Az elnevezés onnan ered, hogy a szenteste előtti napra a Lehet Más a Politika (LMP) úgynevezett új ellenállást hirdetett, tiltakozásul azok ellen a törvények ellen, amelyeket aznap tervezett elfogadni a T. Ház. A megmozdulás részeként délelőtt a Parlament bejárata előtti sorompók elé, a velük szimpatizáló aktivisták pedig a sorompókhoz láncolták magukat. Az így létrejött „blokádhoz” csatlakozott Gyurcsány Ferenc és néhány demokratikus koalícióbeli párttársa, akiket az LMP-sekkel egyszerre állítottak elő a rendőrök. Óriási médiaérdeklődés mellett a Gyorskocsi utcai fogdába vitték őket személyi szabadság megsértése miatt, mint megírtuk, nyomoz is az ügyben a főügyészség.
Az úgynevezett demokratikus ellenzék sajátos technikai koalíciójából az MSZP sem akart kimaradni, ezért amikor már szinte az összes politikust elvitték a tetthelyről, akkor ők szabályosan elfuvaroztatták magukat a budai büntetés-végrehajtási intézetbe – aki nem fért be a rabomobilba, az saját autójával ment. (Történt mindez pénteken úgy, hogy Schiffer András LMP-frakcióvezető elmondta: azon a héten hétfőn ők megkeresték a szocialistákat, hogy csatlakozzanak, ám akkor elutasító választ kaptak.)
Szabadulása után Gyurcsány Ferenc ébredező „demokratikus nemzeti ellenállásról” szónokolt, és dicsérte az LMP-t és kezdeményezését. Az alaptörvény ünneplése elleni, két magánszemély által bejelentett tüntetésre viszont már a DK jelentkezett be, ehhez először csatlakozott az MSZP, majd a Szolidaritás, a Negyedik Köztársaság (4K!), az LMP, de még az SZDSZ is. Az ökopárt és a szocialisták külön-külön jelezték, hogy a hétfő esti demonstráción a civileknek kéne vinni a prímet. A tüntetés ne a pártpolitikáról, hanem a „negyedik magyar köztársaság alapkőletételéről” szóljon, mondta Mesterházy Attila MSZP-s frakcióvezető. A zöldek szóvivője, Szél Bernadett pedig úgy nyilatkozott: nem szeretnék, ha a két magánszemély által szervezett civil kezdeményezés politikai rendezvénnyé válna, ezért az LMP-sek nem szólalnak fel, és erre kérik a többi politikust is.
Gyurcsány viszont Facebook-oldalán jelezte: szeretné érteni, hogy „Mesterházy és Schiffer miért nem látja, hogy mekkora erőt mutatna, ha valamennyi demokratikus ellenzéki párt és mozgalom együtt lép fel Orbán rendszerével szemben. Ezért nem értem, hogy miért akarnak a civilek mögött maradni? Mit várnak ettől?” A DK-elnök szerint „az antipolitikát képviselő politika nagyon veszélyes. Ma talán népszerűséget hoz, de holnapra összetörheti a demokratikus rendszert.”
Blogoszférabeli visszhangja, Gréczy Zsolt is átvette Gyurcsány üzenetét: Nincs ellenzéki összefogás az MSZP, az LMP és a DK nélkül. És orbánváltás (sic!) sincs. A demokraták közössége pedig előbb-utóbb azokat fogja büntetni, akik ezt a parancsot, az összefogás parancsát nem értik meg. Egy másik DK-s, Varju László ugyancsak megideologizálta, hogy miért viszik az utcára a politikát: mert a Fidesz–KDNP-kormány rossz válaszokat ad az ország előtt álló kérdésekre. Sőt: ő tovább is ment a már a január 2-ai tüntetésnél, szerinte ha az Operánál létrejön a Gyorskocsi utcai koalíció, akkor az később akár „ellenzéki kerekasztalt is alkothat”, ahogyan azt Székely Tamás, a Szolidaritás társelnöke december 23-án szorgalmazta. Felszólalni végül is nem fognak politikusok, ugyanis a Lesz még Magyar Köztársaság című rendezvény Facebook-oldalán ez áll: A tüntetést Székely Tamás (társelnök – Magyar Szolidaritás Mozgalom) és Kopiás Attila Steve (szóvivő – Börtön Helyett Lakhatást) magánszemélyként jelentették be közösen. Konszenzusos megállapodás született arról is, hogy a szervezők nevében csak egyetlen civil szónok lép emelvényre, s rajta kívül csak civil közéleti személyek kapnak megszólalási lehetőséget.
