Névtelenségbe bújtatja őket a kegyelet, de embereket látunk magunk előtt, amikor reggelente ránézünk a listára. Halott embereket. Nő, 77 éves, véralkotósejt-betegség, krónikus veseelégtelenség, aorta-műbillentyű, szívelégtelenség. Férfi (64), depresszió, heresérv. Nő (89), magas vérnyomás, tüdőgyulladás – e sorok írásakor ezek a legutóbbi bejegyzések a koronavírus hazai áldozatait soroló kormányoldalon. Zömükben idős, krónikus alapbetegségben szenvedő elhunytak ők.
Amikor a Covid–19 fertőzöttjeinek hivatalos száma a világban elérte a tízmilliót, a halottaké pedig a félmilliót, nálunk a 4142. magyarországi betegnél és az 581. áldozatnál tartott a számláló. Hazánk ezzel a 89. helyen áll korunk pestisének fertőzöttségi listáján. Utánunk már főleg nálunk kevésbé népes országok következnek. A velünk csaknem azonos népességű Svédországban – amely bízott a nyájimmunitásban és liberális felfogásával az egyéni felelősségvállalás erejében is – több mint 65 ezren fertőződtek meg, 5280-an pedig meghaltak. Ez tízszeres különbség úgy, hogy a skandináv ország Európa földrajzi perifériájára esik, messze az északolasz gócponttól.
Most az amerikai kontinensen van a legnagyobb gond. Az elmúlt két hétben már két térségbeli ország áll az áldozatok globális listájának élén. Az Egyesült Államokban eddig 125 ezer, Brazíliában 57 ezer embert temethettek el, ahogy csak tudtak. Mert a halottakat el kell temetni – ezt tudjuk az Antigonéból. De hogyan? A száz éve példátlan pandémia hozta szükség törvényt bont: van, akit hűtőkamionban tároltak, másokat tömegsírban földeltek el.
Korunk pestise a világpolitikában is rezonál. Mindkét országban jobboldali elnök van hatalmon. A brazil Jair Bolsonaro támogatottságát is érinti a járvány lefolyása, de Donald Trump már négy hónap múlva a szavazópolgárok ítélőszéke elé áll. Hivatalosan is két és fél millió, becslések szerint húszmillió fertőzött él az Egyesült Államokban, ez népességarányosan is rengeteg, a világon minden negyedik beteg amerikai. A „húzd meg, ereszd meg” persze bonyolult türelemjáték: tízmilliók veszítették el az állásukat a kór miatt, voltak érvek az újranyitás mellett, hogy ne menjen tönkre a gazdaság. De Amerikában immár számos helyen újra tombol a járvány, noha még nem a második hullámról beszélünk, amely ellen Kínában védekeznek most.
Tudósok egyszer ki fogják mutatni azt is, hogy a Covid szerepet játszott a George Floyd halálát követő tüntetés- és zavargáshullámban is, amelyben folyamatosan egyre abszurdabb követelések jelennek meg. Hetekig tartott embertömegeket leláncolt Prométheuszként, hogy eloldva aztán újult erővel éljék ki egymáson a frusztrációjukat, rendezzék a rendezetlen történelmi számlákat. A Covid öl, butít és nyomorba dönt. Hatalmat is megdönthet.
Nyugat-Európa nagy országai sem lehetnek büszkék magukra. Tízezrével haltak meg betegek nálunk alig hatszor-hétszer népesebb országokban. Volt, ahol hoztak szabályokat, csak nem jókat, másutt jókat, csak nem jókor – és volt, ahol a polgárok kritikus tömege fittyet hányt rájuk. Ez is fontos. Olyan intézkedésekre van szükség, amelyek arányosak, a helyzetnek megfelelők, és ezt az emberek is érzik. Milyen érdekes, hogy Magyarországon – amelyet a végletes megosztottság hazájaként emlegetnek – nem voltak erőszakos tüntetések a rendelkezésekkel szemben, mint másutt!
A csehek holnap estére a prágai Károly hídra szerveznek járványbúcsúztató vacsorát. Pedig nem árt az óvatosság, a készültség – itthon az egészségügyi válsághelyzet – fenntartása. Amíg a kövér hölgy énekel, az operának nincs vége – tartja az amerikai mondás. Amíg nincs tömeges oltás, a járványnak nincs vége.
