A szaktárca az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében emlékeztet arra, hogy a törvényt széles körű egyeztetés mellett dolgozták ki. A társadalmi szervezetektől, a civilektől, a tudományos és a néprajzos műhelyektől érkezett több száz észrevétel közül a törvényjavaslatot előkészítő vidékfejlesztési tárca számosat beépített a javaslat szövegébe.
A közlemény ismerteti: jogszabály meghatározása szerint a hungarikum olyan kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye. A hungarikumokat a jövőben védjegy jelöli. Nemzeti értékeinket a Hungarikum Bizottság által működtetett Nemzeti Értéktár tartja nyilván.
A magyar nemzeti értékek körébe sorolhatók a magyarsághoz kapcsolódó tárgyak, a szellemi és kulturális javak, a szokások, a jelképek, a nemzettudatot megtestesítő alkotások. Az alulról felfelé épülő rendszer, az úgynevezett „Magyar Nemzeti Örökség Piramis” alapján gyűjtik és választják majd ki az arra hivatott bizottságok nemzeti értékeket és a hungarikumokat.
A Hungarikum Bizottság feladata lesz a helyi és ágazati értéktárak összesítésével a Magyar Értéktár működtetése. A grémiumban elismert közéleti szereplők döntenek a Magyar Értéktárban nyilvántartandó nemzeti értékekről és a hungarikumokká nyilvánításról. A Magyar Értéktár legjavából választják ki azokat a jellegzetes magyar értékeket, amelyek hungarikumtanúsító védjegyet kaphatnak.
A magyarságtudat erősítése, a határon belüli és a külhoni magyar közösségek összefogása érdekében, valamint a szellemi, tudományos, kulturális és művészeti értékek számbavételének törvényi szabályozásával régi adósságát törlesztette a törvényhozás – jegyzi meg a közlemény.
Azbej Tristan: A szíriai keresztények számíthatnak Magyarországra