A települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről szóló előterjesztést, amelyet Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-miniszter nyújtott be, 240 kormánypárti igen szavazattal, 82 ellenében fogadta el a Ház. A jogszabály szerint összesen hetven egészségügyi intézmény kerül át az államhoz: 54 kórháznak május 1-jével fenntartója és tulajdonosa is lesz az állam. Tizenhat esetében most az átvett feladat ellátásához használt önkormányzati ingó és ingatlan vagyon kerül az államhoz, közülük hét már az év eleje óta állami tulajdon.
Jön az országos várólista-nyilvántartás
A tulajdonjog és a fenntartói jog átruházása az államra nem érinti az egészségügyi szolgáltató területi ellátási kötelezettségét, a lekötött kapacitásainak mértékét, valamint az érvényes szerződés szerinti finanszírozásra való jogosultságát, az átvett feladathoz kapcsolódó egészségügyi ellátási szerződések és megállapodások, valamint az ezekhez kapcsolódó vagyonkezelési szerződések érvényességét. Ugyanakkor a megállapodásokat a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet az év végéig felmondhatja.
Az intézmények szakellátási kötelezettségeiről szakértői vélemények figyelembevételével július 1-jei hatálybalépéssel döntenek, ezzel együtt az intézményi várólisták alapján június 30-ig létre kell hozni az országos várólista-nyilvántartást is. A kórházakkal együtt az állam július 15-i hatállyal a települési önkormányzatok május 1-jén fennálló azon adósságát is átvállalja, amely a kölcsönjogviszonyon vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapíron alapuló tartozásokat foglalja magában és nevesítve az átvett vagyonhoz kapcsolódóan keletkezett.
Kártérítést kaphatnak az önkormányzatok
A törvény rendelkezik az önkormányzatnál az egészségügyi intézmények irányításával és felügyeletével foglalkozó munkatársak továbbfoglalkoztatására vonatkozó szabályokról, valamint előírja az átvett intézmények vezetésére a pályáztatást. A jogszabály szerint az átvett egészségügyi intézmény működtetését, irányítását ellátó, a települési önkormányzatnál foglalkoztatott köztisztviselők és munkavállalók a szakminiszter által kijelölt központi államigazgatási szerv állományába kerülnek át, kivéve ha annak vezetője az érintett foglalkoztatásához nem járul hozzá.
A parlament elfogadta a fideszes Kósa Lajos zárószavazás előtti indítványát is. Eszerint az államnak a települési fekvőbeteg-intézmények átvétele után egyösszegű kártérítést kellene fizetnie azoknak az önkormányzatoknak, amelyek öt éven belül, ellenérték fejében szereztek gazdasági társasági részesedést az átadott intézményben. Debrecen polgármestere javaslatát úgy indokolta: el kell kerülni, hogy az önkormányzatokat az átadás-átvétel során jogszerűtlenül anyagi károsodás érje.
Üdvözlik az eredményt
A döntés után Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke úgy fogalmazott: „a nem változtatás nagyobb kockázattal járt volna, mint a változtatás”. Mint mondta, a kórházak állami átvételéről szóló elvi döntés már korábban megszületett, a mostani határozatok már csak annak a technikai lebonyolításáról szólnak. Kiemelte, a fővárosi és a megyei kórházak átvétele óta az ellátórendszernek már mintegy hetven százaléka állami tulajdonban van. A fekvőbeteg-ellátó intézmények állami átvételét az év végéig kellett volna végrehajtani. A kórházszövetség elnöke szerint hatékonyabb lesz, hogy májusban veszik át a kórházakat, és azt követően alakítják ki az ellátások minimumfeltételeit.
Csiba Gábor, a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke szintén egyetért azzal, hogy felgyorsították az egészségügyi rendszer átalakításának ütemét. Rámutatott ugyanakkor arra: nem az a cél, hogy az államnak minél több kórháza legyen, az állami kézbe vétel egy eszköz arra, hogy a strukturális átalakítás útjából „kikapcsolják” az eddig esetlegesen akadályt jelentő helyi érdekeket.
Újraszabályozták a személyszállítást
A parlament 233 igen, 82 nem és 2 tartózkodás mellett elfogadta a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényt, amely a közösségi közlekedés elsőbbségét kívánja elősegíteni az egyéni közlekedéssel szemben, megfelel a személyszállításra vonatkozó európai uniós követelményeknek, megteremti az előre tervezhető, átlátható és fenntartható finanszírozást.
A törvény kiterjed a Magyarország területén végzett belföldi és nemzetközi közúti és vasúti személyszállítási szolgáltatásra, a saját számlás személyszállításra, a vízi személyszállítási közszolgáltatásra, az iskolabusszal, közösségi busszal végzett személyszállításra. Ugyanakkor nem terjed ki az idegenforgalmi szolgáltatás részeként végzett vízi személyszállításra, a különleges szállítási igénnyel rendelkező utascsoportoknak nyújtott nem közforgalmi szolgáltatásra, például a betegszállításra.
Az elfogadott jogszabály több fogalmat is értelmez, köztük az alapellátást, a belföldi személyszállítást, az egységes egyeztetési eljárást, az ellátásért való felelősséget, az elővárosi, a határon átnyúló, a helyi, a nemzetközi, az igényvezérelt szolgáltatást, a közszolgáltatási kötelezettséget, a közlekedési szolgáltatót. Kimondja a törvény azt is, hogy a személyszállítási közszolgáltatási szerződés kötésére a területet felügyelő miniszter az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben, az önkormányzatok nevében a képviselő testület felhatalmazása alapján a polgármester, illetve rendeletben megjelölt közlekedésszervező jogosult.
A személyszállítási közszolgáltatási szerződés része egyebek mellett a közszolgáltatási menetrend, amely elkülönülten tartalmazza az országos, a regionális és elővárosi szolgáltatást. A közszolgáltatási szerződésnek a többi közt tartalmaznia kell a szolgáltatási feladatokat, a mennyiségi és minőségi feltételeket, a műszaki és technikai elvárásokat, az alvállalkozó bevonására vonatkozó kikötéseket, az igényvezérelt szolgáltatás lehetőségét, a közszolgáltatások díjait, pótdíjait, a díjalkalmazás feltételeit.
Júliustól hatályos
Rendelkezik a jogszabály arról is, hogy a munkaadó térítést nyújt a munkavállalónak a személyszállítási közszolgáltatás igénybevételével történő munkába járásának költségeihez, viszont a jogosultak körét, a költségtérítés számítását, mértékét, az igénybevétel jogosultságát a kormány rendeletben határozza meg.
A törvény szabályozza a sztrájk idején nyújtandó még elégséges szolgáltatást a közforgalmú közlekedésben. Eszerint sztrájk idején az elégséges szolgáltatás mértéke a helyi és elővárosi személyszállítási közszolgáltatás esetén a megrendelt szolgáltatás 66 százaléka, országos és regionális viszonylatban 50 százalék. A jogszabály – néhány rendelkezés kivételével – 2012. július 1-jén lép hatályba, egyes előírások jogharmonizációs, illetve intézményi felkészülési okokból később lesznek érvényesek.
origo.hu
Itt az év utolsó hétvégéje, mutatjuk, milyen idővel búcsúzik 2024
