Július végén kezdték meg a volt Kölcsey Ferenc Művelődési Központ három éve üresen álló épületének bontását Debrecenben. A Hunyadi és Bethlen utcák sarkán, a Református Kollégium szomszédágában álló, hatalmas betonkolosszus „ízekre szedését” napról napra emberek százai figyelik. A bontás az épület keleti oldalán kezdődött nagy teljesítményű betontörő és harapógépekkel. A bámészkodók elé táruló kép tagadhatatlanul siralmas, mégis törvényszerű. A huszonöt évvel ezelőtt átadott s mára korszerűtlenné és ráfizetésessé vált épület felett eljárt az idő.
Varga László, a debreceni polgármesteri hivatal városfejlesztési főosztályának vezetője arról tájékoztatott: a munkára kiírt közbeszerzési pályázat nyertesének, a budapesti Ferro-Hungária Rt.-nek 43 nap alatt kell lebontania a volt Kölcsey művelődési központ épületét. A cégnek – 97,7 millió forint ráfordítással – szeptember elejére kell az egykori művelődési ház utolsó darabjait elszállítani a bontás helyszínéről. Ha azonban hiba csúszik a vállalásba, napi félmillió forintot köteles fizetni a kivitelező cég. A főosztályvezető a helyi ellenzék korábbi aggályát eloszlatva megjegyezte: a debreceni repülőtér, ahová a bontás során keletkezett hulladék anyagot szállítja a részvénytársaság, külön engedély nélkül is alkalmas a törmelék gyűjtésére és tárolására. A feldolgozáshoz viszont környezetvédelmi hozzájárulás szükséges, amit a szerződés értelmében, a munkavégzéshez nélkülözhetetlen összes szakhatósági engedéllyel együtt a bontást végző Ferro-Hungária Rt.-nek kell beszerezni. (A betontörmeléket egyébként a későbbiekben a repülőtér biztonsági szervizútjának építése során hasznosítják.)
A három éve üresen álló Kölcsey művelődési központ bontásával kapcsolatosan megoszlanak a vélemények a cívisvárosban. Vannak, akik pénzpocséklásnak tekintik a létesítmény eltüntetését, míg mások szép emlékeik helyszínét siratják. A debreceniek többsége mégis úgy véli, haladni kell a korral.
A Kósa Lajos polgármester által vezetett fideszes többségű helyi önkormányzat az 1978-ban épített létesítmény helyére kongresszusi központot tervez. A városvezetők úgy vélik: a régi, korszerűtlen technikával emelt egykori művelődési központ nem csupán kihasználatlan volt az utóbbi években, de indokolatlanul magas rezsiköltséggel járt a működtetése.
A cívisváros önkormányzatának elképzelését, anyagi okokra hivatkozva, élesen ellenzi az MSZP és az SZDSZ helyi szervezete. Meglátásuk szerint az épületet a jövőben is közösségi és kulturális létesítményként kellett volna hasznosítani.
A városvezetők viszont pontos kimutatásokkal igazolják, hogy a 25 éve épült, többszintes művelődési ház felújítása indokolatlanul sok pénzbe került volna. A külleme pedig már évek óta nem illett sem a történelmi, sem pedig az új városképbe.
A kivitelező cég vezetőjének álláspontja ugyancsak a létesítmény eltávolításának helyességét igazolja. A próbabontások során ugyanis kiderült, az épület egyes helyeken szerkezetileg már szinte alkalmatlanná vált a funkciójára. A szakemberek a munkálatok során elrozsdásodott, elhasznált tartópillérekre bukkantak. Ezek veszélyességéhez akkor sem fér kétség, ha azt is megjegyezzük, hogy a huszonöt évvel ezelőtti építkezés alkalmával atombunkerre emlékeztető, túlbiztosított épület emelkedett a magasba. Ennek jelenlegi bontása során, szeptember elejére mintegy húszezer tonna betontömeg kerül a hivatalosan kijelölt hulladékgyűjtő telepre.
Az önkormányzat elképzelései szerint, a mintegy nyolcmilliárd forintos beruházással megépülő kongresszusi központ, szálloda, irodaház és mélygarázs a következő év végére készül el az egykori művelődési központ helyén. A városvezetők egyébként befektetőket keresnek a nem mindennapi épületegyüttes kivitelezéséhez. Varga László főosztályvezető a bontás alatt álló épület előtt tartott sajtótájékoztatón azt is elmondta: a konferenciaközpontra közbeszerzési eljárást ír ki a hivatal. Az épületkomplexum többi része a befektetők saját pénzéből létesülne.

Hiába titkolták, kiderült Gyurcsány Ferenc döntésének oka