Svájci gárda: a pápa védelmében

A svájci katonákból álló testület a pápa biztonságáért felel. A svájci gárda, amit gyakran a világ legkisebb hadseregének neveznek, a pápa személyes kísérete a többi között apostoli utazásain, valamint a Vatikánváros és a Castel Gandolfo pápai rezidencia őrzőiként. Emellett a Kardinálisok Szent Kollégiumát is védik, amikor nincs pápa, azaz a sede vacant („üres szék”) időszakban, például a pápa halála és utódjának megválasztása közötti átmeneti időben.

2025. 05. 18. 8:07
Svájci gárda a Vatikánban Fotó: AFP Fotó: RICCARDO DE LUCA
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

 

Egyenruhák és fegyverek

Az őrök általában kék vászont viselnek, de ünnepi alkalmakkor a híres, színes reneszánsz egyenruhát öltik magukra. 

Ez az egyik legrégebbi, folyamatosan használt egyenruha, bár a legendával ellentétben nem Michelangelo tervezte. 

A tervező valójában Jules Repond, aki 1910 és 1921 között az őrség parancsnoka volt. 

A tunikák a Medici család színeiben pompázóan csíkosak: piros, sötétkék és sárga színűek. 

A gárda tagjai fehér gallért és magas tollas sisakot viselnek, a strucctollak pedig különböző rangokat jeleznek. A gárdatagok alkalmanként páncélt is hordanak, a hagyományos ruházatban pedig szablya és kard is része felszerelésüknek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a modern fegyverekhez nem értenek: kiképzésük során a legmodernebb katonai eszközök, valamint terrorizmusellenes technikák használatára is megtanítják őket – írta a Britannica.com.

A svájci gárdisták lakóhelye a város keleti szélén, a Szent Péter tér északi részén, a Vatikáni Palota mellett található. Az őrök átlagosan napi hat órát dolgoznak, de egyes napokon akár 12 órás szolgálatot is teljesítenek. Kápolnájuk a Szent Martino és Sebastiano-kápolna, temetőjük pedig a Szent Péter-bazilika közelében található Campo Santo Teutonico. A svájci zsoldosok régóta a világ legjobb katonáiként voltak ismertek – az ókori római tudós, Tacitus így írt róluk: 

A helvétek harcos nép, katonáik vitézségéről híresek.

Számos európai ország uralkodóinak szolgáltak, főként Franciaországban és Spanyolországban. Az őrök a XIV. és a XV. század végén kezdtek szolgálni a pápai államban. 

1505-ben a svájci püspök, Matthäus Schiner II. Julius pápa nevében javasolta egy állandó svájci kontingens létrehozását, amely közvetlenül a pápa irányítása alatt működne.

1506. január 22-én megérkezett a Vatikánba az első, 150 svájci testőrből álló kontingens Kaspar von Silenen kapitány vezetésével.

Az egységet 1914-ben átszervezték, és egy parancsnok, öt további tiszti rangú tiszt, 15 alacsonyabb rangú tiszt, egy káplán és 110 alabárdos összetétellel állították fel. További átszervezésekre került sor 1959-ben és 1976-ban, 1979-ben pediga  létszámukat száz főben rögzítették.

 1998-ban a gárdisták számát 110-re, 2018-ban pedig 135-re emelték, válaszul az Európát sújtó terrorista támadásokra és az akkori, 2019-es jubileumi évre készülve.

 

Megmentették II. János Pál pápát

1981-ben a svájci gárdisták segítettek megvédeni II. János Pál pápát egy merénylet során a Szent Péter téren. Az a civil ruhás őr, aki a pápa segítségére sietett, hőssé vált, és 1998-ban a svájci gárda parancsnokává nevezték ki. Előléptetése után azonban néhány órával egy elégedetlen alacsony rangú őr lelőtte és megölte őt és a feleségét, majd öngyilkos lett. Ez volt az első gyilkosság, amelyről a XIX. század közepe óta tudni lehet, hogy a Vatikánban történt.

 

A védőszent

A Pápai Svájci Gárda védőszentje Flüei Szent Miklós, aki remete és aszkéta volt a XV. században. Fiatal korában kiváló katonaként részt vett az ó-zürichi és a thurgaui háborúban. 

A legenda szerint az egyik kezében karddal, a másikban rózsafüzérrel harcolt. 

21 éves korától 37 éves koráig teljesített katonai szolgálatot, parancsnoki rangot is kapott. 1467-ben elhagyta feleségét és tíz gyermekét, és felesége beleegyezésével csatlakozott egy vallási közösséghez. 1487-ben halt meg családja körében.

 

Borítókép: A svájci gárda a Vatikánban (Fotó: AFP)


 

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.