Kifogásolt munkaügyi ellenőrzések

A munkaadók és a munkavállalók megkérdőjelezik a munkaügyi ellenőrzés hatékonyságát. Utóbbiak egyebek közt egy önálló, mintegy 400 felügyelővel dolgozó hivatal létrehozását javasolják, s szorgalamzzák a színlelt szerződések fokozottabb szűrését.

Június végéig felülvizsgálja a munkaügyi ellenőrzés hatékonyságát az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) kormányzati, munkaadói és munkavállalói oldala. Bár a foglalkoztatók és a munkavállalók még végleges állaspontot nem alakítottak ki a kérdésben, az érdekképviseletek kritikájuknak adnak hangot.

Miután a munkaügyi felügyelők jogosultak arra, hogy a megbízási, vállalkozói szerződést munkaviszonnyá minősítsék, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) azt szorgalmazza, hogy az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) konkrét példákon keresztül, időről időre tájékoztasson arról, milyen szempontok alapján történhet az átminősítés – mondta Kara Pál.

Az MGYOSZ szakértője azt sem tartja kizártnak, hogy az általuk javasolt tájékoztatási kötelezettségről jogszabály rendelkezzen. Szorgalmazzák továbbá, hogy szektor- és versenysemleges legyen az ellenőrzés, ne csak a legnagyobbakra, a „szem előtt lévőkre” terjedjen ki a felügyelet figyelme, hanem célzottan vizsgálja a fekete- és a szürkegazdaságot. Támogatják, hogy pontosan lehessen tudni, egy adott szabály megsértése mekkora bírságot von maga után – folytatta Kara Pál. Jelenleg ugyanis csak a bírság minimum- és maximumértéke ismert. Az MGYOSZ javasolja azt is, hogy a megnövekedett feladatokra és felelősségre való tekintettel a munkaügyi felügyelők képzettsége javuljon.

Hasonlóan vélekednek a munkavállalók. A munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény nem tölti be a szerepét, és az ellenőrzést folytató OMMF munkájával sem teljesen elégedettek, derül ki Sáling József szavaiból. A témával foglalkozó eseti bizottságban a munkavállalói oldal egyik képviselője, szakszervezeti vezető lapunknak (hangsúlyozva, hogy még nincs végleges álláspontja az oldalnak) elmondta: keveslik a munkaügyi felügyelők számát, felkészültségüket hiányosnak tartják.

Tapasztalata szerint az ellenőrzés leginkább a nagy munkavállalói létszámot foglalkoztatókra terjed ki, így nem fed le kellőképpen minden munkáltatói csoportot. Az OMMF szervezeti felépítésével sem értenek egyet; szerintük az intézmény munkáján belül a munkavédelem nagyobb súllyal esik latba, mint a munkaügyi ellenőrzés. Ezért egy önálló, mintegy 400 munkaügyi felügyelőt foglalkoztató hivatalra lenne szükség. Szorgalmazzák továbbá, hogy a hivatal munkáját – de nem a jogkörét – egy háromoldalú bizottság felügyelje. Egyebek közt a hét végi beosztások, túlóra- és bérnyilvántartások vizsgálata, a színlelt szerződések kiszűrésének ellenőrzése nagyobb lendületet kell kapjon a jövőben – vélekedett.

Békés András, az OMMF elnöke a VG megkeresésére leszögezte: a munkaügyi ellenőrzés kérdését az OÉT szakbizottságán belül vitatják meg, a kérdésben nem a sajtó útján kíván egyeztetni.