Becslések szerint napjainkban csaknem 15 ezer játszótér működik országszerte, ám ezek állapota leromlott, balesetveszélyes, illetve nem a megfelelő környezetben van elhelyezve – közölte Rácz Antalné, a Kereskedelmi és Minősítési Intézet (KERMI) munkatársa, a mai napon megrendezett Játszóterek biztonsága 2003 című konferencián. Hozzátette: ez a tűrhetetlen állapot az önkormányzatok pénzhiánya miatt alakult ki.
Mint mondta: Budapesten közel kétezer játszópark létezik, a megyei jogú városokban mintegy hétezer, ám a többi városról és településről nem rendelkeznek adatokkal. Ezekre a terekre közel kétmillió gyermek (14 éves korig) jár kikapcsolódni. A KERMI a közelmúltban 38 ezer gyermek megkérdezésével készített egy felmérést, amelynek alapján kiderült: közülük 7484-en estek valamilyen baleset áldozatává, ebből 363-an játszótereken sérültek meg. – Ez a szám azt jelenti, hogy gyermekeink szinte naponta szenvedhetnek el valamilyen balesetet a játszótereken – hangsúlyozta Rácz Antalné.
A gyermekek védelme érdekében előreláthatóan ez év szeptember elsejétől lép életbe egy rendelet, amelynek alapján ezentúl csak az Európai Uniós szabványoknak megfelelő játszóeszközök kerülhetnek ki a közterületekre – közölte Winkler Istvánné, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium osztályvezetője. A rendelet létrehozói a Belügyminisztérium, a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium, illetve az Egészségügyi és Szociális Minisztérium. Ennek értelmében szeptembertől a játszótereken csak olyan eszköz helyezhető el, amely megfelel a szabványoknak és az erre kijelölt ellenőrző szerv tanúsítványával rendelkezik. – A rendelet nem kívánja korlátozni az alkotói szabadságot, ezért nem kell okvetlenül a szabványokhoz ragaszkodni, ám a biztonság elsődleges szempont – szögezte le. A szakembereknek 2005 márciusáig az ország összes játszóterét át kell vizsgálniuk. Ahol balesetveszélyt észlelnek, ott azonnal lebontathatják a játszóeszközöket.
Az eseményen jelen voltak és előadást tartottak tapasztalataikról a Magyar Máltai Szeretetszolgálat munkatársai is, akik már évekkel ezelőtt, különböző segélyekből elkezdték létrehozni a biztonságos játszótereket. Elmondták, szerintük alapkövetelmény, hogy a játszóterek parkosított környezetben épüljenek, kreatív, környezetbarát és időtálló, a gyermekekre veszélyt nem jelentő játékszerekkel. A játszóteret alkalmassá kell tenni arra, hogy egyidejűleg több korcsoport tudjon játszani anélkül, hogy egymás játékát zavarnák, balesetveszélyt okoznának.
Fontos, hogy legyen WC és kézmosó – ez még a nyugati országokban is sok helyen hiányzik – és lehetőleg pelenkázó. Gondoskodni kell a játszóterek éjszakai és napközbeni őrzéséről. A nappali őrzés mellett a nyitvatartási időszakban játékpedagógus, szociális munkás folyamatosan vegyen részt a játszótér életében. Fontos ugyanakkor a fedett játszóhely és játékkölcsönz létrehozása, hogy rossz idő esetén se kelljen a gyerekeket hazaküldeni. A játszótérre kutyát vagy bármilyen más állatot bevinni nem szabad.
Ma tehát egy közepes méretű (2-3000 m2-es) játszótér felépítése körülbelül 30-50 millió forintba kerül. Az üzemeltetés évi 7-10 millió forint. Ez tartalmazza többek között a játszótér karbantartását, az üzemeltetés költségeit, a játszótér őrzését. Emlékezetes: a közelmúltban csaknem 250 millió forintért épült Szombathelyen egy játszótér, amelyet az illetékesek csak úgy tudnak fenntartani, hogy fizetőssé tették a parkot. – Ezzel a módszerrel nem értünk egyet, hiszen nem mindegyik család tudja megfizetni a belépőt. Éppen ezért példát szeretnénk venni a szeretetszolgálattól és mindenki számára hozzáférhető, modern létesítményeket kívánunk létrehozni, külöböző támogatási források megszerzése révén – mondta Rácz Antalné.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
