A kormány szerdai ülésén elfogadta és az Országgyűlés elé terjesztette a kódex tervezetét; a törvényjavaslatot várhatóan őszi ülésszakán tárgyalja majd a parlament, és az új Ptk. a megszavazását követő egyéves felkészülési idő leteltével, előreláthatólag 2013 őszén léphet hatályba.
Székely László elmondta: a csaknem másfél évtizedes kodifikáció utolsó időszakában egyértelműen arra törekedtek, hogy csak az indokolt változtatásokat hajtsák végre, és alapvetően a valóság próbáját kiálló, sok évtizedes bírói gyakorlatban kikristályosodott megoldásokra építsenek.
Előreszaladás
Korábban volt olyan szakasza az előkészítésnek, amikor bizonyos területeken érezhető volt egyfajta „reformdüh”, a magyar társadalmi, gazdasági valóságtól való elszakadás. A nyilvánosságban sokat vitatott családjogi, cselekvőképességgel, illetve sajtóval kapcsolatos elképzeléseken túl az ilyen „előreszaladás” egyik apró, de jellemző példája volt, amikor elő akarták írni a legutolsó kisboltnak is, hogy legyen interneten közzétett elektronikus üzletszabályzata, ami nélkül nem is üzemelhet, miközben ilyet még az EU sem vár el – fejtette ki a szakember.
Hozzátette: kétségtelen, hogy hosszabb távon ez lesz a jövő, de – a mai magyar valóságot ismerve – sokfelé még az a legnagyobb probléma, hogy minden egyes településen legyen legalább egy bolt, ezt figyelembe véve pedig a fenti előírás meglehetősen életidegen lett volna.
Nyolc könyv
Az új kódex a magánjogi jogviszonyok lehető legteljesebb körét öleli fel nyolc könyvben. A néhány szakaszból álló bevezetőn és a záró rendelkezéseken túl félszáz paragrafus foglalja össze az ember mint jogalany témakörét, mintegy négyszáz a jogi személyekre vonatkozó szabályozást, mintegy kétszáz a dologi jogot, mintegy hatszáz a kötelmi jogot, azaz a szerződésekre vonatkozó szabályozást, és mintegy száz tárgyalja az öröklési jogot. A Vékás Lajos akadémikus vezetésével elkészült új Ptk.-javaslat a jelenlegi törvénykönyvnek hozzávetőleg a felét őrizte meg, a negyedét korrigálta, ugyanekkora részében pedig lényegileg megváltozott vagy teljesen új tartalmat kapott.
Kétszerese a hatályosnak
Az új kódex csaknem kétszerese a hatályosnak, ami javarészt abból fakad, hogy a korábban külön törvényben szabályozott családjog és társasági jog is a Ptk. része lett. Továbbra is külön törvényben maradnak azonban az egyedi munkaszerződések és a szellemi alkotások – iparjogvédelem, szerzői jogok – területe. A sajtó-helyreigazítás szabályai egy évszázada keresik helyüket a magyar jogrendszerben. Az elmúlt évtizedekben a Ptk. része volt az erre vonatkozó szabályozás, a 2010. évi médiaalkotmány megszületésével pedig abba a törvénybe került át a sajtó-helyreigazítás intézménye – fűzte hozzá Székely László.
1960 májusában lépett hatályba
Mint elmondta: az első, jelenleg is hatályos Ptk. több mint fél évszázada, 1960 májusában lépett hatályba, és évtizedekig jól betöltötte rendeltetését. Ez részben annak köszönhető, hogy bár mindössze három év alatt, 1953–56 között készült, két alkotója, Eörsi Gyula és Világhy Miklós még első kézből, a két világháború közötti magyar civilisztika nagyjaitól – például Szladits Károlytól, az 1928-as magánjogi törvényjavaslat, a „kodifikálatlan kódex” egyik készítőjétől – sajátíthatta el a polgári jogot. Másfelől igaz az is, hogy az első magyar Ptk. viszonylag sikeres utóélete mögött meghúzódnak a kor leegyszerűsített polgári jogi viszonyai. A gazdasági élet minden szinten összehasonlíthatatlanul redukáltabb volt a döntően állami tulajdonú tervutasításos szocialista gazdaság évtizedeiben, mint bármikor, bármelyik, magántulajdonon alapuló polgári társadalom körülményei között működő piacgazdaságban. Ennek súlyos következményeit számos területen máig érzi az ország, az 1959-es Ptk. azonban a polgári jogviszonyok fejletlensége miatt évtizedeken át többé-kevésbé zökkenőmentesen működött – mondta a szakember.
Kitűntek a hiányosságok
Amikor a rendszer válságba jutott, és az 1980-as években elkerülhetetlenné vált a gazdaság érdemi átalakítása, nyomban kitűntek a Ptk. hiányosságai. Ez vezetett már a rendszerváltást megelőző években a cégjog, a gazdasági társaságok jogának önálló szabályozásához, aminek nyilvánvalóan nem elvi, rendszertani, hanem sokkal inkább praktikus, történeti okai voltak. Ebből is következik, hogy miért tér vissza az elmúlt negyedszázad során önálló törvényekben szabályozott társasági jog a Ptk.-ba – fejtette ki Székely László.
A rendszerváltást a szocialista ideológiai formulák lenyesegetése árán élte túl az 1959-es Ptk., így például az állami tulajdon elsőbbsége is hamar kikopott a kódexből – idézte fel. A gyors társadalmi, gazdasági változások azonban az elmúlt két évtizedben összesen több mint száz módosítást tettek szükségessé, ami megbontotta a kódex koherenciáját, konzisztenciáját. 1998-ban a Horn-kormány döntött arról, hogy jöjjön létre Vékás Lajos akadémikus elnökletével a kodifikációs bizottság, és fél évtizedes szövegező munka után 2006-ban megkezdődött a széles körű szakmai vita. Röviddel ezután azonban egy kapkodó, rövid távú politikai előnyökért a szakmaiságot feláldozó folyamat indult el, amelyből Vékás Lajos kivált. A végeredmény pedig akkor egy olyan törvényjavaslat lett, amelyhez még az akkori kormánypárti többség több száz módosító javaslatot nyújtott be, majd pedig lépcsőzetes hatálybaléptetés következett volna: a Ptk. első két könyve hamarabb lépett volna hatályba, mint a másik három, ám ennek az Alkotmánybíróság a jogbiztonság elvére hivatkozva útját állta – mondta a miniszteri biztos.
