Beszélni kell az idei felvételi rendszer anomáliáiról, s ennek legjobb eszköze a teljes nyilvánosság. Egy konkrét példán, a saját gyermekemén szeretném bemutatni, hova vezettek Magyar Bálint miniszter úr szakmai bravúrjai, pontosabban az alkalmatlansága.
A gyermekem idén érettségizett, kitűnőre, egy országosan ismert, több mint négyszáz éves, nagy múltú gimnáziumban, emellett két nyelvvizsgával rendelkezik, és még négy évig tanult latint humán szakon. 134 ponttal nem vették fel az ország hat egyetemének pszichológia szakára, kettőről egy pont miatt maradt le, hiszen 135– 139 pontig húzták meg a határt. (Viszont felvették volna jogra, szociológiára, közgazdásznak, divatos tanári szakokra stb., sőt, ha ugyanilyen lendülettel orvosnak készül, oda is.) Mást viszont nem írtunk be, mert pszichológus akar lenni. Ami igazán felháborít, az az, hogy az Este című műsorban végig kellett hallgatnom a miniszter urat, aki szerint ne is számítson arra egy érettségiző, hogy emelt szintű érettségi nélkül bekerülhet pszichológiára, példának az ELTE-n meghúzott 138-as ponthatárt említette, illetve nyelvtanulásra biztatta a gyerekeket.
Tudomásul veszem, hogy a gyerek kimaradt, történt már mással is ilyen. A miniszter úr csúsztatásai, a médiában megjelenő magyarázatok azonban felháborítanak. Ugyanis hogyan lehet összeszedni 135 pontot? Emelt szintű érettségi nélkül úgy, hogy a kitűnő érettségi eredménnyel szerzett 120 ponthoz társul egy középfokú (7 pont) és egy felsőfokú (10 pont) nyelvvizsga. A valóság tehát az, hogy 137 pontig emelt szintű érettségi nélkül, kitűnővel be lehetett jutni bárhova, a 138 a bűvös ponthatár. Nem igaz az sem, hogy azért nem vették fel őket, mert nem emelt szinten érettségiztek. Az idén érettségiző kimaradt gyerekek között bizony sok olyan van, aki az emelt szintű érettségi mellett még szerzett egy nyelvvizsgát is, az ő pontjaik sem haladhatták meg azonban a 134 pontot, ugyanis a pszichológián csak egy tantárgy emelt szintje számítható be, mert egy tantárgy a felvételi tantárgy. Adott esetben tehát a pszichológia szakról az összes idén érettségizett olyan gyerek kimaradt, aki szintén maximumot nyújtott, és még nyelvvizsgával is rendelkezik! És éppen ez különbözteti meg minden más általam említett szaktól a pszichológiát.
Egy egész szakmát elzártak azok elől a gyerekek elől, akik nem két nyelvvizsgával és még valamilyen pluszponttal rendelkeznek. Mivel a pszichológiára csak egy tantárgy emelt szintű hét pontját lehetett beszámíttatni, mindenképpen két nyelvvizsgára volt még szüksége a jelentkezőknek. A miniszter úr tehát azt felejtette el megmondani, hogy az ELTE az emelt szintű érettségi és a két nyelvvizsga szintjénél húzta meg a határt. Nem vitatom, hogy volt ilyen idén érettségiző. Azt viszont tudom, hogy ez a követelmény nagyon kevés most érettségiző diáknak teljesíthető, nem a képességeik miatt, hanem amiatt, hogy nem voltak tisztában azzal, kevés lesz a kitűnő bizonyítvány, az emelt szintű érettségi is, pszichológus csak az lehet az idén, aki még két nyelvvizsgával is rendelkezik. Vagy fordítva, kevés lesz a két nyelvvizsga, emelt szintű érettségi is kell, legalább kilencvenszázalékos teljesítménnyel, hiszen akkor nem veszít pontot az érettségi duplázásakor.
A valóság tehát még egyszer: az idén nem lett pszichológushallgató abból a gyerekből, aki kitűnőre érettségizett, vagy maximális pontot hozott a bizonyítványa alapján, emelt szintű érettségin hét pontot szerzett, és nyelvvizsgával is rendelkezik, azaz 134 pontja van maximum. Úgy gondolom, jövőre az én lányomnak is esélye lesz akár a 144 pontra úgy, ahogy a tavaly érettségizetteknek az idén. Külföldre készül, biztos, hogy felsőfokú nyelvvizsgával jön haza, illetve emelt szinten különbözetik majd az ősszel nyilvánosságra kerülő felvételi tantárgyak alapján (mint a tavaly érettségiző, most pszichológiára bejutók jó része). Az általa kitűzött cél tehát nem elérhetetlen számára, remélem, csak évet veszít.
A mostani rendszer sok ilyen, becsületesen tanuló, kiváló képességű gyereket megalázott, durván fogalmazva: gyerekből és szülőből is hülyét csinált, vesztest faragott. Pedig az idén érettségiző 134 vagy több pontot elérő gyerekkel azért nem lehet Dunát rekeszteni, ők az ideiek színe-java. Arról nem beszélve, hogy ezek után nem döntene-e mégis úgy a miniszter úr, hogy az esélyegyenlőtlenség miatt a keretszámok növelésével lehetőséget ad az emelt szinten maximumot nyújtó és legalább egy nyelvvizsgával rendelkező, vagy esetleg kitűnő és két nyelvvizsgával rendelkező idén érettségizőknek is?!
Bene Zoltánné, Derecske
origo.hu
Kiadták a riasztást, jégeső és szélvihar jön
