A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteki közlése szerint a legalább öt embert foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél a bruttó átlagkeresetek 4,4, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 1,6 százalékkal haladták meg az idei első negyedévben az előző év azonos időszakát.
Suppan Gergely, a Takarékbank Zrt. elemzője az adatokkal kapcsolatban kiemelte: márciusban jelentősen, 2,7 százalékra lassult a bérnövekedési ütem az előző havi 6,8 százalékról. A nettó bérek stagnáltak, így a nettó reálbérek 5,2 százalékkal csökkentek.
A reálbércsökkenés ügyében Szijjártó Péter, a kormányfő szóvivője pénteken újságírói kérdésre azt mondta: az adatokkal kapcsolatban érdemes figyelembe venni, hogy az arányos adórendszer egyik legfontosabb eleme, hogy elismeri a gyermeknevelés költségeit, vagyis bizonyos gyermekszámtól függően a kereset egy része nem adózik. Ezt a KSH-jelentés nem veszi figyelembe, hiszen úgy kezdődik, hogy „családi kedvezmények nélkül számított kereset” – idézte.
A szóvivő emellett rámutatott arra is, hogy a múlt hétig a hivatalok 151 ezer közfoglalkoztatottat közvetítettek ki. Ezek az emberek – folytatta – korábbi segélyük dupláját, így bruttó 70 ezer forintot keresnek, ami jelentősen lefelé húzza a kereseti átlagot. „Minél több embert kezdünk el visszavezetni a munka világába, minél több embert vonunk be a Start-munkába, az matematikai törvényszerűségek miatt annál lejjebb húzza az átlagkeresetet” – magyarázta.
Szijjártó Péter hangsúlyozta ugyanakkor, hogy minél több embert vezetnek vissza a közfoglalkoztatásba, annál nagyobb esély van arra, hogy ezek az emberek később elhelyezkedjenek a köz- vagy a versenyszférában magasabb fizetésért, ami visszaállítja majd az átlagkeresetet is a jelenleginél magasabb szintre.
origo.hu
Orbán Viktor: Kilábalunk a háborúból
