Ózdon ketyeg az etnikai bomba

Ózdon, ahol már két iskolát is biztonsági őrök védenek a szülők haragjától, már évek óta vibrál a levegő a feszültségtől, amelyet a roma családok életmódja váltott ki az egykori kohászváros egyes részeiben. A konfliktusok egy része azonban aligha magyarázható a kereskedelmi televíziók által készre gyártott közhelyekkel.Szeptember 6-án, 9 óra 15 perckor érkezett bejelentés az Ózd Városi Rendőrkapitányságra, miszerint az Újtelep 35/2. számú háznál megjelent egy nagyobb létszámú csoport, akik betörték az ablakokat, megrongálták a kerítést, és bántalmazták a roma tulajdonost, sőt pitbull kutyájukat is agyonverték. A helyszínre érkező rendőrjárőr már csak az események utáni állapotokat regisztrálhatta, mert a támadók időközben eltávoztak a helyszínről. A járőr szemlebizottságot kért, amely megállapították, hogy a rongálás által okozott kár 25 ezer forint. A lakás tulajdonosa, S. István nyolc napon belül gyógyuló fejsérülést szenvedett. A helyszínen tartózkodók csupán annyit árultak el a rendőröknek, hogy 4-5 autóval érkező húszfőnyi „kigyúrt” férfi volt az elkövető, egyéb szemtanút nem sikerült találni. Az ügy fejleményeiről dr. Sztanik Zoltán rendőr alezredes, kapitányságvezető tájékoztatót adott ki, melyből kiderül, azóta sikerült több személyt felkutatni, akik tanúvallomást tettek. Ennek eredményeképpen megtörtént a gyanúsítottak kihallgatása is, ők azonban tagadják a cselekmény elkövetését. A sértett és a környezetében élők ezzel szemben elmondták: egy korábbi kocsmai ellentét került ily módon rendezésre, mikor egy sörözőben hangoskodó társaság szóváltásba keveredett a személyzettel, majd később az üzlet üzemeltetőjével. Másnap reggel a három cigány származású fiatal folytatni akarta az italozást, ám ismét találkoztak az üzletvezetővel, aki kérdőre vonta őket előző napi viselkedésükért. Ebből kisebb verekedés kerekedett. Ezt követte a ház elleni támadás, amelynek elkövetőit a tanúk 6–20 fő között határozták meg. Mivel sok még az ügyben az ellentmondás, valamint a tanúk és a gyanúsítottak is más-más verzióval álltak elő, a nyomozás azt valószínűsítette, hogy a kocsmai nézeteltérés áll az események középpontjában. A jelentésben szóba sem került, hogy a verekedést etnikai ellentétek robbantották volna ki. Egy informátorunk elmondta: a házrongálást követően Budapestről még aznap este autókonvoj érkezett Ózdra, hogy bosszút álljon a rokonságot ért sérelem miatt. Akkorra viszont sikerült a térségből és több megyéből öszszeszednie egy komoly csapatot a helybelieknek is, a rendőrautó felbukkanó kék fénye azonban megakadályozta, hogy komolyabb összetűzés robbanjon ki. Ózdon nem sok polgárt lepett meg ez az esemény, különösen a kereskedelmi televíziós csatornák és egyes sajtóorgánumok híreinek tükrében, akik már a nyomozati szakban megelőlegezték az etnikai ellentétet. Könnyen magyarázható volt a hír a zámolyi gyilkosság árnyékában. A településen évek óta vibrál a levegő a feszültségtől, amelyet a cigány kisebbség életmódja váltott ki az egykori kohászváros különböző részeiben. Sok-sok lakossági fórumra voltak hivatalosak ezzel kapcsolatban a városi és megyei rendőrvezetők. A panaszkodók megnyugtatására több kerületben állították vissza az egykori körzetimegbízott-rendszert, az önkormányzat pedig – 400 millió forintos forráshiánya ellenére – több millió forinttal támogatja a rendőrséget. A pénzt a szabadnapos rendőrök veszélyeztetett területeken történő túlóráztatására használják. A Napi Magyarország munkatársa több ilyen fórumon vett részt, ahol elsősorban a védtelen, idős emberek panaszkodtak arról, hogy kiskertjeikből sorozatban ellopják a termést, óljaikból a kisállatokat, emiatt az eddig megszokott életmódjukon változtatni kényszerülnek: fel kell adni kis háztájijukat, és – kisnyugdíjasként – járhatnak a drága piacra. A választ adó rendőrök szavai nem nyugtatták meg a kedélyeket, mert a keményebb fellépést sürgető követelésekre csak az lehetett a válasz, hogy a jövőben is a törvények adta lehetőségek között fognak intézkedni. Az Ózdot ismét reflektorfénybe állító események helyszínének, az Újtelepnek az önkormányzati képviselőjét, Kálmán Lajost kerestük meg, aki a következőket nyilatkozta lapunknak: – Mióta a kohászat felszámolója értékesítette ezeket a telepi lakásokat, a több évtizede ott élők élete egyenlő a pokollal: ezt az életmódot európai ember nem tudja megszokni. A Kálmán Lajos által képviselt területen két templom is van. Az evangélikus templom kapuját tavaly ellopták, és eladták egy fémfelvásárlónak. A lelkész már jó ideje elmenekült a parókiáról félelmében, mivel állandó veszélyben érezte magát. A református templom mellett az istentisztelet ideje alatt teljes hangerővel bömböl a magnó, megrongáltak, feltörtek több templom mellett parkoló autót, ezért az esküvők és istentiszteletek idejére polgárőrséggel kell biztosítani a környéket. Mindennapos dolog, hogy sárral és kövekkel dobálják a templom ablakait, ellopják a lábrácsot. – Az Újtelep háztulajdonosai a folyamatos lopások miatt sok levéllel fordultak hozzám, de mindig kérik, ne kerüljön nyilvánosságra a nevük – mondja a képviselő. Másik területe a Kiserdőalja, és ha az előbbi állapotot még lehet fokozni, ott rosszabb a helyzet. Amikor a komfort nélküli lakásokat kiutalták a rászoruló roma családok számára az önkormányzat illetékesei, művelt kiskerteket és emberi környezetet találhattak az oda költözők. Idővel aztán udvari vécék tűntek el, a faanyagot elégették, a fémet pedig eladták. – Elképzelhetik, mi volt tavasszal a környéken, amikor kiengedett a föld fagya. Szerencsére a kisebbségi önkormányzat segített a takarítás megszervezésében – mondja Kálmán Lajos. Az Óvoda utcában meg sem lehet számolni, mennyi az önkényes lakásfoglaló. Azt csak át lehet élni, mit éreznek azok az emberek, akik valamikor itt építkeztek, és életük munkája vált értéktelenné a kialakult helyzet miatt. Fél a lakosság, ez egyértelmű. Fél a fertőző betegségtől, mivel a hepatitisz már többször felbukkant ezen a területen. Félti a még meglévő értékeit, és veszélyeztetve érzi magát fizikai értelemben is: számukra elfogadhatatlan az ott élő roma családok többségének életvitele. Hódoscsépány–Somsály leválása Ózdtól folyamatban van, s az ott élők is elsősorban emiatt döntöttek a függetlenségről. Különösen az egykori bányásztelepülésen, Somsályon alakult ki feszültséggóc. Tóth Csaba önkormányzati képviselő: – Sajnos azt kell mondanom, akkora a feszültség Somsályon a régóta ott élők és az utóbbi időszakban betelepült cigány lakosság között, hogy lassan kezelhetetlenné válik. Tudom, miről beszélek, amikor kijelentem, igazi etnikai bomba ketyeg a településen. Sajnos a rendőrségen nincs nyoma sok megtörtént eseménynek, mivel a megfenyegetett károsultak nem mernek feljelentést tenni. Volt rá példa, hogy egy idős házaspárral adásvételi szerződést írattak alá, és kitették őket otthonukból. Mikor feljelentésre buzdítottam őket, nem vállalták, mert életveszélyes fenyegetést kaptak. Vashidak, kerítések estek áldozatul a betelepülő romák fémgyűjtésének, újabban pedig üresen álló lakások bontására specializálódtak. Az iskolákban is elfajultak a dolgok. Malinkó János, a művelődési és sport ügyosztály vezetője kérdésünkre elmondta: már két iskolában kell biztonsági őrséget alkalmazniuk, mivel a szülők már vertek meg pedagógusokat, és a szünetekben egymás gyerekét sem kímélik. Ez havi 200 ezer forintjába kerül a városnak. Minden évben akadnak szülők, akik nem titkoltan a tanuló-összetétel miatt akarják más iskolába íratni gyermeküket, mert olyan helyen, ahol sok a renitenskedő, nem látják biztosítottnak gyermekük fejlődését. Jó hír viszont, hogy a cigány származásúak közül egyre többen végzik el a 8. osztályt, majd a szakmunkásképzőt. Fontosnak tartják a város pedagógusai a felzárkóztató programokba történő bevonásukat, és szeretnék elérni, hogy minden roma gyerek három évig járjon óvodába. Ez a jelenlegi életmód megváltoztatásának egyik záloga lehet. Balogh Gusztávné, az ózdi Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke a rendőrséghez hasonlóan elutasítja, hogy az ominózus verekedés hátterében etnikai konfliktus állna. – Ha a két csoportnak gondja-baja van egymással, intézzék el egymás között, és senki ne próbáljon kisebbségi ügyet csinálni belőle – mondja az elnök asszony, aki egyike annak a három személynek, akinek a nagyszámú etnikum körében Ózd térségében diplomája van, és a családsegítő szolgálat munkatársaként köztiszteletnek örvend. Ózdon a lakosság tartozása az önkormányzati cégek felé tetemesnek mondható, megközelíti a tényleges forráshiányt. A behajtásra tett kísérletek eleve kudarcra vannak ítélve. Az önkényes lakásfoglalók ügye egy esetben, a tavalyi választások előtt eljutott a végrehajtásig, ám azt Kaltenbach Jenő, a nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési biztosa ajánlásával megakadályozta. Az azt követő lakásfenntartási támogatás osztása pedig óriási morális károkat okozott, mivel sokan az ingyenélés mellett döntöttek. Az IKI igazgatója, Papp Anna tájékoztatása szerint 1995-ös jogerős bírósági határozatok sem zárultak még le, melyek nagy adósok, illetve önkényes lakásfoglalók ellen irányultak. Közben az ingatlankezelő kintlevősége már elérte a 110 millió forintot. Évi átlagban 10-15 lakás tűnik el a városból, mivel a beköltözők lebontják és téglánként eladják őket. Pedig esetenként munkából is lehetne jövedelemre szert tenni. Március–április hónapban a szociális segélyezettek közül 335 főnek ajánlott közhasznú munkát a város. A többség azonnal beszerezte a munkaképességét megkérdőjelező orvosi papírját, így végül 91 embert tudtak közülük munkába állítani.