keretében Iharkúton évek óta kutatja a magyar dinók nyomait. Munkáját a nemzetközi tudományos világ is ismeri és elismeri. A leletek száma már tízezer fölött jár.
Ajánljuk továbbá Szőke Béla Miklós, az MTA régészének kétrészes interjúját, melyet rendkívüli figyelem kísért a SZEMbeszédben.
A szakember kifejtette, hogy a környék kiváló mamutélőhely lehetett, mert Szurdokpüspöki és a szomszédos Jobbágyi közigazgatási területéről is kerültek már elő leletek. Ez utóbbi falu határában az elmúlt évtizedek egyik legjelentősebb hazai késő bronzkori régészeti lelőhelyét tárták fel a szakemberek. Váczi Gábor, az ELTE BTK Régészettudományi Intézetének régésze szerint a 21-es számú főút nyomvonala éppen a temető központi része felett megy át, így csak a két oldalán lévő sírok feltárására nyílt lehetőség. Elképzelhető az is, hogy az 500-600 sírosra becsült temetőt több tanya vagy kisebb falvak lakói közösen használták.




