Akinek gyermeke vagy gyermekei vannak, pontosan tudja, milyen érzés az aggodalom. Az a semmihez sem hasonlítható, a csontjainkig hatoló, minden egyes sejtünket átjáró félelem, amit a gyerekeink iránt érzett aggódás vált ki. Amikor két percre elveszítjük a zsúfolt játszótéren vagy a parkban a szemünk elől, vagy amikor első alkalommal engedjük el a kis lurkót vásárolni.

Meg se próbáljuk csak úgy kiröhögni!
Nem tűrjük tovább a Borgula András-féle határátlépőket és a többieket sem.