Vasárnap este Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője benyújtotta az új választási rendszerről szóló törvényjavaslatot, amely megőrizte a korábbi szisztéma legtöbb elemét. Marad a vegyes rendszer, az ajánlószelvény-gyűjtési szisztéma, míg megszűnik a kétfordulós szavazás és az érvényességi küszöb, valamint a győztes is részesül majd a töredékszavazatokból, és a nem magyarországi lakhellyel rendelkező állampolgárok is voksolhatnak. A politikus hétfői sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a változtatások iránt nyitottak, és várják a pártok javaslatait.
A benyújtott javaslat a fővárosban 18, Pest megyében 12 egyéni választókerületet hoz létre. A többi megyében a választók létszámával arányosan 2 és 7 közötti lesz az egyéni választókerületek száma. Tekintettel a választókerületek területének – ezáltal az egy választókerületre eső választópolgárok számának – növekedésére, a jelöléshez legalább ezerötszáz, az adott egyéni választókerület névjegyzékében szereplő választópolgár ajánlása szükséges – áll a javaslat indoklásában.
Könnyebb lesz kormányt alakítani
A Nézőpont Intézet értékelése alapján az új választási rendszert négy szempont jellemzi: a stabil, egypárti kormánytöbbség kialakításának elősegítése, amelyre a tavalyinál kisebb párttámogatottsági különbségek esetén is nagyobb lehetősége lesz a győztesnek a mostaninál; az eddigi bonyolult rendszer részleges egyszerűsítése, továbbá a kisebbségi, illetve a határon túli magyarok képviseletének rendezése.
A Political Capital szerint a jelöltállítást súlyosan megszigorítják azzal, hogy az eddigi 750 helyett 1500 szelvényt kell összegyűjteni az induláshoz, ám a területek (választókerületek) nagysága átlagosan csak bő másfélszer lesz nagyobb a jelenleginél. Könnyítést jelent ugyanakkor, hogy elegendő 27 jelölt (tehát 40 500 érvényes ajánlás) ahhoz, hogy egy párt listájára minden egyes szavazókörben szavazni lehessen.
Két biztos választókerület
A rendszer egyik legfontosabb és mindenki számára meghatározó eleme az egyéni körzetek beosztása. Budapesten, ahol sok korábbi voksolás dőlt már el, elég csak a 2002-es és 2006-os megméretésre gondolni, ezért itt a körzetek megrajzolása komoly hatással lehet a választásra. A javaslat szerint Budapesten 18 egyéni körzet jön majd létre, így érdemes megnézni, hogy ezek hol helyezkednek el, és mik lehetnek a várható eredmények a korábbi évtizedek fényében.
Az 1-es számú választókerület a teljes I. és V. kerületet, valamint a VIII. és IX. kerület belső részeit fedi le. Ebben a körzetben vélhetően 1990 óta mindig a jobboldal jelöltje győzött volna, mivel a pesti oldalon is ezek a részek számítanak a legstabilabb bázisának. A 2-es számú körzet a XI. kerület északi és középső részét fedi le, ahol a korábbi eredmények alapján 2002-ben, és 2006-ban nagyon szoros lett volna a verseny a két nagy párt között, és csak pár száz szavazat döntött volna. A 3-as számú választókerület a teljes XII. kerületet és a II. kerület egy részét fedi le. A múlt alapján 1990 óta mindig a jobboldali pártok nyertek volna ebben a körzetben.
---- Oldal címe ----
Összevonnák Terézvárost és Erzsébetvárost
A 4-es számú egyéni körzet a II. kerület egy részét fedi le, valamint a III. kerület nyugati részét. Ennek alapján vélhetőleg 2002-ben és 2006-ban nagyon szoros eredmény született volna a kerületben, de a jobboldali jelölt sikere nem lett volna elképzelhetetlen. Az 5-ös számú körzet a mai VI. és VII. kerületet fedi majd le, ahol csupán 1998-ban és 2010-ben győzött volna a jobbközép oldal politikusa. A 6-os számú kerület a VIII. kerület keleti részét, valamint a IX. kerület középső és déli részét fedné le. Ez a terület alapvetően baloldali beállítódottságú, így csak 2010-ben örülhetett volna a jobboldal.
A 7-es számú körzet a XIII. kerület nagy részét fedi le, így ebben a választókörzetben a jobboldal egyszer sem győzött volna. A 8-as számú körzet a XIV. kerület nagy részét fedi le, ahol vélhetőleg 1998-ban és 2010-ben nyert volna az MSZP-vel szemben álló pólus, de előbbi esetben rendkívül szoros lett volna a küzdelem. A 9-es számú választókerület a X. és XIX. kerület egy részét fedné le, így ezen a területen 2010-et leszámítva mindig a baloldal diadalmaskodott volna.
Több helyen is nagyon billegne
A 10-es számú körzet a III. kerület északi és keleti részét fedné le, így itt 2010-et kivéve a baloldal politikusai nyertek volna. A 11-es számú körzet a IV. és a XIII. kerület egy részét fedi le, amely a baloldal egyik legerősebb fellegvára, így itt még 2010-ben is kérdéses lett volna a győztes kiléte. A 12-es számú egyéni körzet a IV. kerületet és a teljes XV. kerületet fedné le, ahol a tavalyi választást leszámítva mindig sima MSZP-győzelmet regisztrálhattunk volna.
A 13-as számú egyéni választókerület a XIV. kerület keleti részét és a teljes XVI. kerületet takarná, amely egy alapvetően billegő körzet az elmúlt húsz év alapján, de a jobboldal esélyei kedvezőbbek a riválisnál. A 14-es választókerület a X. kerület egy részét és a teljes XVII. kerületet ölelné fel, amelyre szintén igaz az előző körzetre tett megállapítás. A 15-ös körzet a teljes XVIII. kerületet takarná, így 2010-et leszámítva mindig a baloldal ünnepelhetett volna.
Tíz helyen simán nyerhet a baloldal
A 16-os egyéni választókerület a XIX. kerület egy részét és a teljes XX.-at takarná. Ennek alapján a baloldal 2010-et leszámítva mindig nyert volna. A 17-es számú körzet a XXI. és XXIII. kerületet összesítené, amely szintén nagyon komoly baloldali hagyományokkal rendelkezik. A 18-as egyéni körzet a XI. kerület egy részét és a teljes XXII. kerületet fedné le, amely inkább számítana billegő körzetnek, de 2002-ben és 2006-ban is vélhetőleg az MSZP nyert volna.
Összességében a 18 körzetből csupán kettő olyan lenne, ahol biztosra mehetne a jelenlegi kormánypárt, hat olyan választókerület lenne, ahol meglehetősen kiegyensúlyozott erőviszonyok lennének, míg tíz körzetben vélhetőleg a baloldali erők aratnának sima győzelmet.
Érdemes felidézni, hogy az eddigi budapesti 32 egyéni kerületből 1990-ben 23-9 arányban nyert az MDF az SZDSZ ellen, 1994-ben 28-4-re verte az MSZP az MDF-et, 1998-ban 18-14-re győzött az MSZP a Fidesz ellen. 2002-ben és 2006-ban 28-4 arányban verte az MSZP a Fideszt, míg 2010-ben 30-2 arányban győzött a mostani kormánypárt a szocialisták fölött.
