A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) közleményében ismerteti: az új jogszabály a mezőgazdaságban működő termelői szervezetek, termelői csoportok, valamint szakmaközi szervezetek működését szabályozza. Egyik kiemelt célja, hogy biztosítsa a hatékony piacszabályozást az egyes ágazatokban.
Összhangban az Európai Unió közös agrárpolitikájával, Magyarországon is egyre nagyobb hangsúlyt kap az alulról szerveződő, nyitott tagság elvén működő ágazati önszabályozás. Ezt a célkitűzést a szakmaközi szervezetek valósítják meg. Ezek az Európai Bizottság és az egyes államok által is elismert szervezetek egy-egy termékpálya – adott országban vagy régióban működő – különböző vertikális szinten lévő szereplőit (termelőket, kereskedőket, illetve feldolgozókat) fogja össze.
A szakmaközi szervezetek létrejöttével a kialakuló önszabályozó tevékenység megkönnyíti az ágazati érdekegyeztetéseket, és elősegíti a kormány szakmai és jogalkotási munkáját is – hangsúlyozza a VM. Magyarországon jelenleg mindössze egyetlen – hivatalosan elismert – szakmaközi szervezet működik, a zöldség-gyümölcs ágazatban.
Általános vitára alkalmas az agrárkamarai törvény
Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága általános vitára alkalmasnak találta a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló törvényjavaslatot hétfői ülésén.
Az előterjesztésre a kormánypárti képviselők szavaztak igennel, Ángyán József (Fidesz) kivételével. Az ellenzékből az LMP-sek nem voltak jelen, az MSZP és a Jobbik képviselői pedig elhagyták az üléstermet még az előtt, hogy a törvényjavaslatot Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára ismertette. Ezzel akarták jelezni, hogy a javaslat szerintük alkalmatlan a tárgyalásra, mivel nem tudták kellő módon áttekinteni. A kormánypárti többség viszont nem támogatta, hogy levegyék az ülés napirendjéről a törvényjavaslatot.
origo.hu
Prisztás-gyilkosság: ki lehetett a gyilkos?
