Svájci gárda: a pápa védelmében

A svájci katonákból álló testület a pápa biztonságáért felel. A svájci gárda, amit gyakran a világ legkisebb hadseregének neveznek, a pápa személyes kísérete a többi között apostoli utazásain, valamint a Vatikánváros és a Castel Gandolfo pápai rezidencia őrzőiként. Emellett a Kardinálisok Szent Kollégiumát is védik, amikor nincs pápa, azaz a sede vacant („üres szék”) időszakban, például a pápa halála és utódjának megválasztása közötti átmeneti időben.

Svájci gárda a Vatikánban Fotó: AFP Fotó: RICCARDO DE LUCA

A svájci gárdistákat a Vatikánváros rendőrségének nevezik, de ez a megnevezés nem pontos, mivel a nemzetállam biztonságáért egy különálló rendőrség felel, a Szent Péter tér pedig az olasz csendőrség joghatósága alá tartozik. A svájci gárda, vagyis a svájci fegyveres erők független őrsége a római katolikus egyház alkalmazásában van, és a pápa vezetése alatt áll. 

A svájci gárda a Szent Péter-bazilika előtti téren, amint a bíborosok megválasztják az új pápát 2025. május 8-án. Fotó: AFP

A gárda tagjai belépésükkor ünnepélyes keretek között esküsznek örök hűséget a pápának a Vatikáni Palota Belvedere-udvarán. Az eskütételre és az új tagok belépésére minden évben május 6-án kerül sor, megemlékezve ezzel arra a napra, amikor 1527-ben 147 őr halt meg VII. Kelemen pápa védelme során a római ostrom alatt. 1527-ben, Róma kifosztása során bizonyították bátorságukat, amikor a 189 őr közül mindössze 42-en maradtak életben, miközben VII. Kelemen pápát védték. A svájci gárdisták hasonló önfeláldozásra készültek a második világháború alatt is, amikor a túlerőben lévő német csapatok Rómába vonultak, és a gárdisták védekező állásokat vettek fel. Adolf Hitler azonban úgy döntött, hogy nem támadja meg a Vatikánt.

 

Svájci gárda: küzdelem a bejutásért

A svájci gárdába való felvételért komoly harc folyik, és szigorú követelményeknek kell megfelelni. 

Az új tagoknak svájci állampolgárságú, 19 és 30 év közötti, házas, római katolikus férfiaknak kell lenniük, akik legalább 174 cm magasak.

Emellett rendelkezniük kell diplomával vagy középiskolai végzettséggel, és el kell végezniük a svájci hadsereg alapkiképzését. Az újonnan toborzottaknak bizonyítaniuk kellett, hogy nincs fizikai rendellenességük. 

 

Egyenruhák és fegyverek

Az őrök általában kék vászont viselnek, de ünnepi alkalmakkor a híres, színes reneszánsz egyenruhát öltik magukra. 

Ez az egyik legrégebbi, folyamatosan használt egyenruha, bár a legendával ellentétben nem Michelangelo tervezte. 

A tervező valójában Jules Repond, aki 1910 és 1921 között az őrség parancsnoka volt. 

A tunikák a Medici család színeiben pompázóan csíkosak: piros, sötétkék és sárga színűek. 

A gárda tagjai fehér gallért és magas tollas sisakot viselnek, a strucctollak pedig különböző rangokat jeleznek. A gárdatagok alkalmanként páncélt is hordanak, a hagyományos ruházatban pedig szablya és kard is része felszerelésüknek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a modern fegyverekhez nem értenek: kiképzésük során a legmodernebb katonai eszközök, valamint terrorizmusellenes technikák használatára is megtanítják őket – írta a Britannica.com.

11. The Swiss Guard’s 135 members make it the smallest army in the world, yet their influence is outsized. They’re a living link to the Renaissance, embodying tradition while adapting to modern threats like drone attacks or Islamic terrorism. pic.twitter.com/bMsUeearxq

— Muse (@xmuse_) April 24, 2025

A svájci gárdisták lakóhelye a város keleti szélén, a Szent Péter tér északi részén, a Vatikáni Palota mellett található. Az őrök átlagosan napi hat órát dolgoznak, de egyes napokon akár 12 órás szolgálatot is teljesítenek. Kápolnájuk a Szent Martino és Sebastiano-kápolna, temetőjük pedig a Szent Péter-bazilika közelében található Campo Santo Teutonico. A svájci zsoldosok régóta a világ legjobb katonáiként voltak ismertek – az ókori római tudós, Tacitus így írt róluk: 

A helvétek harcos nép, katonáik vitézségéről híresek.

Számos európai ország uralkodóinak szolgáltak, főként Franciaországban és Spanyolországban. Az őrök a XIV. és a XV. század végén kezdtek szolgálni a pápai államban. 

1505-ben a svájci püspök, Matthäus Schiner II. Julius pápa nevében javasolta egy állandó svájci kontingens létrehozását, amely közvetlenül a pápa irányítása alatt működne.

1506. január 22-én megérkezett a Vatikánba az első, 150 svájci testőrből álló kontingens Kaspar von Silenen kapitány vezetésével.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Vatican News en français (@vaticannews_fr) által megosztott bejegyzés

Az egységet 1914-ben átszervezték, és egy parancsnok, öt további tiszti rangú tiszt, 15 alacsonyabb rangú tiszt, egy káplán és 110 alabárdos összetétellel állították fel. További átszervezésekre került sor 1959-ben és 1976-ban, 1979-ben pediga  létszámukat száz főben rögzítették.

 1998-ban a gárdisták számát 110-re, 2018-ban pedig 135-re emelték, válaszul az Európát sújtó terrorista támadásokra és az akkori, 2019-es jubileumi évre készülve.

 

Megmentették II. János Pál pápát

1981-ben a svájci gárdisták segítettek megvédeni II. János Pál pápát egy merénylet során a Szent Péter téren. Az a civil ruhás őr, aki a pápa segítségére sietett, hőssé vált, és 1998-ban a svájci gárda parancsnokává nevezték ki. Előléptetése után azonban néhány órával egy elégedetlen alacsony rangú őr lelőtte és megölte őt és a feleségét, majd öngyilkos lett. Ez volt az első gyilkosság, amelyről a XIX. század közepe óta tudni lehet, hogy a Vatikánban történt.

 

A védőszent

A Pápai Svájci Gárda védőszentje Flüei Szent Miklós, aki remete és aszkéta volt a XV. században. Fiatal korában kiváló katonaként részt vett az ó-zürichi és a thurgaui háborúban. 

A legenda szerint az egyik kezében karddal, a másikban rózsafüzérrel harcolt. 

21 éves korától 37 éves koráig teljesített katonai szolgálatot, parancsnoki rangot is kapott. 1467-ben elhagyta feleségét és tíz gyermekét, és felesége beleegyezésével csatlakozott egy vallási közösséghez. 1487-ben halt meg családja körében.

Borítókép: A svájci gárda a Vatikánban (Fotó: AFP)