Soros György orosz tervei

Átmeneti szünet után ismét hallatja hangját George Soros. Az amerikai üzletember nagy vihart kavart minapi kijelentésével, miszerint Bush és a neokonzervatívok veszélyt jelentenek a világra. Nem kevesebb, mint tizenötmillió dollárral támogatja a jelenlegi amerikai elnök megbuktatását célzó kampányt, ami valóban élet-halál kérdése lehet számára, hiszen egy valamirevaló tőzsdespekulánsnak mindig egy lépéssel a többiek előtt kell járnia. Könnyen meglehet, hogy Soros birtokában van olyan információknak, amelyek veszélyes ellenféllé tették számára Bush elnököt. Soros már akkor is előre gondolkodott, amikor a kommunizmus még megreformálatlan változatában tarolt térségünkben. Magyarországon például már 1984-ben megvetette a lábát, igaz, akkor még kényszerű együttműködésben a Magyar Tudományos Akadémiával. Ha belegondolunk, aligha véletlen, hogy a harmincegy országban működő Nyitott Társadalomért Alapítvány javarészt posztkommunista társadalmakban tevékenykedik. Itt lehet igazán a zavarosban halászni: erkölcsi alapjaiban megrendült, elszegényedett államokról van szó, ahol virágzik a korrupció, aprópénzért megvásárolható a szakértelem. Annál meglepőbb, hogy néhány évvel ezelőtt Soros stratégiát váltott, s az átalakulás éllovasainak számító kelet-közép-európai országokból lassan kivonulva a volt szovjet államok és köztársaságok felé terjeszkedik. Ha valaki időről időre figyelemmel kíséri a Soros Alapítvány pályázatait, felfigyelhet arra, hogy a pénzember immáron Mongólia és a Kaukázus iránt is érdeklődik. Vajon miért? Nos, alighanem arról van szó, hogy „a civil társadalom kiépítését” tekintve szűkebb régiónkban lezárult egy fejezet, nincs több teendő. Még mielőtt afelett örvendeznénk, hogy Soros előbb-utóbb sorsunkra hagy bennünket, szögezzük le: mindez azért következhet be, mert tizenhárom év leforgása alatt annyira nyitott társadalom lettünk, hogy nyitottabbak már nem is lehetnénk. A mór megtette kötelességét, eljött a kamatszedés ideje.
Korántsem biztos azonban, hogy Soros könynyűszerrel bevégezheti keleti hódításait. Máris szembe találta magát azzal a Vlagyimir Putyinnal, aki a Szovjetunió romjain éppen most próbál nemzetet építeni. Nem véletlen, hogy Soros határozottan kiállt a leváltott Jukosz-vezér, Mihail Hodorkovszkij mellett, mint ahogyan a Nyitott Társadalomért Alapítvány moszkvai kilakoltatása mögött is látszik valamifajta tudatosság.
A háború mindenesetre zajlik, még ha a színfalak mögött is. A társadalmi nyitottságot ürügyül használó spekulatív nemzetköziség Oroszországba is beszökkent, csakhogy nem tudni biztosan, megmarad-e a hatalmas országban. Hamarosan kiderül, hogy létezhet-e ellenpólusa a korunkban egyeduralkodó, nyitott gondolkodásnak álcázott ízlésterrornak és politikai gyakorlatnak.