A Képíró elleni per megszüntetését kéri az ügyészség

A vádlott halála miatt az ügyészség az eljárás megszüntetését indítványozta a táblának a háborús bűntettek vádjával Képíró Sándor ügyében indult büntetőperben másodfokon – mondta a Fővárosi Ítélőtábla elnökhelyettese csütörtökön.• Halálával megszűnt a Képíró elleni büntetőeljárás • Képíró Sándor halála: csalódott nácivadászok

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség indítványában az elsőfokú felmentő ítélet hatályon kívül helyezését és az eljárás megszüntetését indítványozta Képíró Sándor ügyében a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtáblának csütörtökön reggel megérkezett átiratában – közölte Mohácsi Zsuzsanna.

A vádlott halála büntethetőséget kizáró ok, így a törvény kötelező rendelkezése folytán kell a tábla másodfokú tanácsának megszüntetnie az eljárást. Erre az összes szükséges irat megérkezése után rövidesen sor kerül egy nem nyilvános tanácsülésen – tette hozzá az elnökhelyettes. Mohácsi kiemelte: a másodfokú bíróságnak ebben az ügyben nincs lehetősége arra, hogy érdemben vizsgálja a Fővárosi Bíróság július közepén kihirdetett elsőfokú, bizonyítottság hiányában a vádlott felmentését kimondó nem jogerős ítéletét, illetve az ellene benyújtott ellentétes irányú fellebbezéseket, így a védelem bűncselekmény hiányában felmentést kérő indítványát, illetve az elsőfokon eljárt ügyészség bűnösség kimondása és büntetés kiszabása mellett érvelő indítványát.

Az elnökhelyettes az MTI érdeklődésére kiemelte: a törvény szerint mindenkit ártatlannak kell tekinteni mindaddig, amíg bűnösségét a bíróság jogerősen meg nem állapította, így Képíró Sándor büntetőjogi megítélése már nem változhat. Mohácsi hozzátette: a magyar jog ismeri azt a lehetőséget, hogy elhunytak esetében a még korábban, életükben született jogerős ítéleteket a bíróságok a javukra megváltoztassák, de a vádlott terhére az ítéletet csak életében, az elévülési időn belül változtathatják meg.

Szeptember 3-án, életének 98. évében halt meg Képíró Sándor volt csendőr százados, akit háborús bűntett elkövetésével vádoltak, de bizonyítottság hiányában felmentette első fokon a Fővárosi Bíróság. Képíró Sándor július közepe óta volt kórházban, az ítélethirdetésre is a mentők vitték a bíróságra, infúzióra kötve. Az idős férfi rossz egészségi állapota miatt az ítélethirdetés két napon át tartott. Képíró Sándort az ügyészség azzal vádolta, hogy 1942. január 21-e és 23-a között egy Újvidéken tartott razzia során az egyik járőrcsoport parancsnokaként közreműködött ártatlan civilek törvénytelen kivégzésében.

Zétényi Zsolt, Képíró Sándor ügyvédje a Fővárosi Bíróságon hozott ítéletet bűncselekmény hiányának megállapítása miatt megfellebbezte. Falvai Zsolt ügyész még a tárgyaláson fellebbezést jelentett be, az ítélet ugyanis meglátása szerint megalapozatlan, annak indoklása több helyen következetlen. Képíró az eljárás során mindvégig tagadta bűnösségét.

Az ítélethirdetés indoklásában július 19-én Varga Béla bíró azt mondta: az eljárás során csak aggályokat és kételyeket lehetett megállapítani, a kétséget kizáróan nem bizonyítható tényeket pedig nem lehet a vádlott terhére értékelni. Emiatt a bíróság nem bűncselekmény, hanem bizonyítottság hiányában mentette fel Képíró Sándort, minden vádpont alól. A Simon Wiesenthal Központ 2006 szeptemberében jelentette be, hogy feltételezett háborús bűnöst találtak Magyarországon: Képíró Sándort.

Képíró Sándor a háború után évtizedekig Argentínában élt, 1996-ban tért vissza Magyarországra. 1944-ben 10 évre ítélték a Magyar Hadsereghez való hűtlensége és rossz hírnév keltése miatt, ezt az ítéletet azonban még a második világháború idején érvénytelenítették.

(MTI)