Sikeres filmként vetítik a mozik Antal Nimród filmjét, a Kontrollt. Aba Botond, a BKV vezérigazgatója szól a film elején és figyelmeztet: nehogy azt higgyük, hogy ami a filmben van, az a BKV-ról szól. Rendben van, a film az csak film és nem a valóság. Csakhogy ami mostanában nap mint nap a BKV-ról kiderül, talán még a filmrendezők képzeletét is felülmúlja. A kontroll, az ellenőrizhetőség azonban nem csupán a jegyek, bérletek tekintetében alapvető, de a demokrácia egyik legfontosabb értéke is. A társadalomban a döntések és a végrehajtásuk átláthatósága alapkövetelmény. A következő példákban azt láthatjuk, hogy a BKV működése, vezetőinek megnyilvánulásai már a szürrealizmus világába tartoznak.
A BKV csődhelyzetben van. Ez azért szomorú, mert közlekednünk muszáj, és ez a cég a budapestieké, ha tönkre megy, mi leszünk a károsultak, nem a menedzsment és nem a felelőtlen fővárosi vezetés. Egyre több vészjelzést kapunk, nem lehet tudni, hogy mi történik másnap.
Most a busztüzek váltanak ki félelmet; szinte nem múlik el hét, hogy ne lenne egy. Senki sem lehet biztos abban, hogy minden busztűz olyan szerencsés kimenetelű lesz, mint az eddigiek. Mi lesz, ha sérülés is bekövetkezik? Hogyan lehet így jó szívvel elengedni a gyerekeket az iskolába? A BKV vezetése konstrukciós hibákat emleget, pedig ezek a buszok máshol jól működnek. Az is növeli a gyanakvásunkat, hogy az égő buszok meglehetősen korosak, ráadásul különböző típusúak. A legegyszerűbb a gyártóra fogni mindent, miközben mindenki tudja, hogy a buszok karbantartásával nagy baj van. Érdekes e mellé odatenni azt a véleményt is, amelyet a Volvo cég szakértői fogalmaztak meg: az alacsony padlójú Volvo buszok nem alkalmasak a kátyús budapesti utakra. Esetleg át kellene alakítani őket, hozzá kellene „rontani” az utakhoz a járműveket. Akkor így nem merész az a kijelentés, hogy az Ikarus buszok tüzeit a rossz utak is okozhatják, a hanyag karbantartás mellett. Hol itt az ellenőrzés?
Érdekes, hogy más esetben viszont a konstrukciós hiba nem zavarja sem a fővárosi elöljárókat, sem a BKV vezetőit. Szinte gyermeki, vagy eszelős a ragaszkodásuk a Combino villamosokhoz, amelyeket a Siemens gyárt. Ezekről a villamosokról már külföldön is bebizonyosodott, hogy hibásak, és újakat kellene tervezni helyettük. Ezt még a cég is elismeri, de a főváros MSZP–SZDSZ-koalíciója ragaszkodik ahhoz, hogy olyan villamosokat rendeljenek Budapestre, amelyek jelenleg csak tervezőasztalon léteznek, mindenféle gyakorlati próba, ellenőrzés nélkül.
A 2-es metró felújítása is a ködösítés szép példája. Először azt mondták, hogy a vágányokat mindkét irányban felújítják. Aztán csak az egyik irányban készítették el, de azt a határidő letelte előtt adták át. Sokan hajlanak arra a véleményre, hogy azért kellett sürgősen befejezni a felújítást, mert a főpolgármester nyári botrányai miatt szükséges volt egy kis hangulatjavító intézkedéssel helyrehozni a népszerűség-csökkenés hatásait, jobb kedvre deríteni Demszkyt az isztriai építkezés után. Az eredményt is láthatjuk: festett bádog burkolatra cserélték a régi nemes mozaik, márvány burkolatot, beáznak az alagutak és az állomások, a felújított megállókban nincs ülőhely (pontosabban van, öszszesen hat), a kismamák és a fogyatékkal élők nem tudnak lejutni, nem történt akadálymentesítés, pedig most már erre is figyelni kellene. De a leggyönyörűbb az ülőhelyek hiányára adott magyarázat: azért nincs több ülőhely, mert a hajléktalanok használnák. A felújítást egyébként egy orosz cég végezte, magyar alvállalkozókkal. Hiába, változik az idő: annak idején még Demszky Gábor tiltakozott az ellen, hogy oroszok fúrják a 4-es metró alagutját az államadósságuk fejében. Itt kik ellenőriztek?
A 4-es metróépítkezés viszont túltesz az eddigieken is. Azt már megszoktuk, hogy az MSZP– SZDSZ-koalíciónak ez csak egy kampánytéma, csak legyintünk arra, hogy nem voltak képesek a szükséges engedélyeket időben beszerezni, közben azon mérgelődünk, hogy civil szervezetekkel pereskednek, mert nem megfelelően készítették elő a tervezést. Már rég levontuk a következtetést: ennyi hiba nem jöhet véletlenül, ez az alkalmatlanság jele.
Tragikus, hogy a 4-es metróból még egy centiméter sem épült, de máris jóval túllépték a tervezett költségeket. Most látott napvilágot a Főpolgármesteri Hivatal belső ellenőrzési csoportjának jelentése, amely számos szabálytalanságot tárt föl a 4-es metróhoz kapcsolódó építkezéseken. Eredetileg 13 milliárd forintot szánt a főváros ezekre a munkákra, és ezt lépték túl 1,3 milliárddal. Hogyan történhetett mindez? Természetesen ellenőrzés nélkül. Kifizették ezeket az összegeket úgy, hogy erre nem volt felhatalmazásuk. Csak utólag jelentették be, és az MSZP–SZDSZ-koalíció képviselői fegyelmezetten megszavazták a beruházási költségek túllépését. Ők tudják, miért.
Túl azon, hogy a kifizetés szabálytalan volt, érdemes megnézni, hogy mire költötték a pénzt. Aki teheti, menjen el a Móricz Zsigmond körtérre, és nézze meg középen azt a romos épületet, amelyből kábelek lógnak ki, össze van firkálva és penetráns bűz árad belőle. A jelentés szerint itt kilencmillió forintért az áramátalakító többletmunkáit végezték el. Komoly gondot okoz nekem azóta is, hogy vajon itt miről adtak számlát a kivitelezők? De érdemes a helyszínen továbbvizsgálódni: azt írják, hogy a körtéri aluljárónál jelentkező lőszermentesítés és az esőzések miatt 137 millió forintot kellett kifizetni. Ott valóban találtak bombát, de egy pénzügyi bizottságban elhangzott kijelentés alapján ennek hatástalanítása, elszállítása talán nyolcmillió forintba kerülhetett. Az előterjesztés azt rögzíti, hogy a 2002. július 18-i zápor és a 2002. július 22., 27. és 30-i lőszermentesítés miatti leállásból adódott többletköltség. A kivitelező cég építési naplójában nincs a záporra és a lőszermentesítésre vonatkozó bejegyzés. A napló szerint július 16-a és 29-e között nem végeztek fizikai munkát a területen. A fizikai munkavégzés július 30-án kezdődött három segédmunkással és egy műszaki részvételével.
Ha megnézzük az aluljárót és összevetjük azzal, hogy mit ír a jelentés, akkor itt is megdöbbentő képet kapunk. 48 millió forint többletköltséget jelentett, hogy 1,9 méterrel tovább kellett szélesíteni az aluljárót. Ez vagy tervezési hiányosság, vagy kivitelezői hiba. Hatmillió forintért úgynevezett vandálbiztos lámpákat szereltek föl, ezzel csak az a probléma, hogy nem látszik, mitől lennének vandálbiztosak. Az már csak ráadás, hogy ezt az aluljárót nagyon kevesen használják, mert a környék tele van lámpás átkelővel és egyébként is, itt sincs megoldva az akadálymentesítés. Hol van az esélyegyenlőség?
Tovább lehetne sorolni a példákat, de már csak egyet említenék meg. Ez is jól mutatja azt a lehetetlen helyzetet, amiben ma Budapest vezetése, gazdálkodása és közlekedése van. Az Erzsébet hídi autóbuszsáv véglegesítésére hárommillió forintot fizettek ki. Ez néhány vonal fölfestését jelenti. Túl azon, hogy ez lehetetlenül sok pénz egy csík fölfestéséért, nem is tartozik a 4-es metró beruházásához, sőt, még csak nem is a BKV feladata, hanem a közútkezelőé.
Amikor a 4-es metró munkálatait előkészítették, létrehozták a projektigazgatóságot a BKV-n belül. Ennek a feladata lenne a munkálatok szakszerű megszervezése. Továbbá létrehozták a programvégrehajtó irodát is, aminek pedig a munkálatok ellenőrzése lenne a feladata. Érdekes módon egyiknek sem tűnt föl, hogy milyen problémák vannak a beruházással. A vizsgálati jelentés is kitér arra, hogy mind a projektigazgatóság, mind a programvégrehajtó iroda felelős a többletköltségekért. A rendszeres tájékoztatás elmulasztásáért és a fedezet nélküli kötelezettségvállalásért felelősség terheli a BKV projektigazgatóságának vezetőjét, de a felelősség megállapítása a BKV vezérigazgatójának hatáskörébe tartozik. Felelősség terheli a programvégrehajtó iroda vezetőjét, mert nem tett eleget ellenőrzési kötelezettségének és a pénzügyi felelősét, mert nem megfelelően látta el a munkáját. Tegyük hozzá, hogy a BKV vezetése is, a város vezetése is, az MSZP–SZDSZ-koalíció képviselői is súlyosan felelősek a közpénzek elherdálásáért. Legutóbb Medgyessy Péter mondta egy interjúban: „Az SZDSZ tele van korrupciós ügyekkel.” Ki tudja, talán az M6-os és más ügyek mellett a 4-es metró beruházására is gondolt, amikor ezt mondta.
A kérdés az: mire számíthatunk ezután? A 4-es metróból még egy centiméter sem készült el, valószínűleg 2006-ig nem is fog, de már az előkészítő- munkáknál ennyi pénz elfolyt ellenőrizetlenül. Most néhány esetben kérdésessé vált a kifizetések jogossága, de mi lehet még ezenkívül? Mi lesz, ha elkezdődik az építkezés? Vajon nyugodtan és jó szívvel rá lehet majd bízni százmilliárdokat azokra, akik már most így kezelik a közpénzeket?
A BKV és a hozzá tartozó cégek csődben vannak. Nemcsak gazdaságilag, de erkölcsi értelemben is. Nincs ellenőrzés, nincs fegyelem, és ha a vezetők felelőtlenek a saját munkájukban, akkor nincs erkölcsi alapjuk, hogy mástól is számon kérjék a fegyelmet. Budapest vezetése a kollektív felelőtlenség állapotában van. Demszky Gábor az utóbbi évben többet foglalkozott az ingatlanaival, meg azzal, hogy hogyan lehet olcsón luxusterepjárót béreltetni az adófizetők pénzén egy fővárosi cégtől, mint a város ügyeivel. Így nem lehet csodálkozni azon, hogy ez a helyzet alakult ki. A város vezetői nem látják, hogy a rosszul vagy feleslegesen elvégeztetett munkával a munka megbecsülését veszélyeztetik. Ha nem végzik el a buszoknál a karbantartást, ha használhatatlan dolgokat építenek, akkor ezzel nemcsak anyagilag okoznak kárt, de veszélyeztetik az emberek biztonságérzetét.
Ma sem ténylegesen, sem jogilag nincs vezetője a városnak, és kimondhatjuk: már erkölcsi értelemben sincs. Egy suhanó Touareg luxusterepjáró ablakából kitekintve, valahol félúton Isztria és Budakeszi között, egy főpolgármester még azt is hiheti, hogy a BKV-val és a várossal minden rendben van. Kontroll nélkül.
A szerző budapesti Fidesz-elnök és frakcióvezető
origo.hu
Kedves pályázók, akik jelentkeztetek a TISZA Párt álláshirdetésére: csúnyán elbántak veletek, úgy tűnik!
