Az új rendszerben mindenkinek több jut

Szócska Miklós szerint az állami kórházhálózat kialakítása nyomán egységes kapacitásszabályozást lehet érvényesíteni.

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyért felelős államtitkára csütörtökön Egerben, a Magyar Kórházszövetség XXIV. kongresszusán közölte: a megtakarítás érdekében először a földgázt szerzik be egységes közbeszerzési eljárás keretében, majd következik az áram és a gyógyszer. Az a cél, hogy mindennek nyomán a leghatékonyabban működő költségvetési szervezet jöjjön létre, és az ágazat annyival több forráshoz jusson, amennyit meg tudunk takarítani – tette hozzá Szócska Miklós.

Közlése szerint az állami hálózat révén egyértelművé válnak a diagnosztika és az ellátás szintjei, s a születendő kórháztörvény nyomán egységes formában tudnak működni az intézmények. Az így megtakarítható források az intézményeknél maradnak, ugyanakkor az Új Széchenyi-terv forrásai jelentős fejlesztésekre adnak lehetőséget. Az államtitkár arról is szólt, nem „tisztogatási szándékot” jelent az intézményvezetői pályázatok kiírása, hanem a megújulás lehetőségét. Éppen ezért ezen minél hamarabb túl kívánnak esni, így már nincs két hónap a döntésig.
Szócska Miklós egyúttal cáfolta, hogy a kormányzatnak bármilyen, privatizációt előkészítő szándéka volna az intézményrendszer államosításával.

Úgy véli, hogy a lakosság általános egészségi állapotának a javítását szolgáló jogszabályok és programok – ilyen a nemdohányzók védelméről szóló és a népegészségügyi termékadóról szóló törvény – meghozzák az eredményt. Utóbbi hatására már sok gyártó csökkentette termékei só- és cukortartalmát. Mint mondta, a méhnyakrákszűrő program a kistelepüléseken is lehetővé teszi a szűrést a védőnői hálózat keretében, a Mozdulj, mama! program keretében pedig igyekeznek testedzésre rávenni az időseket.

Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke a kongresszus alkalmából tartott sajtótájékoztatón közölte: a szervezet közgyűlésének álláspontja szerint az ellátórendszer a szakmai előírásoknak megfelelően nem működtethető a rendelkezésre álló forrásokból. A finanszírozási kiegészítések csupán a pillanatnyi túléléshez voltak elegendőek, és az újabb adósság felhalmozódását nem tudják meggátolni. Ezért, az elmúlt évekhez hasonlóan, a jövőben sem garantálható a kórházak működőképességének megőrzése többletforrások nélkül – tette hozzá.

Megfogalmazása szerint ugyan sikernek nevezhető, hogy a szakemberhiány területén kialakult „akut krízist” sikerült elhárítani, ám a kórházak továbbra is folyamatos létszámhiánnyal kénytelenek dolgozni. Ebben a helyzetben indokolatlannak, sőt kockázatosnak tartják a vezetői állások teljes körű pályáztatását. A vezetőváltás ugyanis, miközben pozitív eredménnyel nem kecsegtet, negatív következményekkel járna – mondta Rácz Jenő.

Mint azt megírtuk, az Országgyűlés hétfőn döntött arról, hogy május 1-jével hetven egészségügyi intézmény kerül át az önkormányzatoktól az államhoz, közülük 54 kórháznak az állam lesz a tulajdonosa és a fenntartója is. Boros Imre közgazdász szerint a lépés tízmilliárdos megtakarítást hozhat.

Szócska Miklós a múlt héten arról beszélt, az egészségügy új finanszírozási rendszerének kiteljesedéséhez kell néhány év, de a ciklus végére már érezhetők lesznek a változások. Mint kifejtette, a cél az, hogy korrigálják a korábbi „osztogatások” által okozott területi és szakmai egyenlőtlenséget a finanszírozásban, ezért az új finanszírozási rendszer tevékenységalapú finanszírozás lesz, amely a „beteget követi”.