Még 10 évet kell várnunk a csodára?

Magyarország várhatóan csak 2020 után lesz képes csatlakozni az eurózónához.

Magyarországon nem reális lehetőség az euró nem bevezetése – mondta el Kovács Mihály András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elemzője. Vajon az euró bevezetése továbbra is olyan jó hatásokkal járna hazánkra nézve, mint azt gondoljuk? – tette föl a kérdést a szakértő. Szerinte csak szigorú gazdaságpolitika esetén beszélhetünk pozitív hatásokról.

Az MNB elemzője szerint eurócsatlakozásunk egyik előnye lenne, hogy növekedne a kereskedelmi mérlegünk, kiiktatódna az árfolyamkockázat. Úgy látja, a belépés egyik hátránya lehet, hogy csökkenhetnek a kamatlábak. Kovács ennek kapcsán úgy fogalmazott, hogy az alacsony kamat növelné a hazai versenyt a cégek számára, amelyek így hátrányba kerülnének nyugati társaikhoz képest.

Messze vagyunk még

„Nem elég, hogy alacsonynak kell lennie a deficitnek és az államadósságnak, hanem kordában kell tartani a magánszektor eladósodottságát is” – hívta föl a figyelmet a szakértő az euróövezetbe való belépés kapcsán. Az MNB elemzője szerint meg kell erősíteni a munkaerőpiac rugalmasságát, ellenkező esetben a csatlakozással munkahelyek tömegei szűnhetnek meg.

Kovács úgy látja, hogy a jövőben nem lesz fiskális mozgástere hazánknak, mivel az csak jóval 60 százalékos GDP-arányos államadósság esetén képzelhető el. Az adózási lehetőségek alapján hazánknak csupán 40 százalékos államadóssága lehetne – tette hozzá. „Nem valószínű, hogy hazánk ebben az évtizedben csatlakozik az eurózónához.”

Kedvezőtlen tendenciák

Szlovákiában az euró bevezetése előtt hosszú távon 7-20 százalékos plusz gazdasági növekedést reméltek – hangsúlyozta Martin Suster közgazdász, a Szlovák Nemzeti Bank szakértője. „Hazánkban könnyen ment az átállás az euróra, és 2009. januárjában rögtön tudtuk használni az új pénzt” – tette hozzá. „A tervezett előnyök nagy része érvényesült, azonban a világgazdasági válság nem várt fordulatot hozott.” A krízis ellenére hamar sikerült elérnie a szlovák gazdaságnak a válság előtti szintet – hívta föl a figyelmet a szakértő.

Suster rámutatott arra, hogy a szlovák ipar versenyképességét csak fél évre vetette vissza a válság, ami a devizapolitikának köszönhető. „Hasznos volt számunkra az alacsony kamatláb, aminek egyik megnyilvánulása az alacsony CDS-felárak voltak.” A mostani magas CDS-árak annak köszönhetőek, hogy az euró meggyengült a nemzetközi színtéren – tette hozzá. A közgazdász arról is szólt, hogy Szlovákiában az adósság refinanszírozásának a költségei egyre kedvezőtlenebbek.

„Szlovákia is alkotmányba rögzítette az 50 százalékos államadósság-küszöböt, valamint fölállított egy pénzügyi tanácsot is.” Az uniós stabilitási mechanizmusról elmondta, hogy több szempontból igazságtalan, de a hatos csomag szankciói révén a jó kormányzás erősödhet. Suster hangsúlyozta, Szlovákia igenis tudta élvezni az euróátváltás előnyeit, de mostanra már „ez nem az a pénz, amit két évvel ezelőtt átvettünk”.