Marian Cozmát, az MKB Veszprém és a román kézilabda-válogatott játékosát 2009. február 8-án gyilkolták meg a veszprémi Patrióta lokál előtt, segítségére siető sporttársait, a szerb Žarko Šešumot és a horvát Ivan Pešićet életveszélyesen megsebesítették.
Az elsőfokú Veszprémi Városi Bíróság ítéletében csoportosan és a köznyugalmat súlyosan megzavaró, nyilvános rendezvényen elkövetett garázdaság miatt indított büntetőperben három és fél évtől másfél évig terjedő letöltendő börtönbüntetéssel és egy esetben pénzbüntetéssel sújtotta a 25 vádlottat. A büntetések közül jellemzően a másfél év alattiak felfüggesztettek.
A bíróság az elsőrendű Raffael Sándor vádlottat többek között társtettesként elkövetett garázdaság, kitartottság és testi sértés miatt három és fél év letöltendő börtönbüntetésre ítélte. A másodrendű Németh Győző garázdaság, kitartottság és testi sértés miatt 3 év négy hónap börtönbüntetést kapott, míg a harmadrendű Sztojka Iván vádlottat ugyanezen bűncselekmények elkövetéséért három év letöltendő börtönbüntetésre ítélték.
A bíróság a 25 vádlottat különböző arányban a 25 millió 104 ezer forint bűnügyi költség megfizetésére kötelezte, és különböző időre a közügyek gyakorlásától is eltiltotta. Raffael Sándor, Németh Győző, Sztojka Iván, illetve a hetedrendű vádlott esetében a bíróság vagyonelkobzást rendelt el, mert kitartottság bűntettében bűnösnek találták őket, illetve a pénzük bizonyítottan bűncselekményből származik.
Megtorlás miatt gyülekeztek
Az ítélet indoklásában elhangzott, hogy a bíróság bizonyítottnak találta: 2009. február 7-án nem spontán összejövetel, egy születésnap miatt gyülekeztek a későbbi garázdasági ügy vádlottjai Enyingen, hanem egy korábbi, Székesfehérváron történt konfliktust akartak megtorolni. Elhangzott továbbá az is, hogy a vádlottak eredendően erőszakos cselekmény miatt gyülekeztek, közülük többen nagy mennyiségű alkoholt és kábítószert fogyasztottak, és kést tartottak maguknál. A bizonyítási eljárás során azt is megállapították, hogy a vádlottak agresszív, kötekedő és konfliktuskereső magatartást tanúsítottak. Ezt súlyosbító körülményként értékelték. Az ítélet több mint három órán át tartó indokolása közben a vádlottak közül többen közbeszóltak.
A bíróság a letöltendő börtönbüntetésre vonatkozó ügyészi indítványt több esetben eltúlzottnak találta.
A provokálás volt a cél
A bíró összegzésében megállapította: a kamerák felvételei és a tanúvallomások egybehangzóan alátámasztják, hogy a csoport élvezte a létszámból adódó erőfölényét, a céljuk ténylegesen nem az ismerkedés, hanem a jelenlévő vendégek provokálása volt. A jelenlévő vendégek jelentős része megbotránkozással reagált a társaság magatartására. Minden kétséget kizáróan bizonyítást nyert az is, hogy a verekedést nem Marian Cozma kezdeményezte. Kiemelte, hogy a bíróság alig több mint egy óra eseményeit vizsgálta a nyilvános szórakozóhelynek számító veszprémi Partióta lokálban.
A bíróság az előzetes letartóztatásban, házi őrizetben eltöltött időt a büntetésbe beszámítja, az ítélkezéskor valamennyi vádlott esetében az elkövetéskor hatályos büntető törvénykönyvi rendelkezést vette figyelembe.
Az ítélet nem jogerős, az ügyész súlyosbításért, a vádlottak felmentésért, illetve enyhítésért nyújtottak be fellebbezést. A vádlottak döntő többsége elfogultságra hivatkozva kérte, hogy a másodfokú eljárást ne a Veszprémi Törvényszék folytassa le.
Általános felháborodás
Mint arról korábban beszámoltunk, mélységesen felháborította az MKB Veszprém kézilabdaklubot, a csapat szurkolóit és játékosait, hogy a Győri Ítélőtábla jogerős ítéletében jelentősen enyhítette a három fővádlott büntetését a Marian Cozma megölése miatt folyó perben. A szurkolók transzparenssel kértek bocsánatot Cozmától az MKB Veszprém és a Pick Szeged május 6-ai összecsapásán.
Navracsics Tibor az ítélkezési gyakorlat felülvizsgálatát kérte a Cozma-ügy nyomán a bíróságokat felügyelő Kúria elnökétől. A miniszter egy interjúban azt hangsúlyozta, hogy a bíróság döntésének megítélését miniszterként nem befolyásolhatja véleményével; arra vonatkozóan kér szakértői véleményt a Kúria elnökétől, hogy az utóbbi időszak ítélkezési gyakorlata a társadalom elvárásainak megfelelő, kellő szigort mutat-e az olyan kiemelkedő esetekben, mint amilyen a Cozma-gyilkosság volt.
Darák Péter pénteki válaszában közölte, az alaptörvény és a többi jogszabály alapján mindent megtesz az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében, ám az igazságügyi miniszter napokban küldött levele, illetve az abban példaként említett Cozma-ügy vonatkozásában jelenleg nincs tennivalója. Kónya István, a Kúria büntetőkollégiumának vezetője az eset kapcsán kifejtette: az alsóbb fokú bíróságok konkrét ügyeibe a felsőbb bíróságoknak nincs törvényes lehetőségük beavatkozni, csak akkor bírálhatják felül őket, ha a vádhatóság, a védelem vagy a terhelt rendkívüli perorvoslata folytán a Kúria hatáskörébe kerülnek, amire egyébként a Cozma-ügyben van lehetőség.
