A kormányszóvivő kifejtette: az Európai Központi Bank számára a kormány november elején elküldte a nemzeti banktörvényről szóló módosításokat, az azóta megszületett változtatások oka pedig az volt, hogy a jegybank elnöke részt vett a kormány ülésén, illetve találkozott Matolcsy György miniszterrel, ahol a jegybank elnöke észrevételeket tett, és ezek apropóján kerültek változtatások a tervezetbe.
Giró-Szász András „teljes tévedésnek” mondta, hogy össze kívánnák vonni a jegybankot a PSZÁF-fel. Arról van szó, hogy ha ez a jövőben felmerül, az ne legyen alkotmányellenes. Egy „olyan átmeneti rendelkezés történne, amely alkotmányos lehetőséget teremtene erre, pont úgy, mint Európában van Csehországban, Szlovákiában, Szlovéniában, Lettországban, Írországban, Spanyolországban.” Mint mondta: ez egy olyan elképzelhető megoldás lenne, mint „ahogyan 2009-ben az IMF maga ajánlotta a pénzügyi mozgások nagyobb ellenőrzése okán, hogy ajánlatos lenne a pénzügyi felügyeleteknek és a nemzeti banknak az összevonása”. Az akkori szocialista kormány pénzügyminisztere 2009-ben a nemzeti bankkal egyeztetve elkezdte ezzel kapcsolatban a munkát – tette hozzá a kormányszóvivő.
Kérdésre válaszolva elmondta: a PSZÁF és a jegybank felett egy vezető kinevezése „akkor lenne releváns, ha ilyen típusú döntés bárhol lenne, jelenleg egy alkotmányos lehetőség megnyitása van”.
Ha az Országgyűlés ilyen típusú döntést kívánna hozni, akkor a kormány előzetesen, a hazai és a nemzetközi kötelezettségeknek megfelelően egyeztetne a nemzeti bank, a PSZÁF elnökével, az Európai Központi Bankkal és az Európai Bizottsággal – közölte a kormányszóvivő.
