– Sokan azt vetik a kormány szemére, miért van szükség a Kossuth Lajos tér átalakítására a mostani gazdasági helyzetben.
– Rögtön pontosítással kezdenék, mivel ez nem egy kormány által kezdeményezett átalakítás, hanem az Országgyűlés adott rá felhatalmazást. Megbízóm az Országgyűlés Hivatala, a döntések is itt születnek, és a költségeket is ez a szerv állja. A fő kérdés szerintem nem az, hogy miért van erre szükség, hanem miért nem csinálták meg eddig. Ugyanis az elmúlt évtizedekben a Ház körül tűrhetetlen állapotok alakultak ki, főleg a rendszerváltást követően. Ma a tér szervezésének a legfőbb eleme az autók parkolása. A parlament 1990-et követően folyamatosan működő intézmény lett, így a probléma akuttá vált. A másik probléma a látogatókkal szembeni méltatlan bánásmód, az, hogy az ide érkező évi négyszázezer turista semmilyen kényelmi szolgáltatásban nem részesül: nincs várakozóhely, csomagmegőrző, vécé stb. Most van olyan történelmi alkalom, amikor a kerületi és a fővárosi önkormányzat, a kormány és a parlament ugyanazon az oldalon áll, és így biztos vagyok a projekt sikeres megvalósításában.
– Milyen ütemezésben zajlik az átalakítás?
– Az ütemezés keretét az országgyűlési határozat szabta meg, miszerint 2014 tavaszára végig kell vinni a beruházást. A projekt kényelmetlenségekkel jár az itt lakók számára, és nyilván nem lehet bizonyos határon túl elvárni a türelmet a beruházással kapcsolatban. Nem szeretnénk, ha Baross térré válna a Kossuth tér, ez gyors és flott projekt lesz. Az előkészítéssel eltelt egy év, de most már van kiválasztott tervező, amellyel március 30-án fogunk szerződést kötni. Az első vázlatokat április közepére rakják le az asztalra, majd a beruházás szükséges üteme szerint haladunk tovább. Idén ősszel kezdődnek a nagybani munkák, a földmunkák, a szerkezetépítés. A mostani munkálatokkal párhuzamosan zajlanak a régészeti feltárások, mivel nem lehet tudni, mit rejt a felszín. Ennek része volt az északi kapunál végzett fakivágás is.
– Jelentős politikai vihar keveredett a fák kivágásából. Miért került erre sor, ha nincsen még kiválasztott kivitelező?
– Örültem volna, ha azok, akik ilyen kérdéseket föltesznek, mutatnak egy jogszabályt, amely szerint konkrét tervhez, megkezdett kivitelezéshez van kötve a fakivágás. A dolog teljesen szabályos és gyors volt, akkor követtünk volna el hibát, ha szépen lassan haladunk, és eljutunk odáig, hogy a fák belombosodnak. Értelmes ember ilyet akkor csinál, amikor nincsenek levelek a fákon. A fakivágás volt a technikai előfeltétele a régészetnek, mivel a gyökerek között nem lehet feltárást végezni, de néhány hónapon belül akkor is ki kellene vágni ezeket a fákat, ha nincs a feltárás, mivel itt lesznek a föld alatti létesítmények.
– Lehet-e összképet felvázolni arról, milyen lesz a felújítás után a tér?
– Április közepén tudjuk csak megmutatni a tervező javaslata alapján. Nyilván mindenkinek van személyes elképzelése, de arrogáns dolog volna, ha a sajtón keresztül üzengetnék a tervezőknek, milyen teret szeretnék. A tér ki fog bővülni, körbefogja majd a Parlamentet, jelentős részeket visszaadunk a gyalogosoknak. Idézzük föl, hogy milyen volt a Szabadság tér a felújítás előtt, vagy nézze meg a mostani Madách teret: van egy építészeti eszközökkel végiggondolt tér, amelyet csak autóparkolásra használnak. Olyan hangulatú és színvonalú teret szeretnénk, mint amilyen az újjávarázsolt Szabadság tér lett.
– A korábban megjelent képekkel szemben akkor lehet, teljesen másmilyen lesz majd a végeredmény?
– Háromféle dolog jelenhetett meg. Évekkel ezelőtt volt egy tervpályázat, de annak eredményét azért nem hasznosítjuk, mivel ott csak a villamossínek által behatárolt területre vonatkoztak a tervek. Ráadásul az egy üzletileg megvalósuló mélygarázsról, külön létesítményként létrejövő látogatóközpontról értekezett, más helyszínen; a mostani elképzelések teljesen mások. Egy blogon láttam én is víziókat, de azok sem a hivatalos elképzelések részei. Harmadszor lehet látni régi felvételeket a Kossuth térről, amelyek valamilyen mértékig nyilván vezetni fogják a tervezők kezét, de nem szigorú feladatmeghatározásként.
---- Szoci forradalom ----
– A baloldali véleményformálók között visszatérő elem, hogy az 1944 előtti állapotokat szeretnék visszaállítani.
– Azt mondja az országgyűlési határozat, hogy a tér képzőművészeti arculatának esetében az 1944 előtti állapotot kell mintának venni. 1944 után a téren radikális és nem végiggondolt beavatkozások történtek, mint például a Tisza-szobor felrobbantása. Mi tekintettel vagyunk a történelmi hagyományokra és ugyanakkor a XXI. század igényeire is, ezek összehangolása a tervezők feladata. 1945-ben egy addig szervesen fejlődő térrel szemben egy nemcsak politikai, hanem kulturális és arculati erőszakot is elkövettek. Tisztában vagyunk azzal, hogy 2012-ben vagyunk, senki sem akarja az akkori állapotokat a maga teljességében visszaállítani.
– Az MSZP már őrséget is szervezett a Károlyi-szobor körül, mi lesz az „utcai díszítőelem” sorsa?
– Erősen szimbolikus őrségnek tekintem, mert a forradalom reggel kilenctől napnyugtáig mindenképpen érdekes. Ott állnak, aláírást gyűjtenek, amihez sok sikert kívánok. A tér kialakítása során nem ilyen politikai akciók fogják a legfontosabb tényezőt jelenteni. Aki azt mondja, hogy a Károlyi-szoborhoz egyáltalán ne nyúljunk hozzá, az az átalakítás ellen van, az azt sem szeretné, ha mélygarázs épülne? Ez nem végiggondolt akció, és még az is, aki most demonstrál, titokban tudja, hogy szükség van a változásra. Kezeljük értékén ezt a demonstrációt! Még ha az a döntés születne, hogy a szobornak a helyén kell maradnia, a mélygarázs építése miatt ideiglenesen akkor is el kell szállítani, ami meg is fog történni, minden politikai vitától függetlenül.
– Mi lesz a József Attila-szobor sorsa?
– Ezen a helyszínen nem készül mélygarázs, de a tér rendezése ott is megtörténik majd. Ez a nagyszerű szobor nagyon bután lett elhelyezve, mivel – címével szemben – nem a Dunára, hanem egy nagy bokorba néz. Nem fog a mostani helyén maradni, a szobor színvonalához méltó helyet találunk majd neki itt a közelben.
– Lesz-e Tisza István-szobor?
– A koncepcióterv elkészítése azt a döntési helyzetet hozza létre, amiben az összes többi kérdés sem halogatható tovább. Április közepére meg kell születnie a döntéseknek a szobrokról. Májusban a Kossuth tér jövőjével kapcsolatban nyitott kérdés már nem lesz.
– Van-e elég forrás az átalakítások befejezéséhez?
– Árat csak akkor tudunk mondani, ha a kivitelező kiválasztása is lezárult. A jelentőségéhez képest, és amekkora adósságot törlesztünk ezzel, nem tekinthető nagy beruházásnak.
– Mennyire próbálják piaci alapon hasznosítani a teret?
– Semennyire, a mélygarázs sem piaci alapon jön létre. A tér maga nem üzlet, de az arra nyíló üzlethelyiségek esetében ez nem kérdés. A szándék, hogy a tér a városlakók számára élvezhető hely legyen; az lenne jó, ha kávézók, éttermek nyílnának erre a területre. Természetesen az Országgyűlés Hivatala nem rendelkezik ezekkel a helyiségekkel, de olyan atmoszférát szeretnénk kialakítani, hogy legyenek ilyen létesítmények. A tervezővel szembeni feladatok között szerepel egy részletes vázlat elkészítése, hogy a térre nyíló vendéglátó létesítmények milyen arculattal rendelkezhetnek. Építészeti szempontból sem lesz gagyi, balkáni kirakodóvásár a Kossuth térből.
– Hogyan lehet majd tüntetni a téren, mivel egyesek ennek elvételétől is tartanak.
– Sok év után is csodálkozva szemlélem az olyan vitákat, amiben valakinek van valamilyen elképzelése, amely nagyrészt rosszhiszemű feltételezéseken alapszik. Ezt tényként leírják és terjesztik a maguk köreiben, majd a fölvázolt démont egymás között lekardozzák. Nemhogy csökkenne a politikai demonstrációk lehetősége, hanem lényegesen javulni fog a színvonala. Olyan infrastruktúrát fogunk adni a kulturált véleménynyilvánításnak, amelyről eddig nem is álmodtak. Majd akkor kezdjenek el véleményt alkotni, ha látják, miről beszélnek.
– A tér ceremoniális jellegét hogyan kívánják megőrizni?
– A tér közepén fog állni az országzászló, létre fog jönni egy, a mostaninál alkalmasabb terület. Szerves részévé fog válni a térnek ez a központ, melyet nem kordonok vesznek majd körül, ha éppen ünnepség vagy delegációk látogatása zajlik.
