A nagyszabású rendezvénynek hagyományosan a Petőfi Csarnok adott helyet, amely zsúfolásig megtelt a csángó kultúra iránt érdeklődőkkel. A színvonalas műsor és a hajnalig tartó táncház során moldvai és gyimesi hagyományőrzők valamint magyarországi népzenészek legjobbjai mutatták be a csángóság különösen gazdag és archaikus folklórkincsét.
A fesztivált azzal a céllal hozta létre a Pro Minoritate és néhány népzenész, történész és Magyarországon élő csángó, hogy ráirányítsák a közvélemény figyelmét a csángó magyarság helyzetére és a létüket fenyegető kedvezőtlen társadalmi és gazdasági folyamatokra, amelyek elsősorban a román politika erőszakos asszimilációs törekvéseiből fakadnak.
Változatos, érdekfeszítő és pergő műsort állított össze a két szerkesztő. Diószegi László és Nagy Bercel idén elsősorban a hagyomány rétegződését és továbbadásának folyamatát kívánta bemutatni, így az eredeti népi hangszeres felállás mellett a mai gyakorlatban népszerűvé vált rezesbandán és a dzsessz hatására megjelent szaxofonokon is megszólaltak a többszázéves dallamok. A zene mellett dokumentumfilmek, mesék, koreográfiák valamint megható záróimádság segítette a közönséget, hogy a rendkívül sokrétű és összetett csángó kultúra mélyebb összefüggéseit megérthessék.
Az idei év egyik meglepetése az a néhány perc volt, amikor a hagyomány apáról fiúra való átadását mutatta be fiával közös muzsikálásban Berecz András és Benke Pál, valamint a Vizeli Balázs és Havasréti Pál tanítványaival, a gyimesi Tücsök zenekarral. A műsorszerkesztők mindegyik csángók lakta vidéket megjelenítették a színpadon a közel félszáz gyimesbükki, klézsei, somoskai, lujzikalagori, külsőrekecsini és bacsoji hagyományőrző, Szabó Dániel, Unger Balázs, Fábri Géza, Szokolay Balázs, Kerényi Róbert, a Somos, Zurgó és Egyszólam együttesek, az Ordasok Néptáncegyüttes valamint Vitézi Zsófia észak-moldvai filmfelvételeinek segítségével. A színes műsort hajnalig tartó táncház követte, sűrűn cserélődő zenekarokkal és rövid táncblokkokkal. Mivel az északi csángók közül idén nem sikerült vendéget hívni, Harangozó Imre és Csoma Gergely előtérben elhelyezett fotókiállításának beszédes képei az ő mindennapjaikat mutatták be. A rendezvényen nagy számmal jelentek meg a Magyarországon tartózkodó csángók is.
A fesztivál programjához kapcsolódóan pénteken Veszélyeztetett európai kisebbségi kultúrák az oktatásban címmel konferenciát tartottak Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke, Szép Gyula és Szilágyi Zsolt, az RMDSZ szakértői, Bilibók Jenő, a Moldvai Csángó Magyarok Szövetségének alelnöke Lászlóffy Pál István, a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség elnöke és több európai kisebbségi oktatásügyi szakértő részvételével. Bár a moldvai csángók magyar nyelvű oktatásáról szóló rendezvényre meghívták a Bákó megyei hivatalos román szerveket is, egyikük sem jött el, így a tervezett párbeszéd az illetékes tanügyi prefektussal és a moldvai iskolaigazgatókkal elmaradt. A konferencián az előadók ismertették az elmúlt időszak kísérleteit és eredményeit.
Az elmúlt néhány évben a magyarországi külpolitikai erőfeszítések hatására számos nemzetközi eredményt sikerült elérni a csángó magyar kisebbség nemzeti kultúrájának megmentése érdekében. Két éve az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének Állandó Bizottsága elfogadtaTytti Isohookana Asunmaa finn raportőr jelentését a moldvai csángókról, amely kimondja, hogy ez a népcsoport „a magyar nyelv egy korai változatát beszéli, ősi hagyományokat, változatos népművészetet és népi kultúrát őriz, amely különleges értéket jelent Európa számára”. A másik komoly előrelépés az oktatás területén történt: a nehézségek ellenére az idén két faluban – Klézsén és Pusztinán – már beindulhatott a magyar nyelv hivatalos oktatása.
A konferencián részt vevők megfogalmazták: az alsófoktól egészen az egyetemekig ívelő magyar nyelvű oktatási program kidolgozására van szükség a csángók kultúrájának megőrzése érdekében. Az előadók egyetértettek abban, hogy rendkívül fontos a szülőfaluban megoldott előkészítő anyanyelvi okatás, enélkül ugyanis azok a diákok, akik magyarul szeretnének tanulni, szüleiktől távol, nyelvi nehézségekkel küszködve komoly hátrányokkal kezdenek neki tanulmányaiknak. A csángó származású Bilibók Jenő szólt arról is, hogy erősíteni kell a csángók magyar identitását, ehhez pedig magyar anyanyelvű elitképzésükre van szükség.
origo.hu
Esernyő nélkül ma kockázatos elindulni
