Kodály Zoltán

Szabolcsi Bence így vallott róla: "A szikla volt ő számunkra, a hegycsúcs, a világítótorony, mely egy elsötétedett világ zűrzavara felett egyszerre mutatott az igazi Magyarország, az igazi Európa és a teljes nagyvilág felé."

Kodály Zoltán Kecskeméten született egy vasutas család második gyermekeként. Már gyermekkorában megmutatkozott zenei érdeklődése, zongorázni, hegedülni, gordonkázni tanult. A nagyszombati érseki főgimnázium tanulójaként kitűnően végezte el az iskolát. Párhuzamosan járt az akkori Pázmány Péter Tudományegyetem magyar-német szakára és a Zeneakadémia zeneszerzés szakára. A magyar népdal strófaszerkezete
című doktori disszertációja egyaránt kötődik az irodalomhoz és a zenéhez.
1905-ben kezdte el népdalgyűjtő munkáját, melybe egy évvel később bekapcsolódott Bartók Béla is.


Tanított a Zeneakadémián, az MTA tagja, később elnöke is volt.
A kor legismertebb külföldi zeneszerzőivel, előadóművészeivel tartott szoros kapcsolatot, 1912-től Párizsban, Londonban, majd Amerikában is játszották műveit.
1923-ban készült el a Psalmus Hungaricus, amelyet a főváros fél évszázados jubileumára írt. Utána egymást követik a híres Kodály darabok: Háry János , Marosszéki táncok, Galántai táncok, Székelyfonó, Budavári Te Deum, Felszállott a páva.
1921-től kezdi meg a hatalmas népzenei anyagot, amelyet Erdélyben, Felvidéken és az ország szinte egész területén gyűjtöttek, rendszerezni, feldolgozni és kiadásra előkészíteni.


Zeneszerzői tevékenysége mellett gazdag tudományos életművet is épített. Nevéhez fűződik az úgynevezett Kodály-módszer, amelynek a tanulmányozására a világ minden tájáról jönnek énektanárok a kecskeméti Kodály Intézetbe. A szolmizációs énektanítás, amikor is a hangok közötti távolságokat tanítja szolmizációs szótagokhoz kötve, az egyébként botfülűeknek mondott gyerekeket is előbb-utóbb elvezeti a tiszta énekléshez. Az is fontos ebben a módszerben, hogy a szolmizációs hangokat magyar népdalokon keresztül ismerteti meg az énekelni tanulóval, így az általa gyűjtött ősi dallamkultúra is nemzeti értékként marad meg nemzedékeken át. Számtalan kórusműve készült felnőtt és gyerekkórusok számára is. Az ő hatására alakult meg a magyar kórusmozgalom szervező ereje, az Éneklő Ifjúság is.
Híres muzsikusok generációit nevelte a Zeneakadémián, közülük talán legnevesebb tanítványai Bárdos Lajos, Ádám Jenő, Gárdonyi Zoltán voltak.