Becsüljük-e eléggé a burgonyát? A válasz bizonytalan. Pedig talán ez az egyetlen élelmiszer, amelyet betegségeinkben is fogyaszthatunk. Könnyen emészthető szénhidráttartalmával zsírmentesen adja az energiát. A viszonylag alacsony, 1,5-2 százalékos fehérjetartalma a legértékesebb aminosavakból épül fel, s bőven van benne vitamin. Talán kevesen tudják, hogy az átlagos burgonyafogyasztást tekintve C-vitamin-szükségletünk közel felét a burgonyából fedezzük. Ásványi anyagokban gazdag, különösen magas a kálium-, a magnézium- és a vastartalma. Sokan azt sem tudják, hogy a gumókban található értékes anyagok egy része közvetlenül a héj alatt helyezkedik el, ezért héjában főzve többet megőrizhetünk belőlük.
Keszthelyen a Veszprémi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Karhoz kapcsolódó Regionális Burgonyakutatási Központnak bizonyítékai vannak arra, hogy a jelenleginél jóval kisebb területen is megteremhetne az ország burgonyaszükséglete, méghozzá kisebb önköltséggel. A Széchenyi terv pályázatán nyert kétszázmillió forinttal itt a magyar burgonyatermesztés megreformálását tűzték ki célul maguk elé. A téma felelőse Horváth Sándor címzetes egyetemi tanár, a központ nemrég nyugdíjba vonult igazgatója.
– A nemzeti kutatási-fejlesztési programban nyert pályázat alapvető célja a hazai burgonyaágazat nemzetközi versenyképességének megteremtése. Ebben kiemelt szerepet kap a biológiai alapok javítása és bővítése, betegségeknek ellenálló fajták termesztésbe vonásával és a technológia megváltoztatásával. – magyarázza a kutató. – A pályázat megvalósítása azért is fontos, mert hazánkban a burgonya termésátlaga fele a nyugat-európai országokénak, ugyanakkor a termelési költség nem kisebb. A hozamhoz viszonyítva tehát drágábban termelünk.
– Nálunk miért alacsonyabbak a termésátlagok?
– A vírusfertőzés miatt. Vírusfogékony importfajtákat termelünk, melyek termőképessége évente húsz-harminc százalékkal csökken. Az import vetőgumót egy évig elszaporítjuk, annak a hozama viszonylag még jó, de a vetésterületnek csak alig több mint az egyötödére jut belőle. A többi területen viszont csak vírusfertőzött burgonyát termelnek. Az a célunk, hogy géntechnikai és hagyományos módszerek ötvözésével a betegségeknek jobban ellenálló fajtákat állítsunk elő. Feladatunk az is, hogy az étkezési burgonya minőségét javítsuk. Ezért együttműködünk a Szegedi Biológiai Központtal, a Gödöllői Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutató Központtal és a Növényvédelmi Kutató Intézettel, valamint az amerikai Wisconsin Egyetemmel. Egy uniós pályázat keretén belül több országgal működünk együtt, hogy a burgonya fehérjetartalmát megnövelhessük. Szeretnénk elérni azt is, hogy a meglévő fajtáinkból több vetőgumót állítsunk elő.
Keszthelyen 1960-tól foglalkoznak rezisztencianemesítéssel, ami azt jelenti, hogy a vírusokkal és a burgonyavésszel szemben jobban ellenálló fajtákon dolgoznak. Jelenleg hét fajtájuk van, most várható egy újabb nagy termőképességű jelölt, a Lilla elismerése. Az idén és jövőre újabb jelöltet jelentenek be a keszthelyiek az országos fajtakísérletekbe. Tehát rezisztens fajtákból bővül a választék, de a megszokottság nagy úr, nehezen hódítanak teret az új hazai fajták. A keszthelyiek a termőterület 15 százalékán találhatók meg, elsősorban a kisgazdaságokban.
A kutató-fejlesztő munka gyakorlati megvalósításán egy konzorcium fáradozik, amelyben három burgonytermesztő nagyüzem vesz részt. A Sajópüspöki Rt. zárt vetőgumószaporító-rendszert épít ki, Berzencén a Solanum Kft. a vetőgumó-szaporítás technológiájának korszerűsítésébe kezdett, ami százmillió forintba kerül. A komáromi Solum Rt. minőségi étkezési burgonyatermesztés technológiáját fejleszti. A cél az import visszaszorítása és a hatékonyabb szaporítás. Ez a három gazdaság versenyképes technikai, technológiai háttérrel rendelkezik majd és öntözött területén el tudja érni a hektáronkénti negyven-ötven tonnás hozamokat. Új előhajtatási, ültetési, szártalanítási, betakarítási, tárolási eljárásokat vezetnek be, s ezzel olyan szintre jutnak, amivel Nyugat-Európában is kevés termelő rendelkezik.
– A keszthelyi nemesítés a korábbiakhoz képest hogyan változott?
– Korszerűen felszerelt laboratóriumokban, világszínvonalú műszerekkel, berendezésekkel dolgozunk. Külföldi génbankokból öszszegyűjtöttünk huszonegy régi magyar burgonyafajtát, azokat sikerült vírusmentesíteni. Nagyon ígéretes például az 1962–63-ban kedvenc fajtának számított Mindenes, s nemsokára a betegségeknek ellenáll a Gülbaba, a Kisvárdai rózsa, a Somogyi kifli is. Szeretnénk a nemzeti fajtákat visszahozni a köztermesztésbe.
origo.hu
Határozottan reagált a rendőrség Hadházy legújabb terveire
