A magyar jogrendben elsőként határozták meg

A köznevelési törvény módosítását kezdeményezi a fideszes Hoppál Péter és a kereszténydemokrata Michl József; az Országgyűlés honlapján pénteken közzétett javaslat a járások és járási kormányhivatalok megszervezése, az állami közfeladat-ellátással összefüggő intézményfenntartás mellett jogtechnikai okokat sorol a változtatásokat indokolva. A kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlés elé pénteken Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter.

KA
2012. 06. 15. 15:29
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A módosítás indoklása szerint a járás mint az állam szervezetének legalacsonyabb szintű területi és szervezeti egysége, illetve a járási kormányhivatalok 2013. január 1-jével történő létrejötte miatt szükséges egyes, ezen a szinten hatékonyan ellátható köznevelési ágazati hatósági feladatoknak a járási szintre való telepítése. Mint írták, a törvény értelmező rendelkezéseiben a fenntartó fogalmát módosítani kell, tekintettel arra, hogy az állami köznevelési közfeladat-ellátás keretében fenntartott intézmények túlnyomó többségben települési önkormányzati tulajdonú ingatlanokban fognak működni, továbbá ezen ingatlanok működtetését is a települési önkormányzat fogja végezni bizonyos esetekben.

„A fenntartó az, aki a köznevelési intézmény működéséhez szükséges feltételeket biztosítja, az állami köznevelési közfeladat-ellátás keretében fenntartott intézményekben viszont egyes feltételeket – amelyek az ingó és ingatlan vagyonnal függenek össze – nem az állami fenntartó, hanem a működtető települési önkormányzat biztosít” – olvasható a javaslatban. Az indítvány rögzíti, hogy a kormányhivatalnak az állami köznevelési közfeladat-ellátásban intézményfenntartóként nem lesz szerepe, erre a célra állami intézményfenntartó központot hoznak létre.

Igazodnak a hagyományhoz

A központ fenntartásába kerülő köznevelési intézmények más fenntartású köznevelési intézményekhez hasonlóan, az ezeréves magyar iskolai hagyományhoz és a nemzeti köznevelési törvény alapelveihez igazodva – az állami intézményfenntartó központ költségvetési szerven belüli szervezeti egységként önálló, kizárólag az Oktatási Hivatal által nyilvántartásba vett sajátos jogi személyiségek maradnak – rögzíti az indítvány, amely szerint fontos egy külön szerződést is kötni az állami intézményfenntartó központ és a működtető önkormányzat részéről a konkrét üzemeltetési feladatok meghatározására.

Tekintettel arra, hogy a köznevelési feladatok ellátása – az óvodai nevelés kivételével – állami feladattá válik 2013. január 1-jétől, indokolt az országos szintű tervezés, ezért a köznevelés-fejlesztési terv előkészítését is egy, az egész országra kiterjedő illetékességű hivatalhoz indokolt telepíteni, ez az Oktatási Hivatal. Természetesen a terv készítésébe a kormányhivatalokat és az érdekelt helyi önkormányzatokat is be kell vonni. A módosítás többek között kitér az óvodai időkeretben megoldandó feladatokat pontosítására, részletezésére is. Az indítvány szerint a gyakorló nevelési-oktatási intézményekben és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben vezetőpedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a pedagógus-szakvizsgát tudományos fokozattal, doktori címmel is ki lehetne váltani.

Védenék a javakat

A kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlés elé pénteken Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter; az indítvány célja a Magyarországon időszaki kiállításon bemutatandó, külföldről érkező kulturális javak védelme.

A javaslat indoklása szerint Magyarországon az utóbbi években több időszaki kiállítás is óriási sikert aratott, és e folyamat további bátorítása alapvető társadalmi érdek. A kiállítási garancia jogintézményének bevezetésével hazánk ugyan jelentős lépést tett ezen rendezvények létrejöttének elősegítésében, de világszerte egyre fontosabbá válik a kölcsönbe adók részéről egy sajátságos immunitási szabály létrehozása.

Ilyen még nem volt

Ez a szabály azt célozza, hogy a kulturális célból az időszaki kiállításokra kölcsönzött kulturális javak – meghatározott feltételek mellett – védve legyenek a kölcsönbe vevő állam részéről történő esetleges rendelkezési vagy birtoklási jogot érintő kényszerítő intézkedések végrehajtásával szemben – fogalmaz a beterjesztő, aki több friss nyugat-európai példára is hivatkozik. A nemcsak a képzőművészeti alkotásokra, hanem a kulturális javak teljes körére kiterjedő javaslat a magyar jogrendben elsőként határoz meg olyan fogalmakat, mint a kiállítás vagy az időszaki kiállítás.

Indoklásában a beterjesztő kiemeli: a különleges védelem nem jelenti akadályát semmilyen hivatalos eljárásban az érdemi határozat meghozatalának vagy a végrehajtás elrendelésének, kizárólag az intézkedések foganatosítását akadályozza. A javaslat felsorolja azokat a körülményeket, amelyek esetén kizárt a különleges védelem alkalmazhatósága, meghatározza továbbá a különleges védelemmel kapcsolatos eljárási szabályokat is.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.