Először adtak át animációs életműdíjat hazánkban

Amikor harminc esztendővel ezelőtt a hírös városban megalakult a rajzfilmstúdió, egy újságíró- helytörténész megjósolta, hamarosan eljön itt az animációs fesztiválok ideje is.

Bár jó darabig várni kellett rá, már az első seregszemlével, amelyet 1985-ben rendeztek, hagyományt teremtettek.
Az évek során nemzetközi találkozóvá fejlődött a rendezvény, és ma már nemcsak a hazai animációs műhelyek, iskolák, egyének produkciói versengenek, hanem a határainkon túliak is. A Kecskeméti Animációs Filmfesztivált hatodszor, vele párhuzamosan a Nemzetközi Animációs Játékfilmfesztivált harmadszor rendezték meg június 12–16. között. Eddig soha ennyi filmet nem küldtek még: húsz nemzet 174 rendezője nevezett be, három helyszínen több mint négyszáz művet vetítettek.
A szakma legnagyobb hazai szemléjén alkotások és alkotói műhelyek versengése mellett a műfaj kedvelői megismerhették a művészeti ág múltját, jelenét, fontosabb iskoláit, jelentős alkotóit. Ezúttal a 75. születésnapját ünneplő, a Vízipók, csodapók című rajzfilmsorozat egyik megteremtőjeként ismert Szabó Szabolcs munkássága került reflektorfénybe, s két hatvanéves rendező, a Kossuth-díjas Jankovics Marcell és Richly Zsolt érdemes művész életművét is méltatták. Nem csupán rövidfilmjeikből és egész estés produkcióikból (Ének a csodaszarvasról, Háry János) mutattak be néhányat, tevékenységükhöz kapcsolódtak a kiállítások is. Rajtuk kívül a kecskeméti Farkas Antal Jama, friss Balogh Rudolf-díjas fotóművész, a fesztivál látványtervezője tárta közszemlére munkáját a művelődési központban. A nemzetközi információs programban a francia Annecy Fesztivál tavalyi és tavalyelőtti díjnyertes filmjeiből, illetve a világhírű brit Aardan Filmstúdió Oscar-díjas produkcióiból válogattak.
A kecskeméti házigazdák mindig tartogatnak valami újdonságot: idén a korábbinál jóval több diákművet láthattunk. Az európai filmakadémiák, filmfőiskolák növendékei – norvégok, finnek, franciák, angolok, olaszok és németek – mellett a Magyar Iparművészeti Egyetem hallgatóinak alkotásait is megismerhette a közönség. Ugyancsak újítás volt, hogy a gyerekek – akiknek egyébként külön zsűrijük volt – Szoboszlay Péter rendező vezetésével animációs foglalkozásokon vehettek részt, még rajzfilmet is készíthettek. Valódi fesztiválhangulat uralkodott a városban: a főtéren esténként népzenei koncertek követték egymást, az óriás kivetítőn rajzfilmek peregtek. El sem múlt jóformán az élmények keltette hatás, de már mindenki tudja: három év múlva újra rajzos rajzás lesz Kecskeméten.

A seregszemle életműdíját, amelyet az idén először adtak át, Reisenbüchler Sándor Kossuth-díjas rendező érdemelte ki. A nagydíjat Péterffy Zsófia nyerte el A kalózok szeretője című alkotásával. A legjobb rövidfilm kategóriában Tóth Pál A szentjánosbogarak nemi élete című produkciója vitte el a pálmát, s kiérdemelte a közönségdíjat is. Az ORTT ötmillió forintos jutalmát a gyerekzsűri döntése alapján Jankovics Marcell Ének a csodaszarvasról című, egész estét betöltő művének ítélték oda. A legjobb külföldi televíziós film Richard Goleszowszki Berobbant paták című alkotása, a legjobb egész estés animációs film pedig Alexander Kugucgin és Dimitrij Gorbunov Optimus Mundus című produkciója lett. Kecskemét város Varga Csaba Don Quixote című gyurma- és bábanimációját díjazta. A Bács-Kiskun Megyei Művészeti Alapítvány a legsikeresebb megyei alkotónak ajánlott fel díjat, melyet Horváth Máriának ítélt oda a zsűri.